Farkas Richárd

Bevezetés a térökonometriába

2.1.1. A térökonometriai szomszédság definiálása

A fenti kérdés megválaszolása nyilvánvalóan abban rejlik, hogy miként definiáljuk azokat a területi egységeket, melyek kölcsönhatásban állnak más területi egységekkel oly módon, hogy bizonyos megfigyelhető vagy nem megfigyelhető ismérveik változatai hatással vannak a másikéra. Természetszerűleg, jellemzően e tulajdonság jóval gyakrabban áll fenn azok között a területi egységek között, amelyek egymáshoz térben közelebb vannak, mint távolabbi esetekben. Azonban e távolság definiálása, hogy mi jelenti számszerűleg a határt azon területegységek között, melyek ilyen módon kapcsolatban állnak, s hol szakad meg e kapcsolat, meglehetősen nehéz feladat.

A térökonometria formális válasza a kérdésre az, hogy amennyiben a területi egységek ilyen jellegű kapcsolatban állnak, térökonometriai szomszédnak nevezzük őket. A pontosság igényét fenntartva fel kell hívnom a figyelmet arra, hogy hagyományosan az angol nyelvű szakirodalom „csupán” szomszédnak nevezi e területi egységeket, és megnevezésében nem tesz különbséget a földrajzi és a térökonometriai értelemben vett szomszédság között. Azonban jelen könyvben kiemelten igyekszem a két kategória közötti különbségeket érzékeltetni és hangsúlyozni, így a továbbiakban is minden esetben jelezni fogom, hogy földrajzi vagy térökonometriai értelemben vett szomszédságról van-e szó. Formálisan tekintve a térökonometriai szomszédságot, tételezzük fel, hogy 𝑖 = 1,2,3,...𝑁 területi egységből álló rendszer a vizsgálatunk tárgya, ahol 𝑋 ismérvet vizsgáljuk, és az 𝑖-edik területi egységen megfigyelt ismérvváltozat 𝑥𝑖. Ekkor az 𝑖-edik és 𝑗-edik területi egység térökonometriai szomszédok (ahol 𝑗 területi egység ugyanazon rendszer tagja), amennyiben fennáll a

𝑃 (𝑋 = 𝑥𝑖 ) ≠ 𝑃 (𝑋 = 𝑥𝑖 |𝑋 = 𝑥𝑗 )

(2.1.)

egyenlőtlenség. A formális definícióból jól látható, hogy térökonometriai szempontból tehát az 𝑖 -edik területi egység szomszédjának tekintjük a 𝑗 -edik területi egységet, amennyiben az 𝑖 -edik területi egységen megfigyelhető 𝑥𝑖 ismérvváltozat bekövetkezési valószínűségére hatással van az a tény, hogy a 𝑗 -edik területi egységen megfigyelhető 𝑥𝑗 ismérvváltozat előfordulása bekövetkezett. Egyszerűbb szavakba öntve, ha valamely megfigyelés alatt álló dolog a

-edik területi egységen megtörténik, akkor az hatással lesz az

-edik régióban is a bekövetkezés valószínűségére.

A térökonometriai szomszédsági viszony definiálása után merül fel a térökonometria talán legképlékenyebb része. Jelesül az a kérdés, hogy a definíció világos, de mégis milyen módon lehet a gyakorlatban meghatározni egy területi egység térökonometriai szomszédait. A probléma megoldása igencsak kényes, hiszen a valóságban a (2.1.) egyenlőtlenségben szereplő feltételes valószínűség meghatározása eléggé nehézkes. A probléma megoldására a fenti szomszédsági definíció általánosságban kiegészítésre került a következők szerint:

és

(2.2.)

amely kibővítésben

-edik és

-edik régió között vett távolság, míg

az a határérték, melyen belül földrajzi szomszédnak tekinthetők a térbeli egységek. Amennyiben az ismérvváltozatok bekövetkezési valószínűségei is összefüggnek egymással a (2.2.) összefüggés szerint, akkor térökonometriai szomszédok is.

Mindenképpen meg kell azonban említeni, hogy a feltételes valószínűségen keresztüli összekötöttség detektálása még így is meglehetősen nehézkes. A térökonometria elméleteinek empirikus interpretációiban a legtöbb alkalommal azzal az egyszerűsítéssel találkozhatunk, hogy valamilyen szakirodalmi vagy intuitív bázisra hagyatkozva egy bizonyos távolság mint határérték kerül meghatározásra. Az ezen határon belül eső területi egységek kerülnek vizsgálati körbe a tekintetben, hogy térökonometriai szomszédnak tekinthetők-e. Ez jellemzően, ahogy később látni fogjuk, valamilyen teszteljárás segítségével dönthető el. Amennyiben a tesztstatisztikák szignifikáns kapcsolatot jeleznek, akkor a megfigyelési egységek térökonometriai értelemben is szomszédnak tekintendők. Amennyiben nem, akkor csak hagyományos, földrajzi értelemben.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 187 0

Földrajz Gazdaság

Napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő tudományterülete az empirikus modellezés ökonometriai-módszertani fejlesztése. E kérdéskörön belül is újnak számító terület a térökonometria, mely célja a megfigyelt adatok között tapasztalható területi kapcsolatok standard modellekbe való beillesztése, ezzel javítva a becslések pontosságát, hatékonyságát. A térbeli kapcsolatok fontosságának felismerése, és azok modellkörbe vonásának igénye egyre erőteljesebben jelenik meg szinte minden tudományterületen, túlmutatva a közgazdasági kutatásokon, mely módszertan alkalmazása hazánkban is egyre szélesebb körben érzékelhető. Ennek megfelelően, jelen monográfia célja kitölteni azt az űrt, melyet e részdiszciplína magyar nyelvű szakirodalmának szinte teljes hiánya teremt. Így e mű igyekszik áttekintést nyújtani a térökonometriai modellezés alapjairól: a térbeli kapcsolatok típusairól, matematikai interpretálhatóságáról és azok ökonometriai modellkörbe vonásának lehetőségeiről. A térbeli kapcsolatok alaptípusainak, az alapvető térökonometriai modelleknek, valamint modellszelekciós mechanizmusoknak, melyek amellett, hogy önmagukban is kiválóan alkalmasak elemzésekre, továbbá a haladó térökonometria bázisát is nyújtják, elméleti bemutatása mellett a szerző minden esetben igyekezett empirikus példákkal illusztrálni az elméleti modellek gyakorlati interpretálhatóságát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/farkas-bevezetes-a-terokonometriaba//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero