Michelberger Pál (szerk.)

Bizonytalanság és biztonság

Fejezetek a mérnöki kockázatmenedzsmentből

1.6. Tervezett élettartam és kockázat

A modern iparban egyre gyakrabban találkozunk a tervezett elavulás jelenségével. Míg régen az autókat akár 20–30 év használatra tervezték, ma sok modell esetében a fő alkatrészek élettartamát meghatározott üzemórára optimalizálják. Ennek oka részben a gazdasági érdek (gyorsabb csere, új vásárlás ösztönzése), részben a gyors technológiai fejlődés. Ez azonban új típusú kockázatot jelent: a termékek rövidebb élettartama növeli a karbantartási igényt, a meghibásodás valószínűségét és a hulladéktermelést. A kockázatelemzés segíthet előre jelezni, hogy a tervezett élettartam alatt mely alkatrészek igényelnek fokozott figyelmet, és mikor érdemes cserélni őket, mielőtt meghibásodás következne be.

A tervezett élettartam egy rendszer, berendezés vagy termék várható működési idejét jelenti, amelyre a gyártó a tervezés során méretezi az anyagokat, alkatrészeket és a működési jellemzőket. Ez az időtartam nem feltétlenül egyezik meg azzal, ameddig a termék ténylegesen használható, hanem azt az időszakot jelzi, amely alatt a berendezés a tervezett terhelés és karbantartás mellett biztonságosan és megbízhatóan működik. A tervezett élettartam szoros kapcsolatban áll a kockázatkezeléssel, mivel az anyagfáradás, elhasználódás vagy technológiai elavulás bekövetkeztével a hibák valószínűsége megnő, és ezzel együtt a kockázat is emelkedik.

A gyártók különböző stratégiákat alkalmaznak: egyes rendszereket hosszú távú működésre terveznek – például atomerőművek vagy repülőgépek –, másokat viszont szándékosan rövidebb élettartamra. Ez utóbbi jelenség a „tervezett elavulás”, amelynek célja, hogy a termék bizonyos idő után cserére szoruljon, ezzel ösztönözve az új vásárlást. Míg a fogyasztási cikkeknél (például háztartási gépek, elektronikai eszközök) ez piaci szempontból elfogadott gyakorlat, addig biztonságkritikus rendszerekben – például egészségügyi berendezéseknél, közlekedési eszközöknél – a tervezett élettartam lejárta után a berendezés üzemeltetése jelentős kockázatot hordozhat.

A kockázatkezelés során figyelembe kell venni a tervezett élettartam végét, és már jóval korábban meg kell kezdeni az elöregedő alkatrészek felmérését, cseréjét vagy a teljes rendszer kivonását a működésből. Egy repülőgép esetében például az alkatrészeket nem csak a látható állapotuk, hanem a gyártó által meghatározott repült óraszám alapján is cserélik. Ez azért fontos, mert a fémfáradás vagy a mikrosérülések szabad szemmel nem észlelhetők, viszont hirtelen törést okozhatnak.

A tervezett élettartam figyelmen kívül hagyása a kockázati szint hirtelen növekedéséhez vezethet. Egy elöregedett olajvezeték, egy lejárt szavatosságú biztonsági szelep vagy egy túlfutott üzemórakerettel működő generátor meghibásodása nemcsak anyagi kárt, hanem emberi sérülést is okozhat. Ezért a kockázatkezelés egyik kulcsfeladata, hogy a karbantartási és csereprogramokat a tervezett élettartamhoz igazítsa, és biztosítsa, hogy a rendszer soha ne működjön a biztonságosan tervezett határon túl.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 195 5

Műszaki tudományok

A Bizonytalanság és biztonság című tanulmánykötet 6 mérnökvégzettségű, Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán dolgozó oktató közös munkája. Karunk gépész-, mechatronikai- és biztonságtechnikai képzésre járó hallgatói képzésük során megismerkednek a kockázatmenedzsment alapjaival, módszertani hátterével, és elsajátítják a kockázatértékeléshez és -kezeléshez szükséges elméleti hátteret. A könyv nem egyetemi tankönyvnek készült, de ott is használható. Fontos célunk volt a 8 tanulmányt tartalmazó kötet közreadásával, hogy a különböző szakterületek képviselői lássák a műszaki beruházási és fejlesztési projektek, az információbiztonság, a minőségbiztosítás, a karbantartás, a munka- és tűzvédelem kockázatmenedzsmentjének néha eltérő, de integrálható sajátosságait.

A gazdálkodó szervezetek életében szükség van egységesen alkalmazott kockázatmenedzsment szabályokra, hiszen a kockázati eseménynek több, eltérő eredetű kiváltó oka és több következménye is lehet. Eltérő skálákon történő értékelésük zavart okozhat kockázatok felismerésében és kezelésében is. A mérnöki kockázatok mellett a szervezeteknél többek között megjelennek stratégiai, piaci és pénzügyi vagy akár biztosítási kockázatok is. A könyv terjedelme nem teszi lehetővé, hogy ezekkel is foglalkozzunk, de fontos felhívni a figyelmet, hogy a kockázatmenedzsment nemcsak a mérnöki feladat…

Hivatkozás: https://mersz.hu/michelberger-bizonytalansag-es-biztonsag//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero