Michelberger Pál (szerk.)

Bizonytalanság és biztonság

Fejezetek a mérnöki kockázatmenedzsmentből

2.1. Kemizáció és veszélyforrások a munkahelyeken

A gazdaság termelő ágazataiban, sőt a szolgáltatások terén is egy sor veszélyes termelési tényezőt azonosíthatunk. Nem véletlen, hogy akár a technológiai biztonság, de még inkább a munkavédelem szervezése során ezeknek kiemelt figyelmet kell szentelni.

Az ilyen kockázatokat rejtő folyamatok hatékony és eredményes, nem utolsósorban pedig az ezekhez társuló negatív kitettség csökkentésének leglényegesebb összetevőjét pontosan a szervezettség adja. Ez azonban nem egyszerűen a termelési tényezők eltérő paramétereinek az optimális illesztését jelenti, hanem az azokat kísérő folyamatok átgondolt, adott rendben egymást követő lépéseinek végrehajtását is igényli. Persze mindezek sikerességét nagyban befolyásolja, hogy az ezekhez rendelhető idő, eszköz, anyag stb. korrelációjában lezajló munkatevékenységek mennyire lesznek interpretálhatók az azokat megvalósító munkavállalók számára.

Az ezt biztosító termelés szempontjából kiemelt jelentőségű dokumentumok a technológiai, műveleti, kezelési és karbantartási utasítások. Az azokban lefektetettek gyakorta a már csökkentett léptékű technológiai dimenziókban lemodellezett kisüzemi, laboratóriumi leírásokból átültetett folyamatokra épülnek. Ezek a technológiai lépések szakavatott megfogalmazás nyomán válnak a munkavállalók számára is jól értelmezhető utasításokká. Természetesen a technológiai műveletek és munkafázisok betanítás során történő részletes megismertetése a munkavállalókkal egyértelművé teszi a feladatokat, és tartalmukban is gyakorlatiasabb formát kell öltsenek. Az idevonatkozó munkavédelmi előírásrendszer az adminisztratív követelményeken felül megköveteli, hogy a veszélyes és ártalmas termelési tényezők ne csak nevesítve legyenek, de munkakörnyezeti aspektusaik kapcsán és a technológiai műveletekben is felismerhetők legyenek. A munkahelyeken a kockázatértékelésekkel összhangban adódó lehetséges veszélyek és az egészségi ártalmak jellege, módja az előfordulásuk tényleges helyszínein, akár munkaeszközökhöz rendelve vizuális jelzésekkel is beazonosítható kell legyen, ahogyan azt a vonatkozó jogszabályban lefektették [A munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről szól 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet 1. számú melléklete].

A kockázatok egyértelmű megjelölésén túl a biztonságos munkavégzésnek megkerülhetetlen elemei azok a műszaki, munkaszervezési stb. intézkedések is, amelyekkel biztosítható a veszélyek csökkentése, illetve megszüntetése. Ezért például a technológiákban használt vegyi anyagokat és készítményeket illetően valamennyi azokkal munkát végzőnek tisztában kell lennie. Így tehát a kémiai biztonságot munkahelyi szinten is garantáló követelmények, kezelési előírások és ellenőrzési feladatok ismerete nélkül a munka meg sem kezdhető. A kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók esetében a munka csak ezek betartásával szervezhető és végezhető el biztonságosan.

A munkahelyen felhasználandó és a technológiai dokumentumokban vegyi anyagként nevesített kemikáliák vonatkozásában a termék előállításához szükséges nyers-, alap- és segédanyagok valamennyi veszélyével számolni kell. Ezekbe beletartoznak azok a vegyületek és preparátumok is, amelyek az előállítás bizonyos szakaszaiban félkész és késztermékként, illetve intermedierként, stb. esetleg csak átmenetileg is megjelennek a technológiában. Az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés érdekében az alkalmazott anyagok és készítmények egymásra és az emberi szervezetre, környezetre gyakorolt hatásait egyaránt tekintetbe kell venni.

A helyesen felépített munkavédelmi követelményrendszer kiemelten kezeli az ártalmas vegyületek közül is a toxikusnak minősülő, és így az egészségre nyilvánvalóan ártalmas anyagok kezelésének, tárolásának, felhasználásának kockázatait. Sok üzem folyamatos beszállítással csökkenti a tárolás volumene jelentette kockázatokat, ezzel is mérsékelve az abból eredő veszélyes üzemeket érintő szabályozás költségkihatásait, valamint az azzal párosuló iparbiztonsági hatósági felügyelet adminisztratív terheit. A konkrét termelési folyamatok mellett persze ki kell térni a veszélyesnek vagy ártalmasnak nem minősülő anyagok szakszerű tárolására is.

A termelés anyagtakarékos felhasználási módszereinek a munkavállalókkal történő megismertetése az anyagnormákon kívül környezetbiztonsági oldalról is fontos követelmény. Ezenfelül az anyagmérlegek egyensúlyban tartása miatt is általános elvárás a vegyi anyagok felhasználásának mennyiségi nyomon követése. Ez utóbbinak a hátterében a technológia fenntarthatósági stb. szempontjain felül a helytelen vagy hanyag vegyianyag-kezelési gyakorlat kiküszöbölése is meghúzódik, amellyel elejét vehetik nemcsak a felderítetlen környezetszennyezéseknek, hanem a fokozott expozíció lehetőségének is.

Tekintve, hogy a baleseti szcenáriók körülményei közötti kontrollálhatatlan környezeti körülmények súlyos további kockázatokat indukálhatnak, a munkavégzés során a vegyi anyagok fizikai veszélytényezői közül kitüntetett szempontként kezelendő a tűz- és robbanásveszély és az azzal párosuló tűzvédelem megjelenítése is.

Ugyanakkor a kémiai anyagok veszélyes kölcsönhatásai miatt az együtt tárolás tilalma és más, például hulladékkezelési előírások megtartása a kisebb mennyiségi tényezők mellett is fontos biztonsági kritérium. Elég csak a kiürített vegyszeres hordók, tárolóedények, flakonok stb. lezáratlan helyszíni tárolására gondolni, amely a kipárolgások miatt veszélyes légszennyezettséget vagy akár egészségkárosodást eredményezhet még töredék mennyiségű szermaradványok esetében is.

Így a kémiai biztonságot illető valamennyi szegmensben kezelendők azok a tárolási, felhasználási és kezelési módok, amelyek alkalmazásával a vegyi anyag minőségi és fizikai változásai és az azokból eredeztethető balesetveszélyek kiküszöbölhetők.

A vegyi anyagok minőségi elvárásait úgy a termékminőség, mint a munkavédelem követelményei miatt is szem előtt kell tartani a munkahelyeken. Ennek köszönhetően a munkavállalóknak ismerniük kell azokat a minőségi jellemzőket és mintavételi szabályokat, amelyekkel meg lehet tartani a technológiailag megkövetelt minőségi szintet, és az anyagok még biztonságosan felhasználhatók. Beleértendők ezekbe a munkafolyamatok közbeni és a végtermék minőségi vizsgálatának módszerei is. Veszélyes anyagok esetén a minták kezelésének eljárásai kibővülnek a mintavételezés biztonsági előírásaival.

A közvetlen termelési folyamatoktól elkülönülő bizonyos műveletek, munkafázisok alkalmával is előfordulhatnak kémiai kóroki tényezők hatására bekövetkező ártalmak, mint például a por állagú készítmények kiürített csomagolásának helytelen hulladékkezelési eljárásai miatti kiporzásnál, amikor a dolgozó belélegezheti azt. Ezek megakadályozásáról és egyéb, például kármentőkben felfogott veszélyes hulladékok stb. szakszerű gyűjtéséről, kezelési feltételeiről vagy esetleges semlegesítésük, ártalmatlanításuk módjáról gondoskodni kell.

A vegyi anyagok okozta egészségügyi veszélyek egy része az anyagoknak a hirtelen szervezetbe jutásából ered. Az ilyen nagy mennyiségű káros anyag hatása a testben heveny mérgezésként jelentkezik. Ehhez hasonlóan balesetet okozhatnak a fizikai veszélyeket rejtő vegyi anyagok, mint a savak, lúgok maró hatásuk révén. A vegyi anyagok azonban nemcsak közvetlen felhasználásuk során idézhetnek elő különböző baleseteket, hanem helytelen karbantartás, szabálytalan tárolásuk vagy szakszerűtlen kezelésük esetén is, amely állandósult gyakorlatként esetleges tartós expozíció mellett foglalkozási ártalmakat is kiválthat

Éppen ezért a raktárakban és depókban a nagy mennyiségben jelen lévő különféle vegyi anyagok igen széleskörű egészségkárosító hatásainak összetettsége miatt adekvát kémiai kockázatértékelésen nyugvó átgondolt és részletesen kidolgozott kockázatcsökkentő intézkedéseket kell hozni a készletezett anyagok és készítmények veszélyeinek megelőzésére is. A vegyi anyagok szakszerű tárolása azonban biztosítja, hogy

az együtt tárolt kemikáliák ne léphessenek egymással veszélyes kölcsönhatásba,
a tárolási körülmények ne eredményezzenek veszélyhelyzetet,
a csomagolásukból, tárolóedényeikből ne juthassanak a környezetbe,
szabálytalanul felcímkézetlen csomagolásban, edényzetben ne kerülhessenek betárolásra,
a fel nem használt vegyszereket élelmiszer-tárolás céljára szolgáló edényekben ne tárolhassák,
betartsák az előírt biztonságtechnikai előírásokat átfejtés, töltés és ürítés stb. során (például kiporzás veszélye esetén a személyes légzési zónában helyi elszívást használva végezzék a műveleteket).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 195 5

Műszaki tudományok

A Bizonytalanság és biztonság című tanulmánykötet 6 mérnökvégzettségű, Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán dolgozó oktató közös munkája. Karunk gépész-, mechatronikai- és biztonságtechnikai képzésre járó hallgatói képzésük során megismerkednek a kockázatmenedzsment alapjaival, módszertani hátterével, és elsajátítják a kockázatértékeléshez és -kezeléshez szükséges elméleti hátteret. A könyv nem egyetemi tankönyvnek készült, de ott is használható. Fontos célunk volt a 8 tanulmányt tartalmazó kötet közreadásával, hogy a különböző szakterületek képviselői lássák a műszaki beruházási és fejlesztési projektek, az információbiztonság, a minőségbiztosítás, a karbantartás, a munka- és tűzvédelem kockázatmenedzsmentjének néha eltérő, de integrálható sajátosságait.

A gazdálkodó szervezetek életében szükség van egységesen alkalmazott kockázatmenedzsment szabályokra, hiszen a kockázati eseménynek több, eltérő eredetű kiváltó oka és több következménye is lehet. Eltérő skálákon történő értékelésük zavart okozhat kockázatok felismerésében és kezelésében is. A mérnöki kockázatok mellett a szervezeteknél többek között megjelennek stratégiai, piaci és pénzügyi vagy akár biztosítási kockázatok is. A könyv terjedelme nem teszi lehetővé, hogy ezekkel is foglalkozzunk, de fontos felhívni a figyelmet, hogy a kockázatmenedzsment nemcsak a mérnöki feladat…

Hivatkozás: https://mersz.hu/michelberger-bizonytalansag-es-biztonsag//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero