Michelberger Pál (szerk.)

Bizonytalanság és biztonság

Fejezetek a mérnöki kockázatmenedzsmentből

2.3. A vegyi anyagok szabálytalan kezelésének kihatásai

Mint az az előzőkből is kitűnik, a kémiai ártalmak lefolyásában fontos faktor az időtényező. Nyilván emögött a vegyi anyag szervezetbe jutása és a válaszreakciók folyamán összeadódó időtartamok azonosíthatók. Ez egyben azt is jelenti, hogy ahogyan azt a növényvédő szerek kapcsán már láthattuk, a vegyi anyagok hatásának kitett munkavállalókra gyakorolt esetleges ártalmak elkerülésénél munkaidő és pihenőidő viszonyrendszerében is szigorú feltételeknek kell teljesülniük.

A másik lényeges kérdés a megelőzésben a biztonsági rendszabályok betartása, amelyek nemcsak a foglalkozási ártalom kialakulásától óvják a munkavállalót, hanem a balesetek bekövetkezésétől is. Utóbbi kapcsán gyakorta rövid idő alatt nagy mennyiségű vegyi anyag juthat a szervezetbe, aminek nyomán a heveny (akut) ártalom tünetei általában azonnal jelentkezhetnek. Az így bekövetkező foglalkozási ártalom egészségkárosító hatásai idézik elő a megbetegedést.

Azonban amikor a munkatevékenység kapcsán a kémiai kóroki tényező csak kis mennyiségben, de rendszeresen ismétlődve kerül be a szervezetbe, és ott fokozatosan fel is halmozódik, akkor foglalkozási betegséget okoz. Az ilyenkor idült (krónikus) formában jelentkező ártalom nyomán a tünetek későbbi jelentkezésével járó hatás hetek, hónapok, de akár évek múlva eredményez maradandó egészségkárosodást.

A foglalkozási betegségek kialakulásában szerepet játszó vegyi anyagok különböző tulajdonságai döntően befolyásolják a kémiai kockázatok mértékét. Vagyis korántsem mindegy, hogy munkafolyamatokban hogyan alkalmazzunk azokat.

Ezért az egészséges és biztonságos munkavégzés érdekében nem csak a vegyi anyagokkal végzett munkatevékenység szakszerűségének, a munkaeszközök és védelem minőségének kell különös figyelmet szentelni, de a nem foglalkozási tényezőket is számításba kell venni.

A nem foglalkozási tényezők sorában érdemes megjegyezni, hogy a munkavállalók általános egészségi állapota a szervezet ellenálló képességén keresztül kihat a foglalkozási vegyi anyagok okozta kockázatok mértékére is. Az egészségi állapot a megkötődött munkahelyi vegyi anyagok biológiai lebontási folyamatait – az esetleges egyéni érzékenységen felül is – lényeges módon befolyásolhatja.

Az idesorolandó interakciók között egyebek mellett a veszélyes vegyi anyagok esetében szignifikáns összefüggések azonosíthatók a dohányzást és az alkoholfogyasztást érintően. A dohányzó munkavállalóknál nem pusztán a nem megfelelő személyes higiénia miatti szájon át történő mérgezés jelent fokozott veszélyt. Ennek szó szerint is értendő hatványozott szinergizmusát fedezhetjük fel főként a rákkeltők egyes válfajainál, mint például az azbeszt esetében. A kockázatok ez esetben egy nagyságrenddel is növekedhetnek.

Az alkoholfogyasztást vizsgálva a nyilvánvaló baleseti kockázatokon felül a szervezetbe kerülő vegyi anyagokkal való kölcsönhatások áttételesen a méregtelenítő folyamatok zavarában is testet ölthetnek, tekintve, hogy a foglalkozási anyagok expozíciója és az alkohol kihatással lehetnek egymás metabolizációjára, fokozva a káros hatásokat. Ráadásul az alkoholos befolyásoltság alatt végzett munka bizonytalanná teszi a veszélyes anyagok szabályszerű kezelését. Az ittas munkavégzés, a józan ítélőképesség tompulása – a romló munkateljesítmény és más devianciák megjelenése mellett – a felhasznált anyagmennyiségek indokolatlanul pazarló kezelésével társulva az ipari expozíciók káros hatásait a tevékenység hatókörében tartózkodók tekintetében is fokozhatja.

Ezeket a kockázatnövelő tényezőket azonban többnyire felülmúlják a baleseti esetszámok, melyeknél a munkavállalók hanyag vagy felelőtlen magatartása, esetenként szakmaiatlan hozzáállása sokszorozza meg a veszélyeknek való kitettséget. Ezen összevetésben majdnem minden balesetnél megmutatkozik valamilyen egyéb tényező, amely közrejátszik a foglalkozási megbetegedés vagy fokozott expozíció létrejöttében. Az egyik igen fontos ilyen körülmény a munkaklíma, melynek változásaira egyes vegyi anyagok jelentékenyen reagálnak a koncentrációviszonyokat tekintve. Idesorolhatók az illékony vegyületek, amelyek a normál klímaállapotokra kalibrált léghőmérséklet és légcsere mellett megállapított munkahigiénés határértékekhez képest veszélyes emelkedést produkálhatnak hőmérséklet-emelkedésre vagy az elégtelen légállapotokra. Ilyenkor a látszólag kielégítő műszaki védelem ellenére lokálisan vagy a teljes munkakörnyezetben határérték-túllépés következhet be, és akár tömeges foglalkozási megbetegedés is kialakulhat. A kémiai kóroki tényezőkkel szembeni kollektív védelem eszközrendszere hatékonyságának fenntartásában is megkerülhetetlen az elvárt műszaki állapot megőrzését szolgáló karbantartások és felülvizsgálatok üzemidőhöz kötött időszakos és szakszerű elvégzése.

A környezeti feltételek nemcsak a zárt üzemcsarnokok, hanem az agrokemikáliák szabadtéri kijuttatásánál is döntő szerepet játszanak. Főként az elsodródás kockázatait fontos kiemelni, amely bizonyos szélviszonyok esetében nem egyszerűen a növényvédelem hatékonyságát rontja le, de a tevékenység hatókörében lévők számára is mérgezésveszélyt jelent. Az olyan súlyosan veszélyes növényvédő szereknél, mint amelyek az I. forgalmi osztályba soroltak, például ezért is nem engedélyezett a légi úton történő növényvédelmi kezelés alkalmazása, még akkor sem, ha a védőövezetek vagy a szélviszonyok azt technikailag lehetővé tennék.

Ha más nézőpontból szemlélve is, de ugyanez a magas szintű technológiai elvárás vonatkozik a vegyi anyagok felhasználásához kapcsolódó eszközök, gépek és berendezések biztonságos műszaki-technikai állapotban történő üzemeltetésére, üzemben tartására is. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkaeszközök rendelkezésre állásának munkáltatói kötelezettségén túl a napi karbantartás és a használatba vételt megelőző műszaki állapotfelmérés ellenőrzése minden esetben a munkavállalók felelőssége is. Az elmulasztott technikai szemlék és az azt követő hibaelhárítás elmaradása a hermetizáció megszűnésének vagy szivárgásoknak az okai lehetnek. Ezek a rendellenes tárgyi tényezők előre vetítik a munkabaleseteket, sőt az egyéni védőeszközök védelmi képességének elégtelenségét is, amelyek juttatási rendjét a technikailag kifogástalan működési feltételekhez igazítva határozzák meg. Vagy ha a vegyi anyag a szükséges karbantartási munkák elmaradása miatt szennyezőként az egyes műszakokban nagyobb koncentrációban van jelen a munkakörnyezetben, az a hatását nézve megnövekedett veszélyt eredményez, és gyorsíthatja a légzésvédelmi eszközök szűrőbetéteinek telítődését vagy az átütési tényezőjüket meghaladó roncsoló hatást gyakorolhat a bőrvédő eszközökre. Az ilyen következményekkel járó hanyag munkavállalói attitűd miatt pedig már fennállhat a fokozott expozíció kockázata, amely nemcsak magára nézve jelenthet veszélyt, hanem mások biztonságát is kockára teszi.

Az egyéni védőeszközök szabályos alkalmazása mellett azok védelmi képességének megőrzése is kihatással van a lehetséges expozíciót jelentő kockázatok megelőzésére. Természetesen ez a többször használatos védőeszközöknél mérvadó szempont. Ezek ismételt használatba vétele feltételezi a kezelési utasítás szerinti tisztítás és karbantartás elvégzését, valamint a szakszerű tárolást. Az egyéni védőeszközök tisztításának kötelezettsége a munkáltató feladata, a munkavállaló saját maga végezte tisztítás során történő, az ártalmas vegyi anyagokkal való exponálódása elkerülése érdekében. Az elhasználódási idő folyamán a személyhez kötötten biztosított eszközök tárolásában is lehetnek a védelmi képességet döntően befolyásoló szempontok. A gázvédő ruhák egyes változatai (szkafanderek) tárolásánál kritérium a függesztve való készenlétben tartás, amely megakadályozza a hajtogatás és az egyéb mechanikai hatások miatti anyagfáradás, felületi sérülések okozta idő előtti elhasználódás és az azzal együtt járó védelmiképesség-csökkenés bekövetkezését.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 195 5

Műszaki tudományok

A Bizonytalanság és biztonság című tanulmánykötet 6 mérnökvégzettségű, Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán dolgozó oktató közös munkája. Karunk gépész-, mechatronikai- és biztonságtechnikai képzésre járó hallgatói képzésük során megismerkednek a kockázatmenedzsment alapjaival, módszertani hátterével, és elsajátítják a kockázatértékeléshez és -kezeléshez szükséges elméleti hátteret. A könyv nem egyetemi tankönyvnek készült, de ott is használható. Fontos célunk volt a 8 tanulmányt tartalmazó kötet közreadásával, hogy a különböző szakterületek képviselői lássák a műszaki beruházási és fejlesztési projektek, az információbiztonság, a minőségbiztosítás, a karbantartás, a munka- és tűzvédelem kockázatmenedzsmentjének néha eltérő, de integrálható sajátosságait.

A gazdálkodó szervezetek életében szükség van egységesen alkalmazott kockázatmenedzsment szabályokra, hiszen a kockázati eseménynek több, eltérő eredetű kiváltó oka és több következménye is lehet. Eltérő skálákon történő értékelésük zavart okozhat kockázatok felismerésében és kezelésében is. A mérnöki kockázatok mellett a szervezeteknél többek között megjelennek stratégiai, piaci és pénzügyi vagy akár biztosítási kockázatok is. A könyv terjedelme nem teszi lehetővé, hogy ezekkel is foglalkozzunk, de fontos felhívni a figyelmet, hogy a kockázatmenedzsment nemcsak a mérnöki feladat…

Hivatkozás: https://mersz.hu/michelberger-bizonytalansag-es-biztonsag//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero