Az azidok kémiai felhasználásával kapcsolatos projektek megkezdése előtt el kell végezni a folyamatok veszélyelemzését (Pesti–Abdel-Magid, 2014). Ennek elvégzésében a legrosszabb eseteket alapul véve sorra kell venni az ezekhez rendelt forgatókönyveket alakító kockázati tényezőket, mint például a veszélyeket előidézni képes folyamatokat. Az elemzés során meg kell vizsgálni a nátrium-azid érzékenységét (termikus stresszhatás, mechanikai behatás stb.), valamint az adott technológiai folymatban egyidejűleg fellelhető nátrium-azid mennyiségét (reakcióegyenlet és a kémiai átalakulás konverziós jellemzői alapján), illetőleg a potenciálisan érintett személyzet maximális létszámát (nem elfelejtve a műszakváltás többszöröző jelentőségét), továbbá a későbbi műveletre gyakorolt esetleges hatásokat. Az elemzés ezen részét gyakran megfelelő technológiai ismeretekkel rendelkező, egy-egy munkabiztonsági végzettségű, valamint üzemviteli gyakorlattal rendelkező, illetőleg a gyógyszervegyészeti kérdéseket átlátni képes szakértői grémium végzi el. A munkaegészségügyi szaktevékenység szerepe a nátrium-azid-expozíció hatáselemzésében kerül előtérbe, és természetesen a megelőzést szolgáló foglalkozás-egészségügyi protokollok kialakításában. Köztük a biológiai monitorozás rendszerének felállításánál, mert ahogyan azt láthattuk, az akut egészségügyi ártalmakon túl a nátrium-azid kumulálódni is képes. A teljes kémiai kockázatértékelést, természetesen benne a nátrium-azid kockázatait a jogi szabályozással összhangban legalább ötévente, vagy jelentős változások, például új reaktor, módosított technológiai folyamat, helyettesítő vegyület alkalmazása stb. esetén azonnal felül kell vizsgálni, melynek eredményei lehetnek a VI.4. táblázatban leírtak.