3.10. Védőeszközökkel való ellátás

A helytelen üzemeltetés vagy műszaki hiba miatt a szabadba kerülő gőzök, gázok, anyalúg stb. súlyos balesetet okozhat. Mindezek elkerülésére műszaki és adminisztratív megelőző intézkedések mellett a dolgozóknak megfelelő munkaruhát, védőfelszerelést kell viselniük.

Az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzés szempontjából fontos, hogy megóvják a munkavállalókat a munkahelyi kockázatoktól. Ennek érdekében a munkabiztonsági szakemberek a munkaegészségügyi szolgáltatóval szorosan együttműködve határozták meg azokat a munkavédelmi eszközöket, amelyek adekvát módon szavatolják a kockázatértékelés szerint megállapított védelmi szintek teljesülését az 5/2020. (II. 6.) ITM rendelet határértékeinek figyelembevételével.

A nátrium-azid kezelésénél az előzőekben bemutatott kivonatos kockázatait értékelve nyilvánvaló, hogy légzésvédelemre kiemelt figyelmet kell fordítani. Az üzem területén mindenki számára kötelező az egyéni védőeszközök használata, ahogyan azt az VI.5. ábra és a melléklet mutatja. A színkódolásból látszik, hogy kombinált szűrőbetét garantálja valamennyi, az oldószergőzök, porártalom és szervetlen gázok, stb. belégzésének veszélye kizárását. Persze csak abban az esetben, ha szűrőbetét cseréjét az egyéni védőeszközök juttatási rendjének előírt ütemben rendszeresen elvégzik.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1393beb_1312/#m1393beb_1312 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1393beb_1312/#m1393beb_1312)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1393beb_1312/#m1393beb_1312)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

VI.5. ábra. A nátrium-azid kezelésénél alkalmazandó légzésvédelmi eszköz (készítette a szerző)

 

Azoknak a szakembereknek viszont, akiknek a zárt üzemrészben kell dolgozniuk, közvetlenül érintkezve az emberi szervezetre különösen veszélyes anyagokkal, zárt, túlnyomásos védőruhát és gázálarcot kell viselniük, hogy a szervezetük semmilyen módon ne érintkezzen a veszélyes vegyi anyagokkal. Ilyen eset például, mikor a reaktorba kell tölteni a nátrium-azidot. A túlnyomásos öltözetnek köszönhetően a viselője azonnal érzékeli, ha a ruhája esetleg megsérül, így azonnal képes reagálni a veszélyre. A túlnyomás további előnye, hogy egy kisebb mértékű sérülés, szakadás helyén a vegyület még nem képes az öltözet belsejébe szökni. A védőruha levegőellátását a hálózati vezetékekről gyorscsatlakozókon keresztül biztosítják. Az ilyen típusú védőruhákat csak egyszer használhatják a munkavállalók. Az azidáló reagens igen erőteljes irritáló és egészségkárosító hatásai miatt az anyaggal csak izoláló típusú, egyszer használatos, túlnyomásos védőeszközben lehet dolgozni, melyet a felhasználás végeztével veszélyes hulladékként kezelve külön, szerződött partner létesítményébe történő elszállítást követően semmisítenek meg.

Abban az esetben, ha a munkavállalóknak valamilyen okból nem az épületeken belül kell a veszélyes anyagokkal dolgozniuk, a levegőellátásuk kétféle módon megoldott:

1. Az üzem területén a hálózatilevegő-vezeték több vételi ponttal van ellátva, melyre a dolgozók gyorscsatlakozók segítségével tudnak rácsatlakozni, így nem kell egy külön berendezést magukon viselniük, megkönnyítve a munkavégzést.
2. Amennyiben a hálózati csatlakozók nem érhetők el a vezetékek segítségével, abban az esetben a levegőellátást hordozható levegőellátó egység segítségével oldják meg, melyet a munkavállalónak folyamatosan magán kell tartania.

 

Azoknál a munkáltatóknál, ahol a munkavállalók különösen nagy terhelésnek vannak kitéve, munkavégzésük során a munkavédelem szervezési elvei nemcsak azt helyezik előtérbe, hogy a törvényileg és jogszabályilag előírt kötelező védőeszközöket biztosítsák a munkavállalóik részére, hanem arra is tekintettel vannak, hogy ezeknek az eszközöknek a viselete amennyire csak lehet, kényelmes is legyen. Ezzel is csökkentve az ártalmas munkahelyi tényezők miatti veszélyeket. Ezért a vizsgált munkáltatók az időszakosan elvégzett szemvizsgálat eredménye alapján egyénre szabott munkavédelmi szemüvegeket gyártatnak. Ennek előnye az, hogy aki normál esetben szemüveget hord, annak nem kell még egy munkavédelmi szemüveget is külön viselnie, ami ennek hiányában mind egészségügyileg, mind ergonómiailag nem lenne túl előnyös.

Az üzem területén dolgozóknak kényelmi szempontokat is érvényesítő fejvédőt kell viselniük. Ezen védőeszköz viselése kényelmesebb és kellemesebb, mint a hagyományos, műanyagból készült fejvédő sisakoké. A légáteresztő képessége ugyancsak megoldott, így kevésbé válik kényelmetlenné a munkavállaló számára.

A szerződésben álló külső vállalat biztosítja a munkaruhát a munkavállalók részére. Ennek előnye az, hogy a dolgozók munkaruhakészlete folyamatosan biztosított. Minden ruhadarab vonalkóddal van ellátva, így könnyen be lehet azonosítani a személyhez kötést. Amennyiben egy dolgozó úgy érzi, hogy a ruhája koszos vagy elhasználódott, akkor kidobja egy munkaruhagyűjtőbe, ahonnan a vállalkozó elszállíttatja azt. Ott a munkaruhákat megvizsgálják. Amennyiben a ruhadarab csak tisztításra szorul, kitisztítják, majd a tisztított ruhadarabokat az adott munkavállaló a VI.6. ábrán látható rendszerben felállított munkaruha-tárolójába helyezi el.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1393beb_1320/#m1393beb_1320 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1393beb_1320/#m1393beb_1320)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1393beb_1320/#m1393beb_1320)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

VI.6. ábra. Egyéni védőeszközök személyre szóló tárolása (készítette a szerző)

 

A selejtesnek ítélt ruhadarabokat megsemmisítik. A munkaterületen kötelező a munkavédelmi bakancs vagy cipő hordása. Ezen védőeszközöket amint a munkavállaló úgy érzi, hogy már nem látja el megfelelően a funkcióját, azonnal kicseréltetheti. A munkavállaló 5-6 típus közül választhat aszerint, hogy számára éppen melyik a legkényelmesebb.

Nem meglepő, hogy az üzemegység területén több helyen találkozhatunk egyszer használatos füldugót adagoló berendezéssel. Ehhez az eszközhöz a munkavállaló bármikor szabadon odamehet, és kivehet magának füldugókat.

 

Tartalomjegyzék

• Bizonytalanság és biztonság
• Impresszum
• Bevezetés
• chevron_rightI. A kockázatmenedzsment alapjai
  • chevron_right1. A kockázatelemzés alapjai
    • 1.1. Személyes motivációm
    • 1.2. Nemzetközi kitekintés – kulturális különbségek
    • 1.3. A biztonság fejlődése a kockázatelemzés bevezetése óta
    • 1.4. A dodó madár példája – a veszély felismerésének fontossága
    • 1.5. Katasztrófák
    • 1.6. Tervezett élettartam és kockázat
    • 1.7. Összegzés – fő tanulságok és következtetések a fejezetből
  • chevron_right2. Vonatkozó szabványok és a kockázatkezelés folyamata
    • 2.1. A kockázatkezelés nemzetközi szabványai (MSZ ISO 31000:2018 és MSZ EN 31010:2019) – alapelvek és útmutatók
    • 2.2. Kockázatazonosítás
    • 2.3. Kockázatelemzés
    • 2.4. Kockázatértékelés
    • 2.5. Kockázatkezelési intézkedések
    • 2.6. Monitorozás és felülvizsgálat
    • 2.7. Összegzés
  • chevron_right3. A kockázatkezelés szemlélete, modellek és alapfogalmak
    • 3.1. Rendszerszemléletű megközelítés – a kockázatkezelés integrálása a szervezeti folyamatokba és döntéshozatalba (proaktív, folyamatos tevékenység)
    • 3.2. Veszély, hiba, kockázat – alapfogalmak és definíciók tisztázása (a veszélyek, hibalehetőségek és kockázatok közötti különbségek)
    • 3.3. Baleseti ok-okozati modellek – a dominóelv és a svájcisajt-modell bemutatása (hogyan vezetnek a rejtett hibák és védelmi hiányosságok balesetekhez)
    • 3.4. A kockázatkezelés gazdasági aspektusai és az ALARP-elv – a biztonsági intézkedések költség-haszon elemzése, az észszerűen elérhető minimális kockázat elve
    • 3.5. Megbízhatóság, hibatűrés és redundancia – a rendszerek megbízhatóságának növelése (megengedhető hibák, redundáns rendszerek típusai, korlátai és alkalmazásai)
    • 3.6. „Murphy törvénye” és biztonsági tartalékok – a Murphy-elv jelentősége a kockázatkezelésben és a megfelelő biztonsági tartalékok tervezése
    • 3.7. A kockázatkezelés hierarchiája
  • chevron_right4. A kockázatfelméréshez használt eszközök és eljárások ismertetése
    • chevron_right4.1. Root Cause Analysis (RCA) és kapcsolódó módszerei
      • 5 Miért
      • Halszálkadiagram (Ishikawa-diagram)
      • Pareto-elemzés
      • Kapcsolatgráf
      • Összegzés
    • 4.2. Brainstorming
    • 4.3. A mátrix módszer
    • 4.4. Hibafa
    • 4.5. Sikerfa
    • 4.6. Eseményfa
    • 4.7. Csokornyakkendő-elemzés (Bow-tie Analysis)
    • 4.8. Checklist
    • 4.9. Hibamód- és hatáselemzés (FMEA)
    • 4.10. SWOT-elemzés
    • chevron_right4.11. Egyéb módszerek
      • Markov-elemzés
      • Bayes-háló
      • FN-görbék
      • Monte Carlo-szimuláció
      • Delphi
      • SWIFT
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightII. Integrált vállalati kockázatmenedzsment
  • 1. A holisztikus kockázatkezelés igénye
  • 2. Kockázatok csoportosítási lehetőségei
  • 3. A kockázatmenedzsment heterogén szakmai háttere
  • 4. Kockázatmenedzsment megjelenése a funkcionális (vállalat)biztonságban
  • 5. Üzleti és technológiai folyamatok kockázatkezelése
  • 6. Bizonytalanság és kockázat
  • chevron_right7. Kockázatkezelő keretrendszerek
    • 7.1. A „COSO”
    • 7.2. A „M_o_R”
    • 7.3. Üzletmenet-folytonosság (ISO 22301)
    • 7.4. Ellátási lánc működésének optimalizálása (a SCOR- és CPFR-modellek)
    • 7.5. VUCA-környezet
    • Következtetések
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightIII. Az információvédelem sajátos kockázatmenedzsmentje
  • 1. Információ-, informatikai és kiberbiztonság
  • chevron_right2. Az információbiztonsági kockázatelemzés és -kezelés
    • 2.1. A védendő vagyonelemek
    • 2.2. Fenyegetések, veszélyek, sebezhetőségek
    • 2.3. A vagyonelemekkel kapcsolatosan hozott védelmi intézkedések
    • 2.4. A veszélyhelyzetek, kockázati események bekövetkezési valószínűségének meghatározása, becslése
    • 2.5. Az információbiztonsági kárérték előrejelzése
    • 2.6. Kockázatok, kockázati szintek meghatározása
    • 2.7. Intézkedések a nem elviselhető kockázatok kockázati szintjének csökkentésére vagy kezelésére
    • 2.8. Az információbiztonsági kockázatmenedzsment lépései (összegzés)
  • chevron_right3. Információbiztonsági kockázatmenedzsment-irányítási rendszer keretében
    • 3.1. Az ISO/IEC 27000-es szabványcsomag
    • 3.2. TISAX (Trusted Information Security Assessment eXChange – autóipari beszállítókkal szemben támasztott információbiztonsági követelményrendszer)
    • 3.3. CObIT (Control Objectives for Information and Related Technology – ajánlás információtechnológia irányításához, kontrolljához és ellenőrzéséhez)
    • 3.4. Információs rendszerek üzemeltetése (az ITIL)
    • 3.5. CRAMM-modell információbiztonsági kockázatok kezelésére (CCTA Risk and Management Method, CCTA = Central Computers and Telecommunications Agency, GB)
    • 3.6. NIST SP 800-as sorozat
    • 3.7. A mesterségesintelligencia-alkalmazások kockázatmenedzsmentje
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightIV. Kockázatelemzés, -értékelés és -kezelés a minőségbiztosításban
  • chevron_right1. A kockázatalapú gondolkodás a minőségbiztosításban
    • 1.1. Az ISO 9000 szabványsorozat áttekintése
    • 1.2. A kockázatalapú gondolkodás a minőségirányítási rendszer követelményeiben
  • 2. A kockázatalapú gondolkodás egyes menedzsmentrendszerekben
  • chevron_right3. Kockázatfelmérésre alkalmazott eszközök a minőségirányításban
    • 3.1. HACCP-eljárás
    • 3.2. A HAZOP-módszer
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightV. Kockázatbecslés érzékenységi és bizonytalansági elemzése
  • Bevezetés
  • chevron_right1. Kockázatbecslés lineáris érzékenységelemzése (A módszertan ismertetése)
    • Logritmikus linearizálás
    • Teljes deriválás
    • Taylor sorfejtés módszere
  • 2. Hibafaelemzés lineáris érzékenységvizsgálata
  • 3. Hibamód- és hatáselemzés (FMEA) lineáris érzékenységvizsgálata
  • 4. Kockázatbecslés Monte Carlo-szimulációs megbízhatóságelemzése (a módszertan ismertetése)
  • 5. Hibafaelemzés korrelációs vizsgálata
  • 6. Javítható rendszer üzemeltetési folyamatának elemzése
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightVI. A kémiai kockázatértékelés munkavédelmi dimenziói
  • chevron_rightBevezetés
    • 1.1. A kémiai kockázatértékelés jelentősége a munkavédelemben
    • 1.2. A munkavédelmi kockázatértékelés célja és fontossága
    • 1.3. Feladatok és hatáskörök
  • chevron_right2. Kémiai anyagok és veszélyek a munkahelyeken
    • 2.1. Kemizáció és veszélyforrások a munkahelyeken
    • 2.2. Az expozíciós utak szerepe a kockázatok oldaláról
    • 2.3. A vegyi anyagok szabálytalan kezelésének kihatásai
  • chevron_right3. Esettanulmány
    • 3.1. Bevezetés
    • 3.2. A nátrium-azid technológia szerepének ismertetése
    • 3.3. A nátrium-azid mint veszélyes anyag tulajdonsága
    • 3.4. Iparbiztonsági szabályozás szerinti besorolás
    • 3.5. Technológiai elemek
    • 3.6. Veszélyes anyagok tárolása, kármentés
    • 3.7. A nátrium-azid munkavédelmi veszélyei a gyártás során
    • 3.8. Balesetek
    • 3.9. A nátrium-azid kockázatértékelési folyamatának további összetevői
    • 3.10. Védőeszközökkel való ellátás
    • 3.11. Biztonsági ismeretek átadása
    • 3.12. Egyéb munkavédelmi célú ismeretközlő módszerek
  • chevron_right4. A kémiai kockázatbecslés elemei
    • 4.1. Veszélyazonosítás
    • chevron_right4.2. Expozíció mérése és becslése
      • Az expozíciós vizsgálatok fázisainak sajátosságai
      • Biológiai határértékek
      • Egyéb mintavételi módszerek
    • chevron_right4.3. Kockázatok értékelése
      • A kockázatok minőségi értékelése
  • chevron_right5. Munkavédelmi intézkedések diverzifikációja
    • chevron_right5.1. A védelmi intézkedések főbb tartalmi elemei
      • Helyettesítés
      • Műszaki védelmi intézkedések
      • Szervezési intézkedések
      • Egyéni védőeszközök
    • 5.2. Kontroll és kockázatok integritása
  • chevron_right6. A kémiai kockázatértékelés szabályozási keretei
    • 6.1. Jogszabályok szerepe a kémiai kockázatkezelésben
    • 6.2. Munkahelyi szervezetszabályozó eszközök közrehatása
    • 6.3. Munkáltatói és munkavállalói kötelezettségek a kockázatértékelés viszonylatában
  • chevron_right7. Kémiai kockázatok integrált megközelítésben
    • 7.1. A kémiai kockázatértékelés és a vállalati kockázatmenedzsment
    • 7.2. A munkahelyi biztonsági kultúra szerepe a kémiai kockázatkezelésben
    • 7.3. Partnerség a kémiai biztonság elősegítésében
  • 8. Jövőbeli kihívások
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightVII. Létesítmények tűzvédelmi üzemeltetési kockázatai
  • Bevezetés
  • chevron_right1. A tűzvédelmi kockázati osztályba sorolásról röviden
    • 1.1. Tűzvédelmi kockázati osztályok
    • 1.2. Az épület vertikális kiterjedése
    • 1.3. A bent tartózkodó emberek létszáma és menekülési képessége
    • 1.4. Az anyagok tűzveszélyessége
    • 1.5. A mértékadó tűzvédelmi kockázati osztály
  • chevron_right2. Kockázatalapú tervezés, a létesítmények tűzvédelmi koncepciója
    • 2.1. Passzív tűzvédelmi műszaki megoldások
    • chevron_right2.2. Aktív tűzvédelmi műszaki megoldások
      • Beépített tűzjelző berendezések
      • Beépített tűzoltó berendezések
      • Hő- és füstelvezető rendszerek
    • 2.3. Kiürítés
  • 3. A tűzvédelmi műszaki megoldások üzemeltetési kockázatai
  • 4. Speciális kockázatok a felújítások, átalakítások alatt
  • 5. A tűzvédelmi műszaki irányelvek szerepe, jelentősége
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightVIII. Projektkockázatok és kezelésük
  • chevron_right1. Projektmenedzsment-alapok
    • 1.1. A projekt „háromszög”
    • 1.2. A projektek csoportosítása
    • 1.3. A projekt életciklusa
    • 1.4. A projektek megvalósíthatósága
  • chevron_right2. A projekt kockázatkezelési lehetőségei és eszközei
    • 2.1. Hálótervezés
    • 2.2. Agilis projektmenedzsment
  • chevron_right3. Projektkockázatok elemzése és értékelése
    • 3.1. Opciókban történő gondolkodás
    • 3.2. Projektkrízisek
    • 3.3. Projektprogramok
    • 3.4. A projekt kockázatmenedzsment folyamatalapú megközelítése (PMBOK alapján)
  • chevron_right4. A „projekttermék” megtérülése
    • 4.1. Hagyományos megtérülési megfontolások
    • 4.2. Tulajdonlás teljes költsége – TCO
  • Irodalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 195 5

A Bizonytalanság és biztonság című tanulmánykötet 6 mérnökvégzettségű, Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán dolgozó oktató közös munkája. Karunk gépész-, mechatronikai- és biztonságtechnikai képzésre járó hallgatói képzésük során megismerkednek a kockázatmenedzsment alapjaival, módszertani hátterével, és elsajátítják a kockázatértékeléshez és -kezeléshez szükséges elméleti hátteret. A könyv nem egyetemi tankönyvnek készült, de ott is használható. Fontos célunk volt a 8 tanulmányt tartalmazó kötet közreadásával, hogy a különböző szakterületek képviselői lássák a műszaki beruházási és fejlesztési projektek, az információbiztonság, a minőségbiztosítás, a karbantartás, a munka- és tűzvédelem kockázatmenedzsmentjének néha eltérő, de integrálható sajátosságait.

A gazdálkodó szervezetek életében szükség van egységesen alkalmazott kockázatmenedzsment szabályokra, hiszen a kockázati eseménynek több, eltérő eredetű kiváltó oka és több következménye is lehet. Eltérő skálákon történő értékelésük zavart okozhat kockázatok felismerésében és kezelésében is. A mérnöki kockázatok mellett a szervezeteknél többek között megjelennek stratégiai, piaci és pénzügyi vagy akár biztosítási kockázatok is. A könyv terjedelme nem teszi lehetővé, hogy ezekkel is foglalkozzunk, de fontos felhívni a figyelmet, hogy a kockázatmenedzsment nemcsak a mérnöki feladat…

Hivatkozás: https://mersz.hu/michelberger-bizonytalansag-es-biztonsag//