4.1. Veszélyazonosítás

A veszélyek alapvető forrása nyilvánvalóan magából az anyag veszélyes tulajdonságaiból ered, melyek azonosítását elsődlegesen a vegyi anyag felhasználását törvényszerűen végigkísérő biztonsági adatlapra alapozzuk. Persze emellett más egyéb információforrás is rendelkezésünkre állhat, mint a veszélyesáru-szállításból származó adatok, illetve a csomagolóeszközök címkéi stb.

Talán épp ezért is a kémiai kockázatok szemszögéből a veszélyazonosítás néha egészen egyszerű feladatnak tűnik, különösen ha annak részeként egy már huzamosabb ideje működtetett munkafolyamatot kívánunk vizsgálni. Azonban az egyes veszélyes anyagot alkalmazó technológia és műveletek szakszerű vizsgálatánál ismertetni kell, hogyan illeszkedik be a vegyi anyag kezelése a technológiai folyamatba. A felhasznált anyagok felsorolásánál, minőségi jellemzőinek és munkavédelmi követelményeinek meghatározásánál, továbbá környezetükre, egymásra és az emberi szervezetre gyakorolt hatásuknál az anyagnak azt az állapotát kell figyelembe venni, amelyben az adott művelet folyamatába érkezik, amelyet a VI.8. ábra illusztrál.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1393beb_1351/#m1393beb_1351 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1393beb_1351/#m1393beb_1351)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1393beb_1351/#m1393beb_1351)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

VI.8. ábra. A főbb azonosítandó veszélytényezők együtthatásának sémája (szerkesztette a szerző)

 

Ha teszem azt, az anyag veszélyes hatása az előző műveletek során megszűnt, a veszélyeket illetően annak kockázataival mint kóroki tényezővel a továbbiakban már nem kell foglalkozni. Ezt láthattuk például az esettanulmányban vizsgált nátrium-azidnak a kémiai beépülését követően, ahol is a veszély reakcióban történő eliminálódása kapcsán már szabad formában ez a vegyület nincs jelen a technológia további fázisaiban. A lehetséges veszélyes anyagok rögzítése viszont bővülhet is, hiszen előfordulhatnak nem a követlen termeléshez kötődő felhasználásból származó anyagok is, mint például felületkezelő és tisztítószerek stb. Valamint a technológia termékként is szolgáltathat új veszélyes tulajdonságokkal bíró vegyületeket is, melyeknek veszélyazonosítása már komplexebb kihívást jelenthet.

A munkahigiénés követelményeket is általában nem a teljes folyamatra, hanem csak az adott vegyi anyag kezelési fázisában foglalt területére kell megadni. A több munkafázison végighúzódóan felhasznált anyagok esetében viszont természetesen le kell követni a munkakörnyezeti feltételek okozta átalakulásokat is. Mivel a hőmérséklet növekedésével egyebek mellett olvadékképződés és ezzel együtt meginduló vagy fokozódó párolgás is bekövetkezhet egy hőközlési művelet folyamán például.

Fontos szempont a technológiai folyamatban szereplő műveletek műszakonkénti ismétlődésének megállapítása. Ha ugyanaz a munkavállaló mint a veszélyes anyagot tartalmazó berendezés kezelője nem állandó jelleggel, de műszakonként többször is kénytelen vegyi anyaggal feltölteni a vegyi reaktort, akkor nyilván a lehetséges kitettsége minden egyes ilyen alkalommal arányosan nőhet. Más nagyságrendi összefüggésben igaz ez például a karbantartási műveletet végző munkavállalóra is, akinél ez csak egy alkalomszerűen végzett tevékenységet feltételez. Tehát a veszélyeket valamennyi munkavállalóra nézve, de még a veszélyes anyag hatókörében tartózkodókra is számításba kell venni.

Nem szabad azonban elfelejteni a vegyi anyag kezelésével járó üzemi kiszolgálási tevékenységek személyi feltételei megállapításánál, hogy a veszélyeztetettek körének számszaki rögzítésében nem az egy műszakra vonatkozó létszámmal kell dolgozni. A kockázatértékelésben követve a konzervatív biztonsági megközelítés elvét, a műszakváltások alkalmával jelen lehető maximális létszámot kell tekintetbe venni. Lényeges kitétel, hogy ha a veszélyes anyaggal végzett munkafolyamatra kiterjedően kollektív és/vagy egyéni védőeszközök használata kötelező a művelet során, úgy ezt a követelményt is rögzíteni kell a veszélyazonosítás alkalmával.

Végül, de nem utolsósorban le kell szögezni, hogy egy valamirevaló veszélyazonosítás nem képzelhető el kizárólag az íróasztal mellől elvégezve vagy a dokumentumokat bújva. Sohasem nélkülözhető azoknak a sokrétű, szorosan a veszélyes anyag kezelésével érintett munkaterülethez köthető helyszíneknek a közvetlen megtekintése, amelyek nélkül a szabályos műveletektől eltérő, rejtett szabálytalanságok nem azonosíthatók. A kémiai biztonság valós munkahelyi viszonyai feltárásában leginkább a vizsgálathoz kapcsolódó tüzetes helyszíni szemlék segíthetnek a leghathatósabban.

Gyakorlati alapjait tekintve a veszélyek kimutatásában elemi kérdés, hogy az miként kapcsolódik a kiválasztott módszertan rendszerébe. Esetünkben a kémiai kockázatbecslés sok lehetséges módszere közül nem lehetséges valamennyit sorra venni. Az eddig érintetteken felül talán érdemes az ellenőrzőjegyzéket kissé alaposabban szemügyre venni, mivel alkalmazásához nem szükségeltetik például mélyebb matematikai apparátust felvonultatni. Ez sokszor jól jöhet, ha az értékelést végző már viszonylag jól körüljárt munkafolyamatokban kívánja tetten érni a veszélyeket, amelyek ezt a módszert jellemző kérdések megválaszolásával könnyen realizálhatók.

Azonban a feladat elvégzése a kérdések összeállításában is széles szakismereteket feltételez. Hiszen akár a kémiai biztonságot érintő jogforrásokban, akár a technológia viszonylatában mérvadó üzemviteli szabályokban, vagy akár a biztonsági adatlapokban stb. jártas szakembernek kell lennie, annak, aki ezeket megfogalmazza.

A vegyi anyagok kezelését érintő valamennyi lényeges kérdés csak hozzáértéssel állítható össze, főként ha a hiátusok felismerését tűztük ki célul. Ezek gyakran csak a helyes eljárásokkal, gyakorlatokkal szembeállítva ütköznek ki igazán. Maguk a kérdésjegyzéknek is nevezett felmérő dokumentumban megjelenő kérdések megfogalmazásához is alapvetően az említett forrásokban írásosan is nevesített követelmények, előírások stb. kell, hogy szolgáltassák a bázist. E tekintetben az olyan esetleges triviálisnak tűnő dolgok szerepeltetése sem időfecsérlés, mint a CLP rendeletben szereplő címkézés meglétére történő rákérdezés. Már csak azért sem, mert a kivizsgált munkabaleseteknél is évről évre előfordul olyan, ahol a veszélyek felismerése épp ennek hiányában nem is történhetett meg, vagy rosszul végezték el a téves gyakorlat miatt.

Persze a veszélyes anyagok kezelésében nem ennyire egyértelmű gyakorlati fogásokat sem feltétlenül mindig teljes aprólékossággal jegyzik le a kezelői utasításokban, amire ugyancsak érdemes lehet tehát rákérdezni.

A kérdések többségénél az egyszerű eldöntendő válaszadás a jellemző ellenőrzési metódus. Azonban pont a nem minden részletre kiterjedően definiált kezelői gyakorlatoknál teret kell adni a kifejtendő válaszoknak is.

Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a kérdésjegyzékekre is igaz az a megállapítás, amely szerint a hitelesség esetleges későbbi bizonyíthatósága végett is elengedhetetlen a dokumentumoknál az ügykezelés helyi rendje alapján elvégzett ügyviteli szabályoknak megfelelő formába öntés. Ez a készítés helyét, idejét és az elemzés alanyait, valamint a technológiai műveleti vonatkozásait is egyértelműsítve kell, hogy tartalmazzák, mindjárt a felmérés véglegesített dokumentációjának nyitóoldalán. Az ilyen jellegű munkavédelmi nyilvántartások adminisztrációja még egy hatósági ellenőrzésnél is alapkövetelmény.

 

Tartalomjegyzék

• Bizonytalanság és biztonság
• Impresszum
• Bevezetés
• chevron_rightI. A kockázatmenedzsment alapjai
  • chevron_right1. A kockázatelemzés alapjai
    • 1.1. Személyes motivációm
    • 1.2. Nemzetközi kitekintés – kulturális különbségek
    • 1.3. A biztonság fejlődése a kockázatelemzés bevezetése óta
    • 1.4. A dodó madár példája – a veszély felismerésének fontossága
    • 1.5. Katasztrófák
    • 1.6. Tervezett élettartam és kockázat
    • 1.7. Összegzés – fő tanulságok és következtetések a fejezetből
  • chevron_right2. Vonatkozó szabványok és a kockázatkezelés folyamata
    • 2.1. A kockázatkezelés nemzetközi szabványai (MSZ ISO 31000:2018 és MSZ EN 31010:2019) – alapelvek és útmutatók
    • 2.2. Kockázatazonosítás
    • 2.3. Kockázatelemzés
    • 2.4. Kockázatértékelés
    • 2.5. Kockázatkezelési intézkedések
    • 2.6. Monitorozás és felülvizsgálat
    • 2.7. Összegzés
  • chevron_right3. A kockázatkezelés szemlélete, modellek és alapfogalmak
    • 3.1. Rendszerszemléletű megközelítés – a kockázatkezelés integrálása a szervezeti folyamatokba és döntéshozatalba (proaktív, folyamatos tevékenység)
    • 3.2. Veszély, hiba, kockázat – alapfogalmak és definíciók tisztázása (a veszélyek, hibalehetőségek és kockázatok közötti különbségek)
    • 3.3. Baleseti ok-okozati modellek – a dominóelv és a svájcisajt-modell bemutatása (hogyan vezetnek a rejtett hibák és védelmi hiányosságok balesetekhez)
    • 3.4. A kockázatkezelés gazdasági aspektusai és az ALARP-elv – a biztonsági intézkedések költség-haszon elemzése, az észszerűen elérhető minimális kockázat elve
    • 3.5. Megbízhatóság, hibatűrés és redundancia – a rendszerek megbízhatóságának növelése (megengedhető hibák, redundáns rendszerek típusai, korlátai és alkalmazásai)
    • 3.6. „Murphy törvénye” és biztonsági tartalékok – a Murphy-elv jelentősége a kockázatkezelésben és a megfelelő biztonsági tartalékok tervezése
    • 3.7. A kockázatkezelés hierarchiája
  • chevron_right4. A kockázatfelméréshez használt eszközök és eljárások ismertetése
    • chevron_right4.1. Root Cause Analysis (RCA) és kapcsolódó módszerei
      • 5 Miért
      • Halszálkadiagram (Ishikawa-diagram)
      • Pareto-elemzés
      • Kapcsolatgráf
      • Összegzés
    • 4.2. Brainstorming
    • 4.3. A mátrix módszer
    • 4.4. Hibafa
    • 4.5. Sikerfa
    • 4.6. Eseményfa
    • 4.7. Csokornyakkendő-elemzés (Bow-tie Analysis)
    • 4.8. Checklist
    • 4.9. Hibamód- és hatáselemzés (FMEA)
    • 4.10. SWOT-elemzés
    • chevron_right4.11. Egyéb módszerek
      • Markov-elemzés
      • Bayes-háló
      • FN-görbék
      • Monte Carlo-szimuláció
      • Delphi
      • SWIFT
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightII. Integrált vállalati kockázatmenedzsment
  • 1. A holisztikus kockázatkezelés igénye
  • 2. Kockázatok csoportosítási lehetőségei
  • 3. A kockázatmenedzsment heterogén szakmai háttere
  • 4. Kockázatmenedzsment megjelenése a funkcionális (vállalat)biztonságban
  • 5. Üzleti és technológiai folyamatok kockázatkezelése
  • 6. Bizonytalanság és kockázat
  • chevron_right7. Kockázatkezelő keretrendszerek
    • 7.1. A „COSO”
    • 7.2. A „M_o_R”
    • 7.3. Üzletmenet-folytonosság (ISO 22301)
    • 7.4. Ellátási lánc működésének optimalizálása (a SCOR- és CPFR-modellek)
    • 7.5. VUCA-környezet
    • Következtetések
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightIII. Az információvédelem sajátos kockázatmenedzsmentje
  • 1. Információ-, informatikai és kiberbiztonság
  • chevron_right2. Az információbiztonsági kockázatelemzés és -kezelés
    • 2.1. A védendő vagyonelemek
    • 2.2. Fenyegetések, veszélyek, sebezhetőségek
    • 2.3. A vagyonelemekkel kapcsolatosan hozott védelmi intézkedések
    • 2.4. A veszélyhelyzetek, kockázati események bekövetkezési valószínűségének meghatározása, becslése
    • 2.5. Az információbiztonsági kárérték előrejelzése
    • 2.6. Kockázatok, kockázati szintek meghatározása
    • 2.7. Intézkedések a nem elviselhető kockázatok kockázati szintjének csökkentésére vagy kezelésére
    • 2.8. Az információbiztonsági kockázatmenedzsment lépései (összegzés)
  • chevron_right3. Információbiztonsági kockázatmenedzsment-irányítási rendszer keretében
    • 3.1. Az ISO/IEC 27000-es szabványcsomag
    • 3.2. TISAX (Trusted Information Security Assessment eXChange – autóipari beszállítókkal szemben támasztott információbiztonsági követelményrendszer)
    • 3.3. CObIT (Control Objectives for Information and Related Technology – ajánlás információtechnológia irányításához, kontrolljához és ellenőrzéséhez)
    • 3.4. Információs rendszerek üzemeltetése (az ITIL)
    • 3.5. CRAMM-modell információbiztonsági kockázatok kezelésére (CCTA Risk and Management Method, CCTA = Central Computers and Telecommunications Agency, GB)
    • 3.6. NIST SP 800-as sorozat
    • 3.7. A mesterségesintelligencia-alkalmazások kockázatmenedzsmentje
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightIV. Kockázatelemzés, -értékelés és -kezelés a minőségbiztosításban
  • chevron_right1. A kockázatalapú gondolkodás a minőségbiztosításban
    • 1.1. Az ISO 9000 szabványsorozat áttekintése
    • 1.2. A kockázatalapú gondolkodás a minőségirányítási rendszer követelményeiben
  • 2. A kockázatalapú gondolkodás egyes menedzsmentrendszerekben
  • chevron_right3. Kockázatfelmérésre alkalmazott eszközök a minőségirányításban
    • 3.1. HACCP-eljárás
    • 3.2. A HAZOP-módszer
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightV. Kockázatbecslés érzékenységi és bizonytalansági elemzése
  • Bevezetés
  • chevron_right1. Kockázatbecslés lineáris érzékenységelemzése (A módszertan ismertetése)
    • Logritmikus linearizálás
    • Teljes deriválás
    • Taylor sorfejtés módszere
  • 2. Hibafaelemzés lineáris érzékenységvizsgálata
  • 3. Hibamód- és hatáselemzés (FMEA) lineáris érzékenységvizsgálata
  • 4. Kockázatbecslés Monte Carlo-szimulációs megbízhatóságelemzése (a módszertan ismertetése)
  • 5. Hibafaelemzés korrelációs vizsgálata
  • 6. Javítható rendszer üzemeltetési folyamatának elemzése
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightVI. A kémiai kockázatértékelés munkavédelmi dimenziói
  • chevron_rightBevezetés
    • 1.1. A kémiai kockázatértékelés jelentősége a munkavédelemben
    • 1.2. A munkavédelmi kockázatértékelés célja és fontossága
    • 1.3. Feladatok és hatáskörök
  • chevron_right2. Kémiai anyagok és veszélyek a munkahelyeken
    • 2.1. Kemizáció és veszélyforrások a munkahelyeken
    • 2.2. Az expozíciós utak szerepe a kockázatok oldaláról
    • 2.3. A vegyi anyagok szabálytalan kezelésének kihatásai
  • chevron_right3. Esettanulmány
    • 3.1. Bevezetés
    • 3.2. A nátrium-azid technológia szerepének ismertetése
    • 3.3. A nátrium-azid mint veszélyes anyag tulajdonsága
    • 3.4. Iparbiztonsági szabályozás szerinti besorolás
    • 3.5. Technológiai elemek
    • 3.6. Veszélyes anyagok tárolása, kármentés
    • 3.7. A nátrium-azid munkavédelmi veszélyei a gyártás során
    • 3.8. Balesetek
    • 3.9. A nátrium-azid kockázatértékelési folyamatának további összetevői
    • 3.10. Védőeszközökkel való ellátás
    • 3.11. Biztonsági ismeretek átadása
    • 3.12. Egyéb munkavédelmi célú ismeretközlő módszerek
  • chevron_right4. A kémiai kockázatbecslés elemei
    • 4.1. Veszélyazonosítás
    • chevron_right4.2. Expozíció mérése és becslése
      • Az expozíciós vizsgálatok fázisainak sajátosságai
      • Biológiai határértékek
      • Egyéb mintavételi módszerek
    • chevron_right4.3. Kockázatok értékelése
      • A kockázatok minőségi értékelése
  • chevron_right5. Munkavédelmi intézkedések diverzifikációja
    • chevron_right5.1. A védelmi intézkedések főbb tartalmi elemei
      • Helyettesítés
      • Műszaki védelmi intézkedések
      • Szervezési intézkedések
      • Egyéni védőeszközök
    • 5.2. Kontroll és kockázatok integritása
  • chevron_right6. A kémiai kockázatértékelés szabályozási keretei
    • 6.1. Jogszabályok szerepe a kémiai kockázatkezelésben
    • 6.2. Munkahelyi szervezetszabályozó eszközök közrehatása
    • 6.3. Munkáltatói és munkavállalói kötelezettségek a kockázatértékelés viszonylatában
  • chevron_right7. Kémiai kockázatok integrált megközelítésben
    • 7.1. A kémiai kockázatértékelés és a vállalati kockázatmenedzsment
    • 7.2. A munkahelyi biztonsági kultúra szerepe a kémiai kockázatkezelésben
    • 7.3. Partnerség a kémiai biztonság elősegítésében
  • 8. Jövőbeli kihívások
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightVII. Létesítmények tűzvédelmi üzemeltetési kockázatai
  • Bevezetés
  • chevron_right1. A tűzvédelmi kockázati osztályba sorolásról röviden
    • 1.1. Tűzvédelmi kockázati osztályok
    • 1.2. Az épület vertikális kiterjedése
    • 1.3. A bent tartózkodó emberek létszáma és menekülési képessége
    • 1.4. Az anyagok tűzveszélyessége
    • 1.5. A mértékadó tűzvédelmi kockázati osztály
  • chevron_right2. Kockázatalapú tervezés, a létesítmények tűzvédelmi koncepciója
    • 2.1. Passzív tűzvédelmi műszaki megoldások
    • chevron_right2.2. Aktív tűzvédelmi műszaki megoldások
      • Beépített tűzjelző berendezések
      • Beépített tűzoltó berendezések
      • Hő- és füstelvezető rendszerek
    • 2.3. Kiürítés
  • 3. A tűzvédelmi műszaki megoldások üzemeltetési kockázatai
  • 4. Speciális kockázatok a felújítások, átalakítások alatt
  • 5. A tűzvédelmi műszaki irányelvek szerepe, jelentősége
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightVIII. Projektkockázatok és kezelésük
  • chevron_right1. Projektmenedzsment-alapok
    • 1.1. A projekt „háromszög”
    • 1.2. A projektek csoportosítása
    • 1.3. A projekt életciklusa
    • 1.4. A projektek megvalósíthatósága
  • chevron_right2. A projekt kockázatkezelési lehetőségei és eszközei
    • 2.1. Hálótervezés
    • 2.2. Agilis projektmenedzsment
  • chevron_right3. Projektkockázatok elemzése és értékelése
    • 3.1. Opciókban történő gondolkodás
    • 3.2. Projektkrízisek
    • 3.3. Projektprogramok
    • 3.4. A projekt kockázatmenedzsment folyamatalapú megközelítése (PMBOK alapján)
  • chevron_right4. A „projekttermék” megtérülése
    • 4.1. Hagyományos megtérülési megfontolások
    • 4.2. Tulajdonlás teljes költsége – TCO
  • Irodalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 195 5

A Bizonytalanság és biztonság című tanulmánykötet 6 mérnökvégzettségű, Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán dolgozó oktató közös munkája. Karunk gépész-, mechatronikai- és biztonságtechnikai képzésre járó hallgatói képzésük során megismerkednek a kockázatmenedzsment alapjaival, módszertani hátterével, és elsajátítják a kockázatértékeléshez és -kezeléshez szükséges elméleti hátteret. A könyv nem egyetemi tankönyvnek készült, de ott is használható. Fontos célunk volt a 8 tanulmányt tartalmazó kötet közreadásával, hogy a különböző szakterületek képviselői lássák a műszaki beruházási és fejlesztési projektek, az információbiztonság, a minőségbiztosítás, a karbantartás, a munka- és tűzvédelem kockázatmenedzsmentjének néha eltérő, de integrálható sajátosságait.

A gazdálkodó szervezetek életében szükség van egységesen alkalmazott kockázatmenedzsment szabályokra, hiszen a kockázati eseménynek több, eltérő eredetű kiváltó oka és több következménye is lehet. Eltérő skálákon történő értékelésük zavart okozhat kockázatok felismerésében és kezelésében is. A mérnöki kockázatok mellett a szervezeteknél többek között megjelennek stratégiai, piaci és pénzügyi vagy akár biztosítási kockázatok is. A könyv terjedelme nem teszi lehetővé, hogy ezekkel is foglalkozzunk, de fontos felhívni a figyelmet, hogy a kockázatmenedzsment nemcsak a mérnöki feladat…

Hivatkozás: https://mersz.hu/michelberger-bizonytalansag-es-biztonsag//