Az expozíciós vizsgálatok fázisainak sajátosságai

Valahányszor az emberi szervezet kölcsönhatásba kerül egy kémiai anyaggal, olyan összetett biokémiai folyamatok láncolata megy végbe, amely mind a vegyi anyagban, mind pedig a szervezetben átalakulásokat indukál. A lejátszódó hatáslánc következményeként egyes szövetek, szervek, de akár az egész szervezet károsodhat. Az expozíciós vizsgálatoknak épp az a célja, hogy megállapítsák, a munkavállalók mely köre és milyen mértékben lehet kitéve a veszélyes anyagok ártalmainak a vegyi anyagok munkahelyi kezelése folyamán. A kémiai kóroki tényezők okozta foglalkozási ártalmak megelőzésének alapköve az expozíció megbízható mérése és értékelése, melynek eredményei lényeges módon befolyásolják az adott munkakörnyezetben fellépő kockázatok mértékét.

Tehát a kémiai kockázatok meghatározásához a kiindulópont a jelen lévő veszélyes anyagok expozíciós hatásainak felmérése. Az expozíciós vizsgálat legfontosabb céltételezése a munkavállaló veszélyes anyaggal való kapcsolatának tisztázása. Az ennek során végzett tevékenységnek elsődlegesen a következő kérdésekre kell választ adnia:

• Milyen munkafolyamat közben exponálódhat a munkavállaló a vegyi anyaggal?
• Mely lehetséges utakon juthat a szervezetébe a kémiai kóroki tényező?
• Hogyan jellemezhető a vegyi anyag kezelésével járó munka gyakorisága, időtartama?
• Mekkora a fizikai erőkifejtés mértéke az adott munkafázis alatt, és ezalatt mekkora dózisban kerülhet a vegyi anyag a munkavállaló szervezetébe?

 

A vonatkozó kérdések megválaszolására irányuló expozíciós vizsgálatok lehetővé teszik a munkavállalók vegyi anyagoknak való kitettsége tendenciáinak szorosabb nyomon követését is, amennyiben az expozíciós index rögzítése alapján a szükséges időszakos mérésekkel nyomon követik a munkakörnyezetben zajló expozíciós viszonyokat. Azonban a munkahigiéniai állapotokról csak az expozícióbecslés és a munkakörnyezeti vizsgálatok komplex értékelésével, valamint a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségi állapotának együttes és rendszeres vizsgálatával nyerhető teljes körű helyzetkép.

Az expozícióbecslés terén a legmegbízhatóbb következtetésekhez vezet a kezelt vegyi anyagok helyszíni körülmények között elvégzett munkakörnyezeti monitorozása, amely a határértékkel szabályozott vegyi anyagoknál megkerülhetetlen kötelezettséget jelent a munkáltató számára. A jellemzően a munkahelyi levegővel kapcsolatos jogszabályban nevesített légszennyezők koncentráció szerinti állapotának elemzésére hivatott vizsgálat szakértelmet kíván. Azért, hogy megbízhatóan meg lehessen határozni a vizsgált szennyező anyag jelenlétét a munkalégtérben, hozzáértően ismerni kell az erre vonatkozó szabványos eljárásrendet, és persze hitelesített mérőeszközökkel is rendelkezni kell.

Fontos kikötés a munkavállaló inhalatív vegyiexpozíció-monitorozásánal, hogy azt az adott személy egyéni légzési zónájában mérve lehet csak hitelesnek tekinteni. A szakosodott munkaegészségügyi vizsgálólaboratóriumok rendelkeznek megfelelő szaktudással ahhoz, hogy felmérve a munkakörnyezetet, abban megjelöljék azokat a mérési pontokat és mintavételi ciklusokat, amelyek eredményei alapján a teljes műszak alatt érvényesíthető kiterjesztésben adhassanak értékelést. Annál is inkább fontos a mérések szakértői háttere, mert a terepi körülmények között nemcsak gázok és gőzök formájában fordulhatnak elő vegyi anyagok, hanem azoktól jelentősen eltérő módon viselkedő porok vagy aeroszolok is lehetnek a vizsgálandó vegyi anyagok között. Az expozíciós vizsgálatok összefüggéseinek felderítését jócskán bonyolítja például, hogy a szilárd részecskék szedimentációja méreteloszlásuktól függően eltérő mértékű, és így a tüdőben is eltérően rakódhatnak le. Ezért is kell ismerni az expozíciós mintavételezés tervének kidolgozásához és végrehajtásához az anyag viselkedését, és nem csak a szervezetben való viselkedésüket. Ezek fényében lehet meghatározni a vegyi anyaghoz és munkakörnyezethez illeszkedő megfelelő módszertani megközelítést, úgymint:

• a mintavétel helyét,
• a mintavételi pontok térbeli megoszlását,
• a mintavétel időpontját,
• a mintavétel időtartamát,
• a mintavétel gyakoriságát.

 

Ezen az elvrendszeren alapuló munkakörnyezeti monitorozás kivonatos jegyzőkönyvi adatait találjuk meg a VI.5. táblázatban, amely az esettanulmányban szerepeltetett expozíció mért értékeit rögzíti nátrium-azidra vonatkoztatva.

 

VI.5. táblázat. Személyes mintavételi eredmények (NIOSH, 1995) (kivonat)

Minta sorszáma	Cím/helyszín/tevékenység	Mintavételi idő (perc)	NaN31 (mg/m3)	HN31 (ppm)	Összes NaN3 + HN3 (mg/m3)
11	Karbantartó, 16. üzemrészlegben	284	Tr.	0,03	0,09
14	Kezelő, új keverőépület	64	0,83	0,05	0,97
15	Operátor, vezérlőterem	288	N. D.	0,02	0,05
17	Kezelő, új keverőépület	68	0,54	0,04	0,66
18	Operátor, centrifugánál	196	Tr.	0,03	0,09
20	Kezelő, ürítő szárító	8	#	1,1	#
21	Operátor, vezérlőterem	79	N. D.	0,07	0,19
23	Kezelő, 16. terület, villás targoncavezető	78	0,13	Tr.	0,13
24	Centrifugakezelő	58	N. D.	0,05	0,15
15	Csomagoló dobozoló	106	1,6	0,06	1,7
16	Segédkezelő, hordós csomagoló	135	0,63	0,10	0,90
33	Ülepítő tartálykezelő		N. D.	N. D.	N. D.
42	Szárító kezelője	21	N. D.	Tr.	Tr.

 

A mintavételek darabszámai és azok esetenkénti időtartamai exponenciálisan csökkenő arányokat mutatnak, ahogyan az a VI.9. ábrából is kivehető. Ennek magyarázatául szolgál, hogy a rövidebb idejű mintavétel alacsony számú mintavételezésnél igen nagy bizonytalanságot eredményez a változások ingadozásának lekövetése tekintetében. Míg fordítva az időbeli nivellálás jól kirajzolódik a mérésekből.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1393beb_1380/#m1393beb_1380 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1393beb_1380/#m1393beb_1380)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1393beb_1380/#m1393beb_1380)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

VI.9. ábra. A mintavétel darabszáma és időtartama közötti korreláció a munkahelyi monitoring során (szerkesztette Измеров et al., 2005 nyomán a szerző)

 

Ki kell hangsúlyozni, hogy a levegő átlagos szennyezőanyag-koncentrációjának becslésénél figyelembe kell venni, hogy az eltérő fizikai megterhelés mellett végzett munka eltérő légzési ütemet és tüdőkapacitást jelent, ami a belégzéssel felvett dózist is markánsan differenciálja. Ez azt jelenti, hogy a fellépő expozíció szintjének meghatározásánál a szükséges korrekciót a megfelelő számítási metodikát alkalmazva kell elvégezni (MSZ EN 689:2018).

Ha a munkaterület levegőjében egyszerre több, egyirányú hatással rendelkező, összegző hatással bíró káros anyag van jelen, akkor a tényleges koncentrációk és a határértékek arányának összegéből indulnak ki. A kritérium ez esetben, hogy a kapott hányados értékek összege nem haladhatja meg az egyet.

Ettől függetlenül azonban valamennyi anyagot érintő expozíciós nyilvántartást kell vezetni a munkavállalók mindegyike esetében, amelynek egyfajta mintáját láthatjuk a VI.6. táblázatban. Külön fegyelmet kell fordítani a keverékekre, amelyekben akár több komponenst találhatunk, de itt is mindegyik összetevő feltüntetése szükséges az azok hatásainak kitett valamennyi munkavállaló vonatkozásában. A nyilvántartást kell felfektetni a CLP-rendelet szerint veszélyes fizikai, egészségügyi hatással bíró, valamint a munkavállalók biztonságára vagy egészségére nézve kockázatot jelentő, de különösen a munkahigiénés határértékkel szabályozott kémiai kóroki tényezőkre tekintettel. A munkáltatónak gondoskodnia kell a munkahelyi expozíciós nyilvántartások megőrzéséről a munkaviszony megszűnését követő 10 évig, rákkeltő és mutagén hatású anyagok esetében 50 évig. Ezeket jogutód nélkül megszűnés esetén az illetékes munkavédelmi hatósághoz kell átadni (Munkavédelmi Törvény).

(A „Megnevezés” mezőt az adott biztonsági adatlap 3.2 pontja alapján kell kitölteni. Az „Expozíció” kitöltése határértékkel szabályozott veszélyes anyag esetén [Mv. Tv.] szükséges, míg a „koncentrációja” a mérési adat lesz.)

 

VI.6. táblázat. Expozíciós nyilvántartás változat (kivonat)

Veszélyes anyagokra vonatkozó expozíciós nyilvántartás				Vegyivédelem Kft.
A munkavállaló
Neve:
Születési helye, ideje:
Belépés időpontja:				Kilépés időpontja:
Használt veszélyes anyag, keverék			Expozíciót okozó veszélyes anyag
Megnevezése	Az anyaggal végzett tevékenység		Megnevezése1	Expozíció
	napja			időtartama			koncentrációja3 ((mg/m3)
	első	utolsó		/nap	/hét	/év
… (készítmény)			… (például hatóanyag)	0,5 óra	…	…	0,1
			… (például oldószer)	0,5 óra	…	…	0,5
			… (például emulgeátor)	0,5 óra	…	…	0,03
			… (stb.)	0,5 óra	…	…	0,001
… (reagens)
… (stb)

 

Tartalomjegyzék

• Bizonytalanság és biztonság
• Impresszum
• Bevezetés
• chevron_rightI. A kockázatmenedzsment alapjai
  • chevron_right1. A kockázatelemzés alapjai
    • 1.1. Személyes motivációm
    • 1.2. Nemzetközi kitekintés – kulturális különbségek
    • 1.3. A biztonság fejlődése a kockázatelemzés bevezetése óta
    • 1.4. A dodó madár példája – a veszély felismerésének fontossága
    • 1.5. Katasztrófák
    • 1.6. Tervezett élettartam és kockázat
    • 1.7. Összegzés – fő tanulságok és következtetések a fejezetből
  • chevron_right2. Vonatkozó szabványok és a kockázatkezelés folyamata
    • 2.1. A kockázatkezelés nemzetközi szabványai (MSZ ISO 31000:2018 és MSZ EN 31010:2019) – alapelvek és útmutatók
    • 2.2. Kockázatazonosítás
    • 2.3. Kockázatelemzés
    • 2.4. Kockázatértékelés
    • 2.5. Kockázatkezelési intézkedések
    • 2.6. Monitorozás és felülvizsgálat
    • 2.7. Összegzés
  • chevron_right3. A kockázatkezelés szemlélete, modellek és alapfogalmak
    • 3.1. Rendszerszemléletű megközelítés – a kockázatkezelés integrálása a szervezeti folyamatokba és döntéshozatalba (proaktív, folyamatos tevékenység)
    • 3.2. Veszély, hiba, kockázat – alapfogalmak és definíciók tisztázása (a veszélyek, hibalehetőségek és kockázatok közötti különbségek)
    • 3.3. Baleseti ok-okozati modellek – a dominóelv és a svájcisajt-modell bemutatása (hogyan vezetnek a rejtett hibák és védelmi hiányosságok balesetekhez)
    • 3.4. A kockázatkezelés gazdasági aspektusai és az ALARP-elv – a biztonsági intézkedések költség-haszon elemzése, az észszerűen elérhető minimális kockázat elve
    • 3.5. Megbízhatóság, hibatűrés és redundancia – a rendszerek megbízhatóságának növelése (megengedhető hibák, redundáns rendszerek típusai, korlátai és alkalmazásai)
    • 3.6. „Murphy törvénye” és biztonsági tartalékok – a Murphy-elv jelentősége a kockázatkezelésben és a megfelelő biztonsági tartalékok tervezése
    • 3.7. A kockázatkezelés hierarchiája
  • chevron_right4. A kockázatfelméréshez használt eszközök és eljárások ismertetése
    • chevron_right4.1. Root Cause Analysis (RCA) és kapcsolódó módszerei
      • 5 Miért
      • Halszálkadiagram (Ishikawa-diagram)
      • Pareto-elemzés
      • Kapcsolatgráf
      • Összegzés
    • 4.2. Brainstorming
    • 4.3. A mátrix módszer
    • 4.4. Hibafa
    • 4.5. Sikerfa
    • 4.6. Eseményfa
    • 4.7. Csokornyakkendő-elemzés (Bow-tie Analysis)
    • 4.8. Checklist
    • 4.9. Hibamód- és hatáselemzés (FMEA)
    • 4.10. SWOT-elemzés
    • chevron_right4.11. Egyéb módszerek
      • Markov-elemzés
      • Bayes-háló
      • FN-görbék
      • Monte Carlo-szimuláció
      • Delphi
      • SWIFT
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightII. Integrált vállalati kockázatmenedzsment
  • 1. A holisztikus kockázatkezelés igénye
  • 2. Kockázatok csoportosítási lehetőségei
  • 3. A kockázatmenedzsment heterogén szakmai háttere
  • 4. Kockázatmenedzsment megjelenése a funkcionális (vállalat)biztonságban
  • 5. Üzleti és technológiai folyamatok kockázatkezelése
  • 6. Bizonytalanság és kockázat
  • chevron_right7. Kockázatkezelő keretrendszerek
    • 7.1. A „COSO”
    • 7.2. A „M_o_R”
    • 7.3. Üzletmenet-folytonosság (ISO 22301)
    • 7.4. Ellátási lánc működésének optimalizálása (a SCOR- és CPFR-modellek)
    • 7.5. VUCA-környezet
    • Következtetések
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightIII. Az információvédelem sajátos kockázatmenedzsmentje
  • 1. Információ-, informatikai és kiberbiztonság
  • chevron_right2. Az információbiztonsági kockázatelemzés és -kezelés
    • 2.1. A védendő vagyonelemek
    • 2.2. Fenyegetések, veszélyek, sebezhetőségek
    • 2.3. A vagyonelemekkel kapcsolatosan hozott védelmi intézkedések
    • 2.4. A veszélyhelyzetek, kockázati események bekövetkezési valószínűségének meghatározása, becslése
    • 2.5. Az információbiztonsági kárérték előrejelzése
    • 2.6. Kockázatok, kockázati szintek meghatározása
    • 2.7. Intézkedések a nem elviselhető kockázatok kockázati szintjének csökkentésére vagy kezelésére
    • 2.8. Az információbiztonsági kockázatmenedzsment lépései (összegzés)
  • chevron_right3. Információbiztonsági kockázatmenedzsment-irányítási rendszer keretében
    • 3.1. Az ISO/IEC 27000-es szabványcsomag
    • 3.2. TISAX (Trusted Information Security Assessment eXChange – autóipari beszállítókkal szemben támasztott információbiztonsági követelményrendszer)
    • 3.3. CObIT (Control Objectives for Information and Related Technology – ajánlás információtechnológia irányításához, kontrolljához és ellenőrzéséhez)
    • 3.4. Információs rendszerek üzemeltetése (az ITIL)
    • 3.5. CRAMM-modell információbiztonsági kockázatok kezelésére (CCTA Risk and Management Method, CCTA = Central Computers and Telecommunications Agency, GB)
    • 3.6. NIST SP 800-as sorozat
    • 3.7. A mesterségesintelligencia-alkalmazások kockázatmenedzsmentje
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightIV. Kockázatelemzés, -értékelés és -kezelés a minőségbiztosításban
  • chevron_right1. A kockázatalapú gondolkodás a minőségbiztosításban
    • 1.1. Az ISO 9000 szabványsorozat áttekintése
    • 1.2. A kockázatalapú gondolkodás a minőségirányítási rendszer követelményeiben
  • 2. A kockázatalapú gondolkodás egyes menedzsmentrendszerekben
  • chevron_right3. Kockázatfelmérésre alkalmazott eszközök a minőségirányításban
    • 3.1. HACCP-eljárás
    • 3.2. A HAZOP-módszer
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightV. Kockázatbecslés érzékenységi és bizonytalansági elemzése
  • Bevezetés
  • chevron_right1. Kockázatbecslés lineáris érzékenységelemzése (A módszertan ismertetése)
    • Logritmikus linearizálás
    • Teljes deriválás
    • Taylor sorfejtés módszere
  • 2. Hibafaelemzés lineáris érzékenységvizsgálata
  • 3. Hibamód- és hatáselemzés (FMEA) lineáris érzékenységvizsgálata
  • 4. Kockázatbecslés Monte Carlo-szimulációs megbízhatóságelemzése (a módszertan ismertetése)
  • 5. Hibafaelemzés korrelációs vizsgálata
  • 6. Javítható rendszer üzemeltetési folyamatának elemzése
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightVI. A kémiai kockázatértékelés munkavédelmi dimenziói
  • chevron_rightBevezetés
    • 1.1. A kémiai kockázatértékelés jelentősége a munkavédelemben
    • 1.2. A munkavédelmi kockázatértékelés célja és fontossága
    • 1.3. Feladatok és hatáskörök
  • chevron_right2. Kémiai anyagok és veszélyek a munkahelyeken
    • 2.1. Kemizáció és veszélyforrások a munkahelyeken
    • 2.2. Az expozíciós utak szerepe a kockázatok oldaláról
    • 2.3. A vegyi anyagok szabálytalan kezelésének kihatásai
  • chevron_right3. Esettanulmány
    • 3.1. Bevezetés
    • 3.2. A nátrium-azid technológia szerepének ismertetése
    • 3.3. A nátrium-azid mint veszélyes anyag tulajdonsága
    • 3.4. Iparbiztonsági szabályozás szerinti besorolás
    • 3.5. Technológiai elemek
    • 3.6. Veszélyes anyagok tárolása, kármentés
    • 3.7. A nátrium-azid munkavédelmi veszélyei a gyártás során
    • 3.8. Balesetek
    • 3.9. A nátrium-azid kockázatértékelési folyamatának további összetevői
    • 3.10. Védőeszközökkel való ellátás
    • 3.11. Biztonsági ismeretek átadása
    • 3.12. Egyéb munkavédelmi célú ismeretközlő módszerek
  • chevron_right4. A kémiai kockázatbecslés elemei
    • 4.1. Veszélyazonosítás
    • chevron_right4.2. Expozíció mérése és becslése
      • Az expozíciós vizsgálatok fázisainak sajátosságai
      • Biológiai határértékek
      • Egyéb mintavételi módszerek
    • chevron_right4.3. Kockázatok értékelése
      • A kockázatok minőségi értékelése
  • chevron_right5. Munkavédelmi intézkedések diverzifikációja
    • chevron_right5.1. A védelmi intézkedések főbb tartalmi elemei
      • Helyettesítés
      • Műszaki védelmi intézkedések
      • Szervezési intézkedések
      • Egyéni védőeszközök
    • 5.2. Kontroll és kockázatok integritása
  • chevron_right6. A kémiai kockázatértékelés szabályozási keretei
    • 6.1. Jogszabályok szerepe a kémiai kockázatkezelésben
    • 6.2. Munkahelyi szervezetszabályozó eszközök közrehatása
    • 6.3. Munkáltatói és munkavállalói kötelezettségek a kockázatértékelés viszonylatában
  • chevron_right7. Kémiai kockázatok integrált megközelítésben
    • 7.1. A kémiai kockázatértékelés és a vállalati kockázatmenedzsment
    • 7.2. A munkahelyi biztonsági kultúra szerepe a kémiai kockázatkezelésben
    • 7.3. Partnerség a kémiai biztonság elősegítésében
  • 8. Jövőbeli kihívások
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightVII. Létesítmények tűzvédelmi üzemeltetési kockázatai
  • Bevezetés
  • chevron_right1. A tűzvédelmi kockázati osztályba sorolásról röviden
    • 1.1. Tűzvédelmi kockázati osztályok
    • 1.2. Az épület vertikális kiterjedése
    • 1.3. A bent tartózkodó emberek létszáma és menekülési képessége
    • 1.4. Az anyagok tűzveszélyessége
    • 1.5. A mértékadó tűzvédelmi kockázati osztály
  • chevron_right2. Kockázatalapú tervezés, a létesítmények tűzvédelmi koncepciója
    • 2.1. Passzív tűzvédelmi műszaki megoldások
    • chevron_right2.2. Aktív tűzvédelmi műszaki megoldások
      • Beépített tűzjelző berendezések
      • Beépített tűzoltó berendezések
      • Hő- és füstelvezető rendszerek
    • 2.3. Kiürítés
  • 3. A tűzvédelmi műszaki megoldások üzemeltetési kockázatai
  • 4. Speciális kockázatok a felújítások, átalakítások alatt
  • 5. A tűzvédelmi műszaki irányelvek szerepe, jelentősége
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightVIII. Projektkockázatok és kezelésük
  • chevron_right1. Projektmenedzsment-alapok
    • 1.1. A projekt „háromszög”
    • 1.2. A projektek csoportosítása
    • 1.3. A projekt életciklusa
    • 1.4. A projektek megvalósíthatósága
  • chevron_right2. A projekt kockázatkezelési lehetőségei és eszközei
    • 2.1. Hálótervezés
    • 2.2. Agilis projektmenedzsment
  • chevron_right3. Projektkockázatok elemzése és értékelése
    • 3.1. Opciókban történő gondolkodás
    • 3.2. Projektkrízisek
    • 3.3. Projektprogramok
    • 3.4. A projekt kockázatmenedzsment folyamatalapú megközelítése (PMBOK alapján)
  • chevron_right4. A „projekttermék” megtérülése
    • 4.1. Hagyományos megtérülési megfontolások
    • 4.2. Tulajdonlás teljes költsége – TCO
  • Irodalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 195 5

A Bizonytalanság és biztonság című tanulmánykötet 6 mérnökvégzettségű, Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán dolgozó oktató közös munkája. Karunk gépész-, mechatronikai- és biztonságtechnikai képzésre járó hallgatói képzésük során megismerkednek a kockázatmenedzsment alapjaival, módszertani hátterével, és elsajátítják a kockázatértékeléshez és -kezeléshez szükséges elméleti hátteret. A könyv nem egyetemi tankönyvnek készült, de ott is használható. Fontos célunk volt a 8 tanulmányt tartalmazó kötet közreadásával, hogy a különböző szakterületek képviselői lássák a műszaki beruházási és fejlesztési projektek, az információbiztonság, a minőségbiztosítás, a karbantartás, a munka- és tűzvédelem kockázatmenedzsmentjének néha eltérő, de integrálható sajátosságait.

A gazdálkodó szervezetek életében szükség van egységesen alkalmazott kockázatmenedzsment szabályokra, hiszen a kockázati eseménynek több, eltérő eredetű kiváltó oka és több következménye is lehet. Eltérő skálákon történő értékelésük zavart okozhat kockázatok felismerésében és kezelésében is. A mérnöki kockázatok mellett a szervezeteknél többek között megjelennek stratégiai, piaci és pénzügyi vagy akár biztosítási kockázatok is. A könyv terjedelme nem teszi lehetővé, hogy ezekkel is foglalkozzunk, de fontos felhívni a figyelmet, hogy a kockázatmenedzsment nemcsak a mérnöki feladat…

Hivatkozás: https://mersz.hu/michelberger-bizonytalansag-es-biztonsag//