Michelberger Pál (szerk.)

Bizonytalanság és biztonság

Fejezetek a mérnöki kockázatmenedzsmentből


Biológiai határértékek

Láthatóan a munkakörnyezeti monitoring esetén használt módszerek elsősorban a belégzéssel felszívódó káros anyagokat veszik figyelembe. Azonban a metabolizáció és a biokémiai hatások tekintetében jelentős egyéni különbségek adódhatnak. A vegyi anyagokkal szembeni egyéni tolerancia érvényesülése hatásainak figyelembevételéhez a biológiai expozíciós vizsgálatok adnak érdemi kiegészítést a foglalkozás-egészségügyi ellenőrzés során.
A vizsgálandó személyek expozíciójának felmérése érdekében gyakran veszik igénybe a munkavállalótól vett biológiai minták elemzését is. A vizeletben, vérben vagy kilélegzett levegőben is laboratóriumi eszközökkel azonosíthatják a szennyező anyagot vagy annak metabolitjait, egyes esetekben a szervezet reakcióját is, akár enzimaktivitás vagy köztes anyagcseretermékek stb. mérésével. Ehhez azonban ugyancsak ismerni kell a szervezetnek a vegyi anyagra adott válaszreakcióját.
A biológiai vizsgálatok eredményeit nagyon gyakran hasonlítják össze az úgynevezett biológiai hatásmutatókkal. Kiváltképp jó példa erre a növényvédő szereknél használatos biológiai hatásmutató mérése, ahol az esetleges fokozott expozíció felismeréséhez a viszonyítási alapot a munkavállaló előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálata során rögzített értékek szolgáltatják, amit a VI.10. ábra is szemléltet.
 
VI.10. ábra. Enzimaktivitás változásának vizsgálata biológiai hatásmutatóként (szerkesztette Santillo–Liu, 2015 nyomán a szerző)
 
A foglalkozási expozíció az előbbiekben említettek szerint a gyártás, kiszerelés és felhasználás során egyaránt jelentkezhet. Az ezen munkakörökben alkalmazandó munkavállalóknak a munkába állás előtti munkaköri alkalmassági vizsgálata keretében az acetil-kolinészteráz-alapaktivitását expozíciómentes időszakban 2-3 nap különbséggel mért értékek átlagában határozzák meg. A későbbiekben ennek %-ában állapítják meg az expozícióban mért aktivitást.
A jelen példában vett szerves foszforsav-észterek a szervezetben a metabolizmus révén átalakulnak. Ezek expozíciós hatását az acetil-kolineszteráz enzim (AChE) blokkolásának mértéke mutatja meg biológiai hatásmutatóként, melynek megállapítása a foglalkozás-egészségügyi szolgálat feladata. Fontos, hogy nem az anyag maga, hanem csak a hatása kumulálódik. Biológiai expozíciós mutatóként (BEM) a vér AChE-aktivitásának gátlása szolgál, amely alapján a 25% fölötti gátlás fokozott expozíciót, az 50% fölötti foglalkozási mérgezést mutat. A mérés elve, hogy a levett vért szeparálva, hígítva, adott hullámhosszon kolorimetrás módszerrel vizsgálják az acetil-kolin bomlását kísérő abszorbencia időbeli változását meghatározott időn keresztül, percenként rögzítve (Nagy, 2014).
A nem kumulálódó anyagok esetén a dolgozó folytathatja a munkáját, de az expozíciós forrást meg kell szüntetni. Ha az anyag (például ólom) vagy hatása (például a szerves foszforsav-észter) kumulálódik, a dolgozót ki kell emelni az expozícióból. A kiemelés időtartama addig tart, amíg a BEM újra a normál tartományban nem lesz.
Rendkívül ritka esetektől eltekintve a vegyi anyaggal történő expozíció biológiai (hatás)mutatóját a vérből vagy a vizeletből vett minták vizsgálatával állapítják meg. A vegyi anyagok kimutatása önmagában azonban nem tekinthető elégségesnek a foglalkozási kockázat nagyságának megítéléséhez. Ezért hangsúlyozni kell, hogy a munkakörnyezeti és a biológiai monitorozás nem tekinthető opcionálisnak, mert azokat egymást kiegészítve kell elvégezni. Ezek együttes értékelése célravezetőbb, mert integrálásukkal hitelesebb képet lehet kapni a foglalkozási kockázat mértékéről (Fölkl, 1986).
 

Bizonytalanság és biztonság

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 195 5

A Bizonytalanság és biztonság című tanulmánykötet 6 mérnökvégzettségű, Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán dolgozó oktató közös munkája. Karunk gépész-, mechatronikai- és biztonságtechnikai képzésre járó hallgatói képzésük során megismerkednek a kockázatmenedzsment alapjaival, módszertani hátterével, és elsajátítják a kockázatértékeléshez és -kezeléshez szükséges elméleti hátteret. A könyv nem egyetemi tankönyvnek készült, de ott is használható. Fontos célunk volt a 8 tanulmányt tartalmazó kötet közreadásával, hogy a különböző szakterületek képviselői lássák a műszaki beruházási és fejlesztési projektek, az információbiztonság, a minőségbiztosítás, a karbantartás, a munka- és tűzvédelem kockázatmenedzsmentjének néha eltérő, de integrálható sajátosságait.

A gazdálkodó szervezetek életében szükség van egységesen alkalmazott kockázatmenedzsment szabályokra, hiszen a kockázati eseménynek több, eltérő eredetű kiváltó oka és több következménye is lehet. Eltérő skálákon történő értékelésük zavart okozhat kockázatok felismerésében és kezelésében is. A mérnöki kockázatok mellett a szervezeteknél többek között megjelennek stratégiai, piaci és pénzügyi vagy akár biztosítási kockázatok is. A könyv terjedelme nem teszi lehetővé, hogy ezekkel is foglalkozzunk, de fontos felhívni a figyelmet, hogy a kockázatmenedzsment nemcsak a mérnöki feladat…

Hivatkozás: https://mersz.hu/michelberger-bizonytalansag-es-biztonsag//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave