MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Bizonytalanság és biztonság
Fejezetek a mérnöki kockázatmenedzsmentből
Műszaki védelmi intézkedések
A munkaegészségügyi és munkabiztonsági, valamint üzemszervezési szakemberek állandó törekvése olyan anyagok és technológiák kidolgozása, amelyek a termelés szempontjainak megfelelnek, de nem ártalmasak, vagy legalábbis kisebb mértékben veszélyeztetik a dolgozók egészségét.
Csökkenti a mérgezés veszélyét, ha az azzal járó munkafolyamatokat zárt rendszerekben végzik, lehetőség szerint gépesítik, vagy még inkább automatizálják. Az ilyen gyártási eljárások elősegítik, hogy a dolgozók mérgező anyagokkal lehetőleg egyáltalán ne érintkezzenek. Ha a helyettesítés nem oldható meg, igyekezni kell a felhasználásra kerülő anyagokban a mérgező anyagok töménységét csökkenteni.
Esetleges technológiai változtatások azáltal is eredményesen csökkenthetik a kockázatokat, hogy nem tiszta, koncentrált formában használjuk az adott anyagot, hanem oldatait alkalmazva csökkentett koncentráció mellett kezelik.
Hasonló jellegű kockázatcsökkenést hozhat a halmazállapot megváltoztatása, ez például egyes növényvédő szereknél is célravezető lehet. Amennyiben nem aeroszolként használva, permetezéssel juttatják ki a peszticidet, kisebb lehet az elsodródás veszélye a növényi kultúra kezelésében. Igaz, ehhez a por állagú növényvédő szer szemcseméretét optimálisan kell kiválasztani, amely így gyorsan ülepedve terül szét a növényzeten, kisebb kockázatot jelentve a tevékenység hatókörében tartózkodókra.
Máskor pontosan a porártalom megelőzése jelentkezik mint műszaki kockázatcsökkentő intézkedés. Ezen műszaki intézkedések bevált módszere a por megkötése. Már a keletkezési helyén elkülöníthetjük a porszemcséket különféle veszélytelen módokon, nedvesítéssel szuszpenzióban vagy egyéb, a környezetből való leválasztást, megtapadást segítő eljárásokkal. Ilyen lehet például az elnyeletés semlegesítő oldatokban, de az elszívó rendszereknél a porleválasztó ciklonoknak is nagy jelentősége van, stb.
A kockázatok csökkentését elérhetjük, ha a technológia során képződő veszélyes anyag kipreparálásától, azaz tiszta formájában, elkülönítve történő kinyerésétől eltekintünk. Értelemszerűen a zárt rendszerben és/vagy elegyben tartása a veszélyes vegyületnek biztonsági szempontból stabilabb, kevésbé kockázatosabb helyzetet eredményez. Ezért például a kicsapódó szilárd anyag centrifugával való leválasztása helyett dönthetünk az extrakció mellett, amely így továbbra is oldott formában tarthatja a vegyületet. Ráadásul ezzel a szilárd anyag kezelésénél a kiszóródást, vagy akár a száraz terméknél felléphető kiporzást is elkerülhetjük.
Műszaki-technikai intézkedések kialakításánál majdhogynem mindig szerepet játszanak a munkalégtérben jelen lévő foglalkozási expozíciót okozó veszélyes anyagok. A munkakörnyezetben ezek koncentrációjának csökkentésében a közvetlen keletkezés helyén való elszívás az egyik leghatékonyabb. Ennél a módszernél fontos, hogy a helyi elszívás telepítésénél az eszközök pozicionálása ne is tegye lehetővé, hogy a munkavállaló személyes légzési zónájába kerülhessen a veszélyes anyag. Különösképpen fontos ez a szempont a berendezések adagolási, ürítési, csomagolási stb. műveleteinél.
Tartalomjegyzék
- Bizonytalanság és biztonság
- Impresszum
- Bevezetés
- I. A kockázatmenedzsment alapjai
- 1. A kockázatelemzés alapjai
- 1.1. Személyes motivációm
- 1.2. Nemzetközi kitekintés – kulturális különbségek
- 1.3. A biztonság fejlődése a kockázatelemzés bevezetése óta
- 1.4. A dodó madár példája – a veszély felismerésének fontossága
- 1.5. Katasztrófák
- 1.6. Tervezett élettartam és kockázat
- 1.7. Összegzés – fő tanulságok és következtetések a fejezetből
- 1.1. Személyes motivációm
- 2. Vonatkozó szabványok és a kockázatkezelés folyamata
- 3. A kockázatkezelés szemlélete, modellek és alapfogalmak
- 3.1. Rendszerszemléletű megközelítés – a kockázatkezelés integrálása a szervezeti folyamatokba és döntéshozatalba (proaktív, folyamatos tevékenység)
- 3.2. Veszély, hiba, kockázat – alapfogalmak és definíciók tisztázása (a veszélyek, hibalehetőségek és kockázatok közötti különbségek)
- 3.3. Baleseti ok-okozati modellek – a dominóelv és a svájcisajt-modell bemutatása (hogyan vezetnek a rejtett hibák és védelmi hiányosságok balesetekhez)
- 3.4. A kockázatkezelés gazdasági aspektusai és az ALARP-elv – a biztonsági intézkedések költség-haszon elemzése, az észszerűen elérhető minimális kockázat elve
- 3.5. Megbízhatóság, hibatűrés és redundancia – a rendszerek megbízhatóságának növelése (megengedhető hibák, redundáns rendszerek típusai, korlátai és alkalmazásai)
- 3.6. „Murphy törvénye” és biztonsági tartalékok – a Murphy-elv jelentősége a kockázatkezelésben és a megfelelő biztonsági tartalékok tervezése
- 3.7. A kockázatkezelés hierarchiája
- 3.1. Rendszerszemléletű megközelítés – a kockázatkezelés integrálása a szervezeti folyamatokba és döntéshozatalba (proaktív, folyamatos tevékenység)
- 4. A kockázatfelméréshez használt eszközök és eljárások ismertetése
- Irodalomjegyzék
- 1. A kockázatelemzés alapjai
- II. Integrált vállalati kockázatmenedzsment
- 1. A holisztikus kockázatkezelés igénye
- 2. Kockázatok csoportosítási lehetőségei
- 3. A kockázatmenedzsment heterogén szakmai háttere
- 4. Kockázatmenedzsment megjelenése a funkcionális (vállalat)biztonságban
- 5. Üzleti és technológiai folyamatok kockázatkezelése
- 6. Bizonytalanság és kockázat
- 7. Kockázatkezelő keretrendszerek
- Irodalomjegyzék
- 1. A holisztikus kockázatkezelés igénye
- III. Az információvédelem sajátos kockázatmenedzsmentje
- 1. Információ-, informatikai és kiberbiztonság
- 2. Az információbiztonsági kockázatelemzés és -kezelés
- 2.1. A védendő vagyonelemek
- 2.2. Fenyegetések, veszélyek, sebezhetőségek
- 2.3. A vagyonelemekkel kapcsolatosan hozott védelmi intézkedések
- 2.4. A veszélyhelyzetek, kockázati események bekövetkezési valószínűségének meghatározása, becslése
- 2.5. Az információbiztonsági kárérték előrejelzése
- 2.6. Kockázatok, kockázati szintek meghatározása
- 2.7. Intézkedések a nem elviselhető kockázatok kockázati szintjének csökkentésére vagy kezelésére
- 2.8. Az információbiztonsági kockázatmenedzsment lépései (összegzés)
- 2.1. A védendő vagyonelemek
- 3. Információbiztonsági kockázatmenedzsment-irányítási rendszer keretében
- 3.1. Az ISO/IEC 27000-es szabványcsomag
- 3.2. TISAX (Trusted Information Security Assessment eXChange – autóipari beszállítókkal szemben támasztott információbiztonsági követelményrendszer)
- 3.3. CObIT (Control Objectives for Information and Related Technology – ajánlás információtechnológia irányításához, kontrolljához és ellenőrzéséhez)
- 3.4. Információs rendszerek üzemeltetése (az ITIL)
- 3.5. CRAMM-modell információbiztonsági kockázatok kezelésére (CCTA Risk and Management Method, CCTA = Central Computers and Telecommunications Agency, GB)
- 3.6. NIST SP 800-as sorozat
- 3.7. A mesterségesintelligencia-alkalmazások kockázatmenedzsmentje
- 3.1. Az ISO/IEC 27000-es szabványcsomag
- Irodalomjegyzék
- 1. Információ-, informatikai és kiberbiztonság
- IV. Kockázatelemzés, -értékelés és -kezelés a minőségbiztosításban
- V. Kockázatbecslés érzékenységi és bizonytalansági elemzése
- Bevezetés
- 1. Kockázatbecslés lineáris érzékenységelemzése (A módszertan ismertetése)
- 2. Hibafaelemzés lineáris érzékenységvizsgálata
- 3. Hibamód- és hatáselemzés (FMEA) lineáris érzékenységvizsgálata
- 4. Kockázatbecslés Monte Carlo-szimulációs megbízhatóságelemzése (a módszertan ismertetése)
- 5. Hibafaelemzés korrelációs vizsgálata
- 6. Javítható rendszer üzemeltetési folyamatának elemzése
- Irodalomjegyzék
- Bevezetés
- VI. A kémiai kockázatértékelés munkavédelmi dimenziói
- Bevezetés
- 2. Kémiai anyagok és veszélyek a munkahelyeken
- 3. Esettanulmány
- 3.1. Bevezetés
- 3.2. A nátrium-azid technológia szerepének ismertetése
- 3.3. A nátrium-azid mint veszélyes anyag tulajdonsága
- 3.4. Iparbiztonsági szabályozás szerinti besorolás
- 3.5. Technológiai elemek
- 3.6. Veszélyes anyagok tárolása, kármentés
- 3.7. A nátrium-azid munkavédelmi veszélyei a gyártás során
- 3.8. Balesetek
- 3.9. A nátrium-azid kockázatértékelési folyamatának további összetevői
- 3.10. Védőeszközökkel való ellátás
- 3.11. Biztonsági ismeretek átadása
- 3.12. Egyéb munkavédelmi célú ismeretközlő módszerek
- 3.1. Bevezetés
- 4. A kémiai kockázatbecslés elemei
- 5. Munkavédelmi intézkedések diverzifikációja
- 6. A kémiai kockázatértékelés szabályozási keretei
- 7. Kémiai kockázatok integrált megközelítésben
- 8. Jövőbeli kihívások
- Irodalomjegyzék
- VII. Létesítmények tűzvédelmi üzemeltetési kockázatai
- Bevezetés
- 1. A tűzvédelmi kockázati osztályba sorolásról röviden
- 2. Kockázatalapú tervezés, a létesítmények tűzvédelmi koncepciója
- 3. A tűzvédelmi műszaki megoldások üzemeltetési kockázatai
- 4. Speciális kockázatok a felújítások, átalakítások alatt
- 5. A tűzvédelmi műszaki irányelvek szerepe, jelentősége
- Irodalomjegyzék
- Bevezetés
- VIII. Projektkockázatok és kezelésük
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2026
ISBN: 978 963 664 195 5
A Bizonytalanság és biztonság című tanulmánykötet 6 mérnökvégzettségű, Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán dolgozó oktató közös munkája. Karunk gépész-, mechatronikai- és biztonságtechnikai képzésre járó hallgatói képzésük során megismerkednek a kockázatmenedzsment alapjaival, módszertani hátterével, és elsajátítják a kockázatértékeléshez és -kezeléshez szükséges elméleti hátteret. A könyv nem egyetemi tankönyvnek készült, de ott is használható. Fontos célunk volt a 8 tanulmányt tartalmazó kötet közreadásával, hogy a különböző szakterületek képviselői lássák a műszaki beruházási és fejlesztési projektek, az információbiztonság, a minőségbiztosítás, a karbantartás, a munka- és tűzvédelem kockázatmenedzsmentjének néha eltérő, de integrálható sajátosságait. A gazdálkodó szervezetek életében szükség van egységesen alkalmazott kockázatmenedzsment szabályokra, hiszen a kockázati eseménynek több, eltérő eredetű kiváltó oka és több következménye is lehet. Eltérő skálákon történő értékelésük zavart okozhat kockázatok felismerésében és kezelésében is. A mérnöki kockázatok mellett a szervezeteknél többek között megjelennek stratégiai, piaci és pénzügyi vagy akár biztosítási kockázatok is. A könyv terjedelme nem teszi lehetővé, hogy ezekkel is foglalkozzunk, de fontos felhívni a figyelmet, hogy a kockázatmenedzsment nemcsak a mérnöki feladat…
Hivatkozás: https://mersz.hu/michelberger-bizonytalansag-es-biztonsag//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
