Michelberger Pál (szerk.)

Bizonytalanság és biztonság

Fejezetek a mérnöki kockázatmenedzsmentből

6. A kémiai kockázatértékelés szabályozási keretei

A kémiai kockázatértékelés kereteit a kémiai biztonság szabályrendszere teremti meg, amely hierarchiájában követi a jogforrások általános egymásra épülését. Kiindulópontja ezeknek a nemzetközi szervezetek kémiai biztonsággal foglalkozó szakosított szerveinek égisze alatt létrejött kötelező és nem kötelező érvényű rendelkezések. A tárgyban jelenleg hatályos jogforrások lényegi elemeit sorolja fel a VI.12. ábra.

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1393beb_1458/#m1393beb_1458 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1393beb_1458/#m1393beb_1458)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1393beb_1458/#m1393beb_1458)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

VI.12. ábra. Nemzetközi jogforrások a kémiai biztonság terén (szerkesztette a szerző)

A rendszer csúcsára emelt, a Vegyi Anyagok Osztályozásának és Címkézésének Globálisan Harmonizált Rendszere (a továbbiakban: GHS) egy ENSZ szintjén kidolgozott dokumentum. A veszélyes anyagok ezen besorolási rendszere formailag egy dokumentum, az úgynevezett „lila könyv”. Ez nem szabály, sem szabvány, inkább egy globális konvenció a vegyi anyagok harmonizált osztályozásáról, a veszélyek kezelésében történő megközelítésről. A GHS-elemek fő erénye a kémiai veszélyek egységes kommunikációjában rejlik. A GHS-megállapodás és rendelkezései nem hatályosulnak közvetlenül a részes államok jogrendjében. Ehhez szükséges, hogy az államok saját jogszabályaikba implementálásával teljesítsék a harmonizáció feltételeit és kritériumait (Министарство, 2013).

Megjegyzendő, hogy a jogalkalmazók dolgának megkönnyítése érdekében nagy fokú kohézió jellemzi nemcsak az itt bemutatott, az Egyesült Nemzetek Szervezete és az Európai Unió rendeleteit, de valamennyi, az azokból származtatott ágazati jogszabályt is. A kémiai biztonság szabályozásának alappillére az Európai Unióban a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló 1907/2006/EK rendelet (a továbbiakban: REACH) formájában ölt testet. A REACH előírásai a magyar jogrendben közvetlenül alkalmazandók. A REACH megközelítésében a kémiai anyagok biztonságosságának értékelésével, illetve a kockázatcsökkentési intézkedésekkel kapcsolatos felelősség elsődlegesen a gyártót terheli. Az ezekkel párosuló kötelezettségek többek között érintik a regisztrációt, adatszolgáltatást, tájékoztatást, engedélyezési eljárást stb. A REACH az ezek feletti felügyelet jogköreinek egy részét az Európai Vegyianyag Ügynökséghez, illetve az illetékes nemzeti hatóságokhoz telepíti. A regisztrációköteles vegyi anyag évi legalább 10 t mennyiségben gyártott vagy importált volumene esetében a REACH kémiai biztonsági értékelést és jelentés készítését írja elő az emberi egészség és környezet tekintetében fennálló veszély minősítése céljából (Váró, 2012b).

A kémiai biztonság másik uniós elemeként értelmezhető a veszélyes anyagok és készítmények osztályozási rendszerének megalkotása, az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendeleteként (a továbbiakban: CLP). Ebben egyebek mellett a GHS szimbolikáját alapul véve az előírásain keresztül rögzítette az osztályozás rendszerét, valamint a veszélyek címkézésen és csomagoláson való feltüntetésének előírásait. A CLP-szabályozás magyar jogrendben történő implementálásának sarkalatos pontja a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.).

A veszélyek képi megjelenítésén túl betű és számjegyek kombinációiból álló azonosítóval rendelkező szabványmondatok adnak útmutatást a biztonságos használathoz. Az P betűvel kezdődő jelkombinációkhoz rendelt információk a termék biztonságos használatára, míg az úgynevezett H-mondatok a lehetséges veszélyekre hívják fel a figyelmet (Szerényi–Walter, 2014).

A magyar szabályozás köszönhetően az irányelvek implementációjának minden tekintetben az EU egészében hatályosult előírásokat követi. Bár az egyes speciális ágazati kivételek és az azokhoz rendelt joganyagokban a joghatályukat soroló paragrafusok miatt sokszor tűnik úgy, hogy túl sok a sajátosan kezelendő terület, azonban ez csak a látszat. Valójában mára ezek csakis a legszükségesebb mértékűre vannak leszorítva az ágazatközi szakmai egyeztető fórumokban, köztük a Kémiai Biztonságot Koordináló Tanácsban elvégzett munkában. A VI.13. ábrán vázolt ágazatokon átívelő közös munkának a kémiai biztonság vonatkozásában az egyik legátfogóbb példája a kémiai biztonság nemzeti profilja, amely már több kiadást is megélt. Igaz ugyan, hogy ez nem része a hazai jogi szabályozás rendszerének, mégis olyan átfogó megközelítést alkalmaz a kémiai biztonság kérdésében, melyben még a nem kormányzati szervek is helyet kaptak (Ungváry et al., 2006).

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1393beb_1465/#m1393beb_1465 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1393beb_1465/#m1393beb_1465)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1393beb_1465/#m1393beb_1465)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

VI.13. ábra. A kémiai biztonság szimbolizált ágazati felosztása (szerkesztette a szerző)

Ellenben a valóban jogtechnikai eszközökkel megalkotott szabályozási körben sorra tűnnek fel a közös alapkőként veendő nemzetközi jogforrások, ahogyan azt például az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban is tapasztalhatjuk a tűzveszélyességi osztályok megállapításánál. A jelenleg hatályos változatában ez a jogszabály szintén a CLP-rendelet nómenklatúráját alkalmazza a felosztásban, akárcsak a fogyasztóvédelmi szabályozás és természetesen a munkavédelmi előírásrendszer stb.

Szűkítve a kört megállapíthatjuk, hogy a kémiai kockázatértékelésben a hazai törvényi háttér jogilag legintegrálóbb eleme a Munkavédelmi Törvény és annak felhatalmazásával a részletszabályokat illetően megalkotott rendeleti szabályai. Azonban itt is több, a kémiai biztonságot érintő terület jogi hatály kivételként jelenik meg. Mégis nemegyszer a Munkavédelmi Törvény hatálya alá nem eső érintett szabályrendszer rendelkezései erre mutatnak vissza, ahogyan az a rendészetben is például a vegyi kényszerítő eszközöknél jelentkezhető expozíciók megelőzése miatti, alkalmazástaktikai szabályok esetében is kitűnik (Nagy, 2023).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 195 5

Műszaki tudományok

A Bizonytalanság és biztonság című tanulmánykötet 6 mérnökvégzettségű, Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán dolgozó oktató közös munkája. Karunk gépész-, mechatronikai- és biztonságtechnikai képzésre járó hallgatói képzésük során megismerkednek a kockázatmenedzsment alapjaival, módszertani hátterével, és elsajátítják a kockázatértékeléshez és -kezeléshez szükséges elméleti hátteret. A könyv nem egyetemi tankönyvnek készült, de ott is használható. Fontos célunk volt a 8 tanulmányt tartalmazó kötet közreadásával, hogy a különböző szakterületek képviselői lássák a műszaki beruházási és fejlesztési projektek, az információbiztonság, a minőségbiztosítás, a karbantartás, a munka- és tűzvédelem kockázatmenedzsmentjének néha eltérő, de integrálható sajátosságait.

A gazdálkodó szervezetek életében szükség van egységesen alkalmazott kockázatmenedzsment szabályokra, hiszen a kockázati eseménynek több, eltérő eredetű kiváltó oka és több következménye is lehet. Eltérő skálákon történő értékelésük zavart okozhat kockázatok felismerésében és kezelésében is. A mérnöki kockázatok mellett a szervezeteknél többek között megjelennek stratégiai, piaci és pénzügyi vagy akár biztosítási kockázatok is. A könyv terjedelme nem teszi lehetővé, hogy ezekkel is foglalkozzunk, de fontos felhívni a figyelmet, hogy a kockázatmenedzsment nemcsak a mérnöki feladat…

Hivatkozás: https://mersz.hu/michelberger-bizonytalansag-es-biztonsag//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero