Michelberger Pál (szerk.)

Bizonytalanság és biztonság

Fejezetek a mérnöki kockázatmenedzsmentből

6.3. Munkáltatói és munkavállalói kötelezettségek a kockázatértékelés viszonylatában

A vegyi anyagokkal a szervezett munkavégzés keretei között végzett tevékenység kockázatainak munkahelyi megelőzésére hozott jogszabályi intézkedések kihatásairól az előzőekben már sok tekintetben részletesen szót ejtettünk. Mindezek középpontjában a munkavállaló áll, akinek foglalkoztatását érintően egy sor személyi feltételhez kötött alkalmazási feltétel vagy ellenőrzési kötelme keletkezik a munkáltatónak a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban. Ezeket a szakképesítéshez, szakmai gyakorlati időhöz, munkavédelmi szakképzettséghez, betanító tanfolyam elvégzéséhez, ismétlődő munkavédelmi vizsgakötelezettséghez kötött munkaköröket nem csak formális adminisztratív kötelezettségként kell számontartani, de betartásukat a munkavédelmi ellenőrzések, szemlék alkalmával szúrópróbaszerűen is vizsgálni szükséges.

Persze a jogszabályok által delegált kötelezettségek nem csak a szabályozás kitüntetett alanya, azaz a munkavállaló felé állnak fenn a munkáltatók részéről, de számos, az illetékes hatóság felé történő bejelentéssel, kivizsgálással és nyilvántartással kapcsolatos előírás is a kiemelt kötelmei közé tartozik a munkáltatónak, amelyek a hatósági felügyeleti és ellenőrzési tevékenység támogatására szolgálnak.

Persze ezek nem öncélú hatósági előírások, hiszen közvetett módon járulnak hozzá a munkavállalók egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkavégzése feltételeinek megvalósításához, amint azt az idevonatkozó hatósági ellenőrzések eredményeit taglaló jelentés a kiemelt munkaegészségügyi intézkedések vonatkozásában is megjeleníti, például a rákkeltő anyagokat illetően. A 2022 I. félévet értékelő jelentésben különösen aggasztó tényként nevesíthetjük, hogy a munkáltatóknál végzett ellenőrzések nyomán hozott hatósági intézkedések közel 20%-a ezekhez a mulasztásokhoz kötődik. Legfőképpen pedig a „Rákkeltő anyagok (azbeszt is) alkalmazásából eredő kockázatok becslésére, mérésére, értékelésére, kezelésére vonatkozó szabályok elmulasztása” okán került sor a hatóság intézkedésére, ahogy az a VI.15. ábráról leolvasható (Technológiai és Ipari Minisztérium, 2022: 134.).

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1393beb_1489/#m1393beb_1489 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1393beb_1489/#m1393beb_1489)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1393beb_1489/#m1393beb_1489)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

VI.15. ábra. Egészségügyi államigazgatási szerv ellenőrzési eredményei (szerkesztette a szerző Technológiai és Ipari Minisztérium, 2022 nyomán)

Tovább tágítva a kérdés horizontját, a kémiai kockázatok terén a munkáltatók felelősségi körének következő szintjét a tevékenység hatókörében kell keresni, melynek leginkább kockázatot jelentő epizódját a rendkívüli események képezik. Amennyiben a veszélyes anyag szabályszerű kezelése, felhasználása mellett a munkavállaló közvetlen veszélyeztetésnek volt kitéve, vagy a veszélyeztetés következtében munkabaleset, fokozott expozíció következett be, illetve az foglalkozási megbetegedéssel hozható összefüggésbe, a munkáltató kivizsgálást köteles elrendelni. Ameddig az ellenőrzés nem zárul le, a veszélyeztetést előidéző tevékenységet meg kell tiltani. A vizsgálat részeként el kell elvégezni a kémiai kockázatbecslés felülvizsgálatát. A vegyi anyagok kockázatbecslése elvégzésének elmulasztása hatósági szempontból veszélyeztetésnek minősül. Ugyanakkor a kémiai kockázatbecslés elkészítésével a munkáltató a munkabalesetekből, foglalkozási megbetegedésből, fokozott expozícióból eredő kötelezettségei alól nem mentesül. A munkáltatót az említettek kivizsgálásán túl bejelentési és nyilvántartásba vételi kötelezettség is terheli. A társadalombiztosítási vonatkozásban a munkáltatók illetékes munkavédelmi hatóság felé teljesítendő egyik leglényegesebb kötelezettsége a három napot meghaladó keresőképtelenséggel járó munkabalesetek kötött jegyzőkönyvi formátumban történő bejelentése. Ezek kivizsgálása eredményezheti a kockázatértékelés felülvizsgálatát is (Csizner–Hanzmann–Dudás, 2008).

A munkáltatók a kockázatértékelés elkészítésében történő részvételen felül a munkaegészségügyi szaktevékenységek egyéb vetületeinek ellátására foglalkozás-egészségügyi alapellátást is biztosítani kötelesek a munkavállalók számára.

A kémiai kockázatok sikeres kezelésének másik kulcskérdése a munkavállalói kötelezettségek teljesítése. Evidens módon elsődleges felelősségük a vegyi anyagokkal történő munkavégzés munkautasítások szerinti szabályainak betartásában ölt testet, a védőeszközök szakszerű alkalmazását is ideértve. A kockázatok közvetlen megjelenésénél mindig jelen lévő kezelők, operátorok stb. első kézből tapasztalhatják meg a lehetséges veszélyforrások felbukkanását a vegyi anyagok kezelése során. Az ezek idejekorán történő felismerésével döntő fontosságú támogatást adhatnak nemcsak a már bekövetkezett munkabalesetek, a fokozott expozíció kivizsgálásához, de a kockázatcsökkentés teljesebbé tételéhez is. A jogszabályok által megállapított jelentési kötelezettségük teljesítése nem csak egyéni, személyes biztonságukat és egészségük megóvását szolgáló érdek, hanem a nagyobb kiterjedésű fokozott expozíciós vagy baleseti hatással fenyegető események megelőzésének az egyik faktora. Lényeges tehát, hogy a sérülést elszenvedő vagy a rendellenességet észlelő munkavállaló a munkát közvetlenül irányító személynek a jelentését megtegye, melyet a munkabaleseti nyilvántartástól elkülönülő külön okmányként kezelt sérülési naplóban rögzíteni szükséges az olyan esetekben is, amelyek keresőképtelenséggel sem járnak (Soósné–Zsombori, 2005).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 195 5

Műszaki tudományok

A Bizonytalanság és biztonság című tanulmánykötet 6 mérnökvégzettségű, Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán dolgozó oktató közös munkája. Karunk gépész-, mechatronikai- és biztonságtechnikai képzésre járó hallgatói képzésük során megismerkednek a kockázatmenedzsment alapjaival, módszertani hátterével, és elsajátítják a kockázatértékeléshez és -kezeléshez szükséges elméleti hátteret. A könyv nem egyetemi tankönyvnek készült, de ott is használható. Fontos célunk volt a 8 tanulmányt tartalmazó kötet közreadásával, hogy a különböző szakterületek képviselői lássák a műszaki beruházási és fejlesztési projektek, az információbiztonság, a minőségbiztosítás, a karbantartás, a munka- és tűzvédelem kockázatmenedzsmentjének néha eltérő, de integrálható sajátosságait.

A gazdálkodó szervezetek életében szükség van egységesen alkalmazott kockázatmenedzsment szabályokra, hiszen a kockázati eseménynek több, eltérő eredetű kiváltó oka és több következménye is lehet. Eltérő skálákon történő értékelésük zavart okozhat kockázatok felismerésében és kezelésében is. A mérnöki kockázatok mellett a szervezeteknél többek között megjelennek stratégiai, piaci és pénzügyi vagy akár biztosítási kockázatok is. A könyv terjedelme nem teszi lehetővé, hogy ezekkel is foglalkozzunk, de fontos felhívni a figyelmet, hogy a kockázatmenedzsment nemcsak a mérnöki feladat…

Hivatkozás: https://mersz.hu/michelberger-bizonytalansag-es-biztonsag//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero