Michelberger Pál (szerk.)

Bizonytalanság és biztonság

Fejezetek a mérnöki kockázatmenedzsmentből

1. A tűzvédelmi kockázati osztályba sorolásról röviden

Magyarországon az épületek tűzvédelmének biztosítása nagyon sokáig csak preskriptív módon történt (Takács, 2012), azaz jogszabályokba foglalták azokat a műszaki paramétereket, követelményeket, melyeket egy épület tervezése, kivitelezése, majd üzemeltetése során be kellett tartani. Ugyan a szigorú előírások és azok betartatása többnyire biztonságos épületeket eredményeztek, de idővel az is látszott, hogy ez a fajta szigorú szabályozás rugalmatlan, és gazdaságilag is megkérdőjelezhető. Az épített környezetünk egyre inkább megfigyelhető változatossága, a mai építőipari trendek és épületméretek mellett ez a fajta megközelítés nehézkesen működött. Időközben, először az összetett beruházásoknál, de mára széles körben is elterjedtek különböző mérnöki módszerek (Takács, 2012), melyek közül kiemelt jelentőséggel bírnak a különböző szimulációs programok, mint például a Fire Dynamics Simulator (FDS) tűzmodell, vagy a kiürítés szimulálására használt PathFinder.

A jogalkotásban 2015 lett a fordulópont, amikor a hatályba lépő új Országos Tűzvédelmi Szabályzattal (OTSZ, 2014) (a továbbiakban: OTSZ) bevezetésre került a tűzvédelmi tervezés újfajta megközelítése. Az OTSZ megtartotta ugyan előíró jellegét, de a követelményeket kockázati alapokra helyezte, és nem zárta ki saját műszaki megoldás alkalmazását. Az újfajta szabályozáshoz kidolgozták a tűzvédelmi kockázati osztályba sorolás módszertanát is.

A módszerrel meghatározhatók az úgynevezett kockázati egységek kockázati osztályai, illetve a teljes építményre, önálló épületrészre egy úgynevezett mértékadó tűzvédelmi kockázati osztály:

kockázati egység: az építmény vagy annak tűzterjedésgátlás szempontjából körülhatárolt része, amelyen belül a kockázati osztályt meghatározó körülményeket a tervezés során azonos mértékben és módon veszik figyelembe ( OTSZ, 2014 ),
kockázati osztály: a tűz esetén a veszélyeztetettséget, a bekövetkező kár, veszteség súlyosságát, a tűz következtében fellépő további veszélyek mértékét kifejező besorolás ( OTSZ, 2014 ),
önálló épületrész: a szomszédos épületrészektől statikailag független, tűzgátló szerkezettel elválasztott épületrész, amelynek kiürítése a szomszédos épületrészeken való áthaladás nélkül biztosított ( OTSZ, 2014 ).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 195 5

Műszaki tudományok

A Bizonytalanság és biztonság című tanulmánykötet 6 mérnökvégzettségű, Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán dolgozó oktató közös munkája. Karunk gépész-, mechatronikai- és biztonságtechnikai képzésre járó hallgatói képzésük során megismerkednek a kockázatmenedzsment alapjaival, módszertani hátterével, és elsajátítják a kockázatértékeléshez és -kezeléshez szükséges elméleti hátteret. A könyv nem egyetemi tankönyvnek készült, de ott is használható. Fontos célunk volt a 8 tanulmányt tartalmazó kötet közreadásával, hogy a különböző szakterületek képviselői lássák a műszaki beruházási és fejlesztési projektek, az információbiztonság, a minőségbiztosítás, a karbantartás, a munka- és tűzvédelem kockázatmenedzsmentjének néha eltérő, de integrálható sajátosságait.

A gazdálkodó szervezetek életében szükség van egységesen alkalmazott kockázatmenedzsment szabályokra, hiszen a kockázati eseménynek több, eltérő eredetű kiváltó oka és több következménye is lehet. Eltérő skálákon történő értékelésük zavart okozhat kockázatok felismerésében és kezelésében is. A mérnöki kockázatok mellett a szervezeteknél többek között megjelennek stratégiai, piaci és pénzügyi vagy akár biztosítási kockázatok is. A könyv terjedelme nem teszi lehetővé, hogy ezekkel is foglalkozzunk, de fontos felhívni a figyelmet, hogy a kockázatmenedzsment nemcsak a mérnöki feladat…

Hivatkozás: https://mersz.hu/michelberger-bizonytalansag-es-biztonsag//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero