Michelberger Pál (szerk.)

Bizonytalanság és biztonság

Fejezetek a mérnöki kockázatmenedzsmentből


1.2. Az épület vertikális kiterjedése

Az egyik szempont, amely nagymértékben befolyásolja egy épület tűzbiztonságát, maga az épület magassága. Minél magasabb egy épület, illetve minél több felszín alatti szintet tartalmaz, annál nehezebb annak kiürítése és oltása. A részben már csak korábban használt fogalmak szerint középmagas és magas kategóriába tartozó építmények esetében mindig is számos műszaki megoldást alkalmaztak a beavatkozó tűzoltók munkájának támogatására és a kiürítés biztosítására. Ezek a műszaki megoldások ma a legfelső használati szint magassághoz rendelt kockázati osztályokhoz kötött követelményekben jelennek meg. A korábbi középmagas épületeknek megfeleltethető kategória közepes kockázatot (KK), a korábbi magas épületnek megfeleltethető kategória magas kockázati osztályt (MK) jelent:
  • középmagas építmény: olyan építmény, amelyben a legfelső építményszint szintmagassága 13,65 m és 30,00 m között van ( OTÉK, 1997 ),
  • magasépület: olyan épület, amelyben a legfelső építményszint szintmagassága a 30 m-t meghaladja ( OTSZ, 2014 ),
  • biztonsági felvonó: az épülettűz alatt is működtethető felvonó, amely lehet tűzoltó felvonó vagy menekülési felvonó ( OTSZ, 2014 ).
 
Minél magasabb az épület, annál nagyobb hangsúlyt kap többek között az épület megközelítését segítő tűzoltási felvonulási út és terület megfelelő kialakításának kérdése. Adott magasságig biztosítani kell a homlokzaton keresztül történő mentés lehetőségét (homlokzati tűzoltási mentési pontok). A menekülésre igénybe vehető lépcsőházakat 14 m magasságig hő- és füstelvezetéssel, a felett füstmentesen alakítják ki. Bizonyos esetekben tűz során is használható, ún. biztonsági felvonót létesítenek. Ezenfelül kiemelt szerepet kapnak a tűzterjedés elleni védelmi megoldások is, mint a tűzszakaszolás vagy a homlokzati tűzterjedés lehetőségének csökkentése megfelelő építési termékek megválasztásával. A beépített tűzvédelmi berendezések – mint a beépített tűzjelző berendezések, a beépített oltóberendezések, valamint a hő- és füstelvezető rendszerek – szerepe is kiemelten fontossá válik.
 

Bizonytalanság és biztonság

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 195 5

A Bizonytalanság és biztonság című tanulmánykötet 6 mérnökvégzettségű, Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán dolgozó oktató közös munkája. Karunk gépész-, mechatronikai- és biztonságtechnikai képzésre járó hallgatói képzésük során megismerkednek a kockázatmenedzsment alapjaival, módszertani hátterével, és elsajátítják a kockázatértékeléshez és -kezeléshez szükséges elméleti hátteret. A könyv nem egyetemi tankönyvnek készült, de ott is használható. Fontos célunk volt a 8 tanulmányt tartalmazó kötet közreadásával, hogy a különböző szakterületek képviselői lássák a műszaki beruházási és fejlesztési projektek, az információbiztonság, a minőségbiztosítás, a karbantartás, a munka- és tűzvédelem kockázatmenedzsmentjének néha eltérő, de integrálható sajátosságait.

A gazdálkodó szervezetek életében szükség van egységesen alkalmazott kockázatmenedzsment szabályokra, hiszen a kockázati eseménynek több, eltérő eredetű kiváltó oka és több következménye is lehet. Eltérő skálákon történő értékelésük zavart okozhat kockázatok felismerésében és kezelésében is. A mérnöki kockázatok mellett a szervezeteknél többek között megjelennek stratégiai, piaci és pénzügyi vagy akár biztosítási kockázatok is. A könyv terjedelme nem teszi lehetővé, hogy ezekkel is foglalkozzunk, de fontos felhívni a figyelmet, hogy a kockázatmenedzsment nemcsak a mérnöki feladat…

Hivatkozás: https://mersz.hu/michelberger-bizonytalansag-es-biztonsag//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave