Michelberger Pál (szerk.)

Bizonytalanság és biztonság

Fejezetek a mérnöki kockázatmenedzsmentből


1.3. A bent tartózkodó emberek létszáma és menekülési képessége

A kockázat megállapítása során meghatározó szempont az épületben tartózkodó emberek létszáma, ami nagyban befolyásolja az épület sikeres kiürítését. A kockázati osztályba sorolásnál a legnagyobb befogadóképességű helyiség kapacitása szerint 50 főig nagyon alacsony (NAK), 51–300 fő között alacsony (AK), 301–1500 fő között közepes (KK), 1500 fő felett pedig magas kockázatról (MK) beszélünk. A létszámhoz rendelt kockázat figyelembevétele régre nyúlik vissza, máig használatos a tömegtartózkodás fogalma a 300 fő fölötti együttes létszám esetére. Összefüggő tömeggel járó tömegtartózkodás: személyek 300 főt meghaladó létszámú csoportja, ideértve a nézőteret is, amelyen belül a fajlagos létszámsűrűség meghaladja szabadtéren a 0,5 fő/m2-t, épületen, valamint épület helyiségében az 1,0 fő/m2-t” (OTSZ, 2014).
A létszámon túl az emberek menekülési képessége is hatással van az épület gyors kiüríthetőségére. Vannak, akik korukból kifolyólag, fizikai és/vagy mentális adottságaik miatt eleve hátrányban vannak, ha menekülni kell. Ugyanakkor egy átlagos képességű személy is kerülhet olyan helyzetbe, amikor cselekvőképessége akadályozott, például amikor egészségügyi beavatkozáson esik át. A tűzvédelmi kockázati osztályoknak megfelelően négy szintet határoz meg az OTSZ, amely az épületben tartózkodók menekülési képességeit hivatott egyszerűen leírni és kategorizálni (VII.1. táblázat).
 
VII.1. táblázat. Kockázati osztályok a menekülési képesség alapján (OTSZ, 2014, 1. mell. 2. táblázat)
A kockázati egységben tartózkodók menekülési képessége
A kockázati egység kockázata
Önállóan menekülésre képes személyek
NAK
Segítséggel menekülésre képes személyek
AK
Előkészítés nélkül menthető személyek
KK
Előkészítéssel vagy azzal sem menthető személyek
MK
 

Bizonytalanság és biztonság

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 195 5

A Bizonytalanság és biztonság című tanulmánykötet 6 mérnökvégzettségű, Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán dolgozó oktató közös munkája. Karunk gépész-, mechatronikai- és biztonságtechnikai képzésre járó hallgatói képzésük során megismerkednek a kockázatmenedzsment alapjaival, módszertani hátterével, és elsajátítják a kockázatértékeléshez és -kezeléshez szükséges elméleti hátteret. A könyv nem egyetemi tankönyvnek készült, de ott is használható. Fontos célunk volt a 8 tanulmányt tartalmazó kötet közreadásával, hogy a különböző szakterületek képviselői lássák a műszaki beruházási és fejlesztési projektek, az információbiztonság, a minőségbiztosítás, a karbantartás, a munka- és tűzvédelem kockázatmenedzsmentjének néha eltérő, de integrálható sajátosságait.

A gazdálkodó szervezetek életében szükség van egységesen alkalmazott kockázatmenedzsment szabályokra, hiszen a kockázati eseménynek több, eltérő eredetű kiváltó oka és több következménye is lehet. Eltérő skálákon történő értékelésük zavart okozhat kockázatok felismerésében és kezelésében is. A mérnöki kockázatok mellett a szervezeteknél többek között megjelennek stratégiai, piaci és pénzügyi vagy akár biztosítási kockázatok is. A könyv terjedelme nem teszi lehetővé, hogy ezekkel is foglalkozzunk, de fontos felhívni a figyelmet, hogy a kockázatmenedzsment nemcsak a mérnöki feladat…

Hivatkozás: https://mersz.hu/michelberger-bizonytalansag-es-biztonsag//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave