Michelberger Pál (szerk.)

Bizonytalanság és biztonság

Fejezetek a mérnöki kockázatmenedzsmentből


1.5. A mértékadó tűzvédelmi kockázati osztály

Bár nagyon nagy szerepe van az egyes kockázati egységek kockázati osztályainak, hisz számos követelményt meghatároznak, az egész építményre vagy önálló épületrészre is meg kell határozni az összkockázat mértékét. Ezt hívjuk az építmény mértékadó kockázati osztályának. Meghatározása az egyes kockázati egységek kockázati osztályainak ismeretében, a legkedvezőtlenebb, vagyis a legmagasabb kockázati osztály kiválasztásával történik. Elég, ha az építményben egy kockázati egység kockázati osztálya MK, az egész építmény mértékadó kockázati osztálya is MK lesz.
Az épület mértékadó kockázati osztályától függ például
  • az épületszerkezetek tűzeseti állékonysága,
  • a tűzgátló szerkezetek tűzállósága, valamint
  • az épületek közötti tűztávolság mértéke.
 
Összefoglalva a tűzvédelmi kockázati osztályba sorolás fő szempontjait, a legfontosabb tényezők:
  • az épület magassága (legfelső szint magassága),
  • a felszín alatti szintek száma (legalsó szint magassága),
  • a befogadóképesség (legnagyobb befogadóképességű helyiség),
  • a benntartózkodók menekülési képessége,
  • a tárolt anyagok tűzveszélyessége, mennyisége,
  • a rendeltetés sajátosságai (például ipari-mezőgazdasági rendeltetésű és speciális építmények esetén),
  • speciális építmény: tűzvédelmi szempontból speciális építmény a közúti alagút, a gyalogos aluljáró, a felszín alatti vasútvonal, a kilátó, a ponyvaszerkezetű, az állvány jellegű és szín építmény ( OTSZ, 2014 ).
Habár a tűzvédelmi kockázati osztályba sorolás alapelvei egyszerűek, a besorolást egy külön műszaki előírás, ún. tűzvédelmi műszaki irányelv (a továbbiakban: TvMI) segíti (TvMI14.2:2022.06.13. Kockázati osztályba sorolás) (TvMI14, 2022).
Tűzvédelmi kockázati osztályba sorolást kell elvégezni új épületek tervezése, valamint meglévő épületek bővítése, átalakítása során. Akkor is el kell végezni a kockázati osztályba sorolást, ha valamely létesítési követelmény teljesülését utólag kell megvizsgálni vagy összevetni a jelenlegi előírásokkal. Ilyen eset lehet például a szomszéd épület követelmény szerinti tűztávolságának megállapítása, egy eredeti rendeltetéstől eltérő kockázatú használat (például sportlétesítményben zenés-táncos rendezvény), vagy ha egy rendezvény esetén létszámnövekedés miatt a kiüríthetőséget kell igazolni.
 

Bizonytalanság és biztonság

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 195 5

A Bizonytalanság és biztonság című tanulmánykötet 6 mérnökvégzettségű, Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán dolgozó oktató közös munkája. Karunk gépész-, mechatronikai- és biztonságtechnikai képzésre járó hallgatói képzésük során megismerkednek a kockázatmenedzsment alapjaival, módszertani hátterével, és elsajátítják a kockázatértékeléshez és -kezeléshez szükséges elméleti hátteret. A könyv nem egyetemi tankönyvnek készült, de ott is használható. Fontos célunk volt a 8 tanulmányt tartalmazó kötet közreadásával, hogy a különböző szakterületek képviselői lássák a műszaki beruházási és fejlesztési projektek, az információbiztonság, a minőségbiztosítás, a karbantartás, a munka- és tűzvédelem kockázatmenedzsmentjének néha eltérő, de integrálható sajátosságait.

A gazdálkodó szervezetek életében szükség van egységesen alkalmazott kockázatmenedzsment szabályokra, hiszen a kockázati eseménynek több, eltérő eredetű kiváltó oka és több következménye is lehet. Eltérő skálákon történő értékelésük zavart okozhat kockázatok felismerésében és kezelésében is. A mérnöki kockázatok mellett a szervezeteknél többek között megjelennek stratégiai, piaci és pénzügyi vagy akár biztosítási kockázatok is. A könyv terjedelme nem teszi lehetővé, hogy ezekkel is foglalkozzunk, de fontos felhívni a figyelmet, hogy a kockázatmenedzsment nemcsak a mérnöki feladat…

Hivatkozás: https://mersz.hu/michelberger-bizonytalansag-es-biztonsag//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave