2.1. Passzív tűzvédelmi műszaki megoldások

A passzív tűzvédelmi műszaki megoldások alkalmazásával csökkenthető elsősorban a tűz gyors terjedése. A tűzterjedés elleni védelmi megoldások sora az épület elhelyezésével kezdődik. A szomszéd épülettől megfelelő távolság tartásával már biztosíthatunk egyfajta védelmet a tűz átterjedése ellen. Ezt a megoldást az emberiség régóta ismeri, okulva számos tűzesetből, amelyek közül kiemelkedik az 1666-os nagy londoni tűzvész (Gyárfás, 2016). Felismerték, hogy a megfelelő távolság tartása két épület között az egyik legegyszerűbb módja a tűzterjedés csökkentésének (VII.4. ábra).

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1393beb_1647/#m1393beb_1647 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1393beb_1647/#m1393beb_1647)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1393beb_1647/#m1393beb_1647)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

VII.4. ábra. A tűztávolság szerepe a tűz átterjedésének megakadályozására egyik épületről a másikra (saját ábra)

 

A tűztávolság a sűrűn beépített, városias környezetben nem igazán alkalmazható megoldás. Az épületek elválasztására ezért olyan határoló szerkezetet kellett alkalmazni, amely két összeépült épület esetén is adott ideig megakadályozta a tűz átterjedését egyik épületről a másikra. Így alakult ki egy szintén régóta alkalmazott műszaki megoldás, a tűzfal. A városiasodással együtt csökkent a használható alapterület, így a hasznos területek növelése érdekében elindult az épületek horizontális terjeszkedése. Idővel az épületek egyre nagyobbak lettek, ezért nem csak épületről épületre kellett a tűz átterjedését korlátozni, hanem a nagyobb épületeken belül is. A nagyobb épületeket ún. tűzszakaszokra osztották (VII.5. ábra) és osztjuk a mai napig is, ami térben és időben is korlátozta a tűz terjedését, segítve ezzel az épületben tartózkodó emberek kimenekülését, és megkönnyítve a beavatkozó tűzoltók munkáját.

• tűztávolság: a külön tűzszakaszba tartozó szomszédos építmények, szomszédos szabadtéri tárolási egységek, szomszédos építmény és szabadtéri tárolási egység között megengedett legkisebb, vízszintesen mért távolság ( OTSZ, 2014 ),
• tűzfal: a vonatkozó műszaki követelménynek megfelelő tűzállósági határértékű, A1 tűzvédelmi osztályú térelhatároló folytonos függőleges falszerkezet, amelyet úgy kell kialakítani, hogy az általa elválasztott tűzszakaszok vagy építmények egyikének állékonyságvesztése, illetve az ebből adódó oldalirányú erőhatás esetén is megőrizze tűzterjedést gátló képességeit ( TÉKA, 2024 ),
• tűzszakasz: az épület, a speciális építmény, a szabadtéri tárolóterület meghatározott része, amelyet a szomszédos építmény- és térrésztől tűzterjedés ellen védetten alakítanak ki ( OTSZ, 2014 ).

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1393beb_1651/#m1393beb_1651 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1393beb_1651/#m1393beb_1651)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1393beb_1651/#m1393beb_1651)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

VII.5. ábra. A tűzszakaszolás jelentősége nagyobb épületekben (saját ábra)

 

A tűzszakaszokat egymástól tűzgátló szerkezetekkel választjuk el, amelyek adott ideig megakadályozzák a tűz átterjedését a szerkezet egyik oldaláról a másikra. Ezt az időt tűzállósági határértéknek hívjuk (jele: TH, mértékegysége: perc). A legkisebb alkalmazott tűzállósági határérték 15 perc, a legnagyobb 240 perc is lehet. Ahhoz, hogy a tűzszakaszolás elérje célját, fontos, hogy a követelmény szerint meghatározott tűzállósági határértéket a tűzszakasz teljes határolószerkezetei folytonosan biztosítsák. Ha vertikálisan is tűzszakaszolva van az épület, nem elég például a tűzgátló falazat, a szintek között is tűzgátló szerkezetet, tűzgátló födémet kell alkalmazni. Ha a tűzszakaszok között közlekedni szeretnénk, akkor tűzgátló ajtót vagy kaput szükséges betervezni. A gépészeti és villamos vezetékeket, vagy bármely más célból kialakított fal- vagy födémáttöréseket tűzgátló módon kell lezárni. Ez történhet például gépészeti vezetékek esetében ún. tűzgátló csappantyúkkal, villamos- vagy egyéb vezetékek esetében pedig különböző tűzgátló tömítésekkel. Számos megoldás létezik, az egyszerű tűzgátló tömítőmasszáktól kezdve a tűzgátló párnákon át a tűzvédelmi szalagokig és bandázsokig. Néhány példát mutat a VII.6. ábra.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1393beb_1654/#m1393beb_1654 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1393beb_1654/#m1393beb_1654)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1393beb_1654/#m1393beb_1654)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

VII.6. ábra. Példa különböző tűzgátló lezárási megoldásra (cairox.hu, 2025; hilti.hu, 2025; hilti.hu, 2024)

 

Épületen belül tehát ezek a megoldások biztosítják, hogy a tűz egyik tűzszakaszból a másikba ne terjedjen át adott ideig, de két tűzszakasz határán adott esetben még a homlokzaton és a tetőn át történő tűz átterjedése ellen is védekezni szükséges, például tűzterjedés elleni gátak alkalmazásával (VII.7. ábra).

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1393beb_1657/#m1393beb_1657 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1393beb_1657/#m1393beb_1657)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1393beb_1657/#m1393beb_1657)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

VII.7. ábra. Tűzterjedés elleni gát a tetőn (villanylap.hu, 2020)

 

Tartalomjegyzék

• Bizonytalanság és biztonság
• Impresszum
• Bevezetés
• chevron_rightI. A kockázatmenedzsment alapjai
  • chevron_right1. A kockázatelemzés alapjai
    • 1.1. Személyes motivációm
    • 1.2. Nemzetközi kitekintés – kulturális különbségek
    • 1.3. A biztonság fejlődése a kockázatelemzés bevezetése óta
    • 1.4. A dodó madár példája – a veszély felismerésének fontossága
    • 1.5. Katasztrófák
    • 1.6. Tervezett élettartam és kockázat
    • 1.7. Összegzés – fő tanulságok és következtetések a fejezetből
  • chevron_right2. Vonatkozó szabványok és a kockázatkezelés folyamata
    • 2.1. A kockázatkezelés nemzetközi szabványai (MSZ ISO 31000:2018 és MSZ EN 31010:2019) – alapelvek és útmutatók
    • 2.2. Kockázatazonosítás
    • 2.3. Kockázatelemzés
    • 2.4. Kockázatértékelés
    • 2.5. Kockázatkezelési intézkedések
    • 2.6. Monitorozás és felülvizsgálat
    • 2.7. Összegzés
  • chevron_right3. A kockázatkezelés szemlélete, modellek és alapfogalmak
    • 3.1. Rendszerszemléletű megközelítés – a kockázatkezelés integrálása a szervezeti folyamatokba és döntéshozatalba (proaktív, folyamatos tevékenység)
    • 3.2. Veszély, hiba, kockázat – alapfogalmak és definíciók tisztázása (a veszélyek, hibalehetőségek és kockázatok közötti különbségek)
    • 3.3. Baleseti ok-okozati modellek – a dominóelv és a svájcisajt-modell bemutatása (hogyan vezetnek a rejtett hibák és védelmi hiányosságok balesetekhez)
    • 3.4. A kockázatkezelés gazdasági aspektusai és az ALARP-elv – a biztonsági intézkedések költség-haszon elemzése, az észszerűen elérhető minimális kockázat elve
    • 3.5. Megbízhatóság, hibatűrés és redundancia – a rendszerek megbízhatóságának növelése (megengedhető hibák, redundáns rendszerek típusai, korlátai és alkalmazásai)
    • 3.6. „Murphy törvénye” és biztonsági tartalékok – a Murphy-elv jelentősége a kockázatkezelésben és a megfelelő biztonsági tartalékok tervezése
    • 3.7. A kockázatkezelés hierarchiája
  • chevron_right4. A kockázatfelméréshez használt eszközök és eljárások ismertetése
    • chevron_right4.1. Root Cause Analysis (RCA) és kapcsolódó módszerei
      • 5 Miért
      • Halszálkadiagram (Ishikawa-diagram)
      • Pareto-elemzés
      • Kapcsolatgráf
      • Összegzés
    • 4.2. Brainstorming
    • 4.3. A mátrix módszer
    • 4.4. Hibafa
    • 4.5. Sikerfa
    • 4.6. Eseményfa
    • 4.7. Csokornyakkendő-elemzés (Bow-tie Analysis)
    • 4.8. Checklist
    • 4.9. Hibamód- és hatáselemzés (FMEA)
    • 4.10. SWOT-elemzés
    • chevron_right4.11. Egyéb módszerek
      • Markov-elemzés
      • Bayes-háló
      • FN-görbék
      • Monte Carlo-szimuláció
      • Delphi
      • SWIFT
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightII. Integrált vállalati kockázatmenedzsment
  • 1. A holisztikus kockázatkezelés igénye
  • 2. Kockázatok csoportosítási lehetőségei
  • 3. A kockázatmenedzsment heterogén szakmai háttere
  • 4. Kockázatmenedzsment megjelenése a funkcionális (vállalat)biztonságban
  • 5. Üzleti és technológiai folyamatok kockázatkezelése
  • 6. Bizonytalanság és kockázat
  • chevron_right7. Kockázatkezelő keretrendszerek
    • 7.1. A „COSO”
    • 7.2. A „M_o_R”
    • 7.3. Üzletmenet-folytonosság (ISO 22301)
    • 7.4. Ellátási lánc működésének optimalizálása (a SCOR- és CPFR-modellek)
    • 7.5. VUCA-környezet
    • Következtetések
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightIII. Az információvédelem sajátos kockázatmenedzsmentje
  • 1. Információ-, informatikai és kiberbiztonság
  • chevron_right2. Az információbiztonsági kockázatelemzés és -kezelés
    • 2.1. A védendő vagyonelemek
    • 2.2. Fenyegetések, veszélyek, sebezhetőségek
    • 2.3. A vagyonelemekkel kapcsolatosan hozott védelmi intézkedések
    • 2.4. A veszélyhelyzetek, kockázati események bekövetkezési valószínűségének meghatározása, becslése
    • 2.5. Az információbiztonsági kárérték előrejelzése
    • 2.6. Kockázatok, kockázati szintek meghatározása
    • 2.7. Intézkedések a nem elviselhető kockázatok kockázati szintjének csökkentésére vagy kezelésére
    • 2.8. Az információbiztonsági kockázatmenedzsment lépései (összegzés)
  • chevron_right3. Információbiztonsági kockázatmenedzsment-irányítási rendszer keretében
    • 3.1. Az ISO/IEC 27000-es szabványcsomag
    • 3.2. TISAX (Trusted Information Security Assessment eXChange – autóipari beszállítókkal szemben támasztott információbiztonsági követelményrendszer)
    • 3.3. CObIT (Control Objectives for Information and Related Technology – ajánlás információtechnológia irányításához, kontrolljához és ellenőrzéséhez)
    • 3.4. Információs rendszerek üzemeltetése (az ITIL)
    • 3.5. CRAMM-modell információbiztonsági kockázatok kezelésére (CCTA Risk and Management Method, CCTA = Central Computers and Telecommunications Agency, GB)
    • 3.6. NIST SP 800-as sorozat
    • 3.7. A mesterségesintelligencia-alkalmazások kockázatmenedzsmentje
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightIV. Kockázatelemzés, -értékelés és -kezelés a minőségbiztosításban
  • chevron_right1. A kockázatalapú gondolkodás a minőségbiztosításban
    • 1.1. Az ISO 9000 szabványsorozat áttekintése
    • 1.2. A kockázatalapú gondolkodás a minőségirányítási rendszer követelményeiben
  • 2. A kockázatalapú gondolkodás egyes menedzsmentrendszerekben
  • chevron_right3. Kockázatfelmérésre alkalmazott eszközök a minőségirányításban
    • 3.1. HACCP-eljárás
    • 3.2. A HAZOP-módszer
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightV. Kockázatbecslés érzékenységi és bizonytalansági elemzése
  • Bevezetés
  • chevron_right1. Kockázatbecslés lineáris érzékenységelemzése (A módszertan ismertetése)
    • Logritmikus linearizálás
    • Teljes deriválás
    • Taylor sorfejtés módszere
  • 2. Hibafaelemzés lineáris érzékenységvizsgálata
  • 3. Hibamód- és hatáselemzés (FMEA) lineáris érzékenységvizsgálata
  • 4. Kockázatbecslés Monte Carlo-szimulációs megbízhatóságelemzése (a módszertan ismertetése)
  • 5. Hibafaelemzés korrelációs vizsgálata
  • 6. Javítható rendszer üzemeltetési folyamatának elemzése
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightVI. A kémiai kockázatértékelés munkavédelmi dimenziói
  • chevron_rightBevezetés
    • 1.1. A kémiai kockázatértékelés jelentősége a munkavédelemben
    • 1.2. A munkavédelmi kockázatértékelés célja és fontossága
    • 1.3. Feladatok és hatáskörök
  • chevron_right2. Kémiai anyagok és veszélyek a munkahelyeken
    • 2.1. Kemizáció és veszélyforrások a munkahelyeken
    • 2.2. Az expozíciós utak szerepe a kockázatok oldaláról
    • 2.3. A vegyi anyagok szabálytalan kezelésének kihatásai
  • chevron_right3. Esettanulmány
    • 3.1. Bevezetés
    • 3.2. A nátrium-azid technológia szerepének ismertetése
    • 3.3. A nátrium-azid mint veszélyes anyag tulajdonsága
    • 3.4. Iparbiztonsági szabályozás szerinti besorolás
    • 3.5. Technológiai elemek
    • 3.6. Veszélyes anyagok tárolása, kármentés
    • 3.7. A nátrium-azid munkavédelmi veszélyei a gyártás során
    • 3.8. Balesetek
    • 3.9. A nátrium-azid kockázatértékelési folyamatának további összetevői
    • 3.10. Védőeszközökkel való ellátás
    • 3.11. Biztonsági ismeretek átadása
    • 3.12. Egyéb munkavédelmi célú ismeretközlő módszerek
  • chevron_right4. A kémiai kockázatbecslés elemei
    • 4.1. Veszélyazonosítás
    • chevron_right4.2. Expozíció mérése és becslése
      • Az expozíciós vizsgálatok fázisainak sajátosságai
      • Biológiai határértékek
      • Egyéb mintavételi módszerek
    • chevron_right4.3. Kockázatok értékelése
      • A kockázatok minőségi értékelése
  • chevron_right5. Munkavédelmi intézkedések diverzifikációja
    • chevron_right5.1. A védelmi intézkedések főbb tartalmi elemei
      • Helyettesítés
      • Műszaki védelmi intézkedések
      • Szervezési intézkedések
      • Egyéni védőeszközök
    • 5.2. Kontroll és kockázatok integritása
  • chevron_right6. A kémiai kockázatértékelés szabályozási keretei
    • 6.1. Jogszabályok szerepe a kémiai kockázatkezelésben
    • 6.2. Munkahelyi szervezetszabályozó eszközök közrehatása
    • 6.3. Munkáltatói és munkavállalói kötelezettségek a kockázatértékelés viszonylatában
  • chevron_right7. Kémiai kockázatok integrált megközelítésben
    • 7.1. A kémiai kockázatértékelés és a vállalati kockázatmenedzsment
    • 7.2. A munkahelyi biztonsági kultúra szerepe a kémiai kockázatkezelésben
    • 7.3. Partnerség a kémiai biztonság elősegítésében
  • 8. Jövőbeli kihívások
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightVII. Létesítmények tűzvédelmi üzemeltetési kockázatai
  • Bevezetés
  • chevron_right1. A tűzvédelmi kockázati osztályba sorolásról röviden
    • 1.1. Tűzvédelmi kockázati osztályok
    • 1.2. Az épület vertikális kiterjedése
    • 1.3. A bent tartózkodó emberek létszáma és menekülési képessége
    • 1.4. Az anyagok tűzveszélyessége
    • 1.5. A mértékadó tűzvédelmi kockázati osztály
  • chevron_right2. Kockázatalapú tervezés, a létesítmények tűzvédelmi koncepciója
    • 2.1. Passzív tűzvédelmi műszaki megoldások
    • chevron_right2.2. Aktív tűzvédelmi műszaki megoldások
      • Beépített tűzjelző berendezések
      • Beépített tűzoltó berendezések
      • Hő- és füstelvezető rendszerek
    • 2.3. Kiürítés
  • 3. A tűzvédelmi műszaki megoldások üzemeltetési kockázatai
  • 4. Speciális kockázatok a felújítások, átalakítások alatt
  • 5. A tűzvédelmi műszaki irányelvek szerepe, jelentősége
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightVIII. Projektkockázatok és kezelésük
  • chevron_right1. Projektmenedzsment-alapok
    • 1.1. A projekt „háromszög”
    • 1.2. A projektek csoportosítása
    • 1.3. A projekt életciklusa
    • 1.4. A projektek megvalósíthatósága
  • chevron_right2. A projekt kockázatkezelési lehetőségei és eszközei
    • 2.1. Hálótervezés
    • 2.2. Agilis projektmenedzsment
  • chevron_right3. Projektkockázatok elemzése és értékelése
    • 3.1. Opciókban történő gondolkodás
    • 3.2. Projektkrízisek
    • 3.3. Projektprogramok
    • 3.4. A projekt kockázatmenedzsment folyamatalapú megközelítése (PMBOK alapján)
  • chevron_right4. A „projekttermék” megtérülése
    • 4.1. Hagyományos megtérülési megfontolások
    • 4.2. Tulajdonlás teljes költsége – TCO
  • Irodalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 195 5

A Bizonytalanság és biztonság című tanulmánykötet 6 mérnökvégzettségű, Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán dolgozó oktató közös munkája. Karunk gépész-, mechatronikai- és biztonságtechnikai képzésre járó hallgatói képzésük során megismerkednek a kockázatmenedzsment alapjaival, módszertani hátterével, és elsajátítják a kockázatértékeléshez és -kezeléshez szükséges elméleti hátteret. A könyv nem egyetemi tankönyvnek készült, de ott is használható. Fontos célunk volt a 8 tanulmányt tartalmazó kötet közreadásával, hogy a különböző szakterületek képviselői lássák a műszaki beruházási és fejlesztési projektek, az információbiztonság, a minőségbiztosítás, a karbantartás, a munka- és tűzvédelem kockázatmenedzsmentjének néha eltérő, de integrálható sajátosságait.

A gazdálkodó szervezetek életében szükség van egységesen alkalmazott kockázatmenedzsment szabályokra, hiszen a kockázati eseménynek több, eltérő eredetű kiváltó oka és több következménye is lehet. Eltérő skálákon történő értékelésük zavart okozhat kockázatok felismerésében és kezelésében is. A mérnöki kockázatok mellett a szervezeteknél többek között megjelennek stratégiai, piaci és pénzügyi vagy akár biztosítási kockázatok is. A könyv terjedelme nem teszi lehetővé, hogy ezekkel is foglalkozzunk, de fontos felhívni a figyelmet, hogy a kockázatmenedzsment nemcsak a mérnöki feladat…

Hivatkozás: https://mersz.hu/michelberger-bizonytalansag-es-biztonsag//