Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Michelberger Pál (szerk.)

Bizonytalanság és biztonság

Fejezetek a mérnöki kockázatmenedzsmentből

2.3. Kiürítés

Az épületek tűzvédelmi koncepciójában elsődleges cél az életvédelem, ezért a biztonság legfontosabb meghatározója a bent tartózkodók kimenekülésének esélye tűz esetén. Vannak olyan veszélyhelyzetek, amikor a kimenekülés esélye minimális, ilyen például egy földrengés, melyet nem tudunk előre jelezni. De a mai kor technikai színvonala már alkalmas arra, hogy az épületekben keletkező tüzeket még a tűz korai szakaszában jelezzük. Hogy van-e idő az épületben tartózkodók sikeres evakuálására, függ egyrészt a riasztás idejétől, de attól is, hogy milyen teljesítményű, és mennyire gyorsan terjed a keletkezett tűz (Mohai, 2025). A tényleges esélyt a kimenekülésre elméletileg a két idővonal – a veszélyfejlődés és a menekülés – párhuzamos vizsgálatával lehet elméletben értelmezni (VII.14. ábra).
 
VII.14. ábra. A veszélyfejlődés, a riasztás és a menekülés összefüggése (Mohai–Beda, 2016; Beda, 2011)
 
Ahogy a VII.14. ábrán is láthatjuk, a tűzjelzőknek fontos szerepük van abban, hogy a „menekülés” időtengelyen mely időpontban van lehetősége az embernek „felfigyelni” a tűzjelzésre, és ehhez képest mikor jut biztonságos térbe. A biztonságos térbe jutás esélye leegyszerűsítve elméletben két fontos paramétertől függ (Mohai, 2025):
    • Az egyik a kiürítésre rendelkezésre álló idő (tASET vagy KRI), amely azt az időtartamot jelöli, amelyen belül a veszélyes környezetet feltétlenül el kell hagyni, vagyis a veszélyes körülmények kialakulásáig eltelt idő (CFPA, 2009); ASET = Available Safe Egress Time, a magyar előírásokban (TvMI 2.6, 2024) menekülésre rendelkezésre álló időtartam.
    • A másik a kiürítéshez szükséges idő (tRSET vagy KSZI), amely azt az időtartamot jelöli, amelyet a veszélyes hely elhagyása adott körülmények között ténylegesen igényel (CFPA, 2009). Ez az időtartam kiürítésszámítással vagy kiürítésszimulációval meghatározható; RSET = Required Safe Egress Time, a magyar előírásokban (TvMI 2.6, 2024) a meneküléshez szükséges időtartam.
 
Ezen időtartamok ismeretében vizsgálhatjuk a biztonság mértékét e két érték közti különbséggel, amelyet kiürítési időhatárnak is nevezünk (tKIH) (Beda, 1999). A három érték közti összefüggés (VII.15. ábra):
 
tKIH = tASET – tRSET (Beda, 1999)
 
A tKIH értékével arányos lesz a menekülés biztonsága. Minél nagyobb a biztonsági tartalék idő, annál inkább csökken annak kockázata, hogy egy tűzeset során az adott épületből nem tudunk kimenekülni. A biztonság növelése érdekében cél lehet a menekülésre rendelkezésre álló idő növelése vagy a meneküléshez szükséges idő csökkentése (Mohai–Beda, 2016).
 
VII.15. ábra . A menekülésre rendelkezésre álló idő összetevői (TvMI 2.6, 2024, Mohai, 2025)
 
Az előírás úgy szól, hogy: „Az épületeket úgy kell kialakítani, hogy tűz esetén az épületben, épületen tartózkodó személyek a tartózkodási helyüket elégséges számú, átbocsátóképességű és megfelelő helyen beépített kijáraton elhagyhassák; a tartózkodási helytől mérve a megengedett elérési távolságon vagy időtartamon belül menekülési útvonalra, biztonságos térbe, önálló kiürítésre szolgáló útvonallal rendelkező szomszédos tűzszakaszba vagy átmeneti védett térbe juthassanak; a nem menthető személyek tartózkodási helye kielégítő védelmet nyújtson a tűz és kísérőjelenségei ellen” (OTSZ, 2014).
Az épületeknek a kiüríthetőség szempontjából szigorú követelményeknek kell megfelelniük. Ezt számítással vagy egyéb validált módszerrel, például kiürítésszimulációs szoftverrel szükséges még a tervezés fázisában igazolni. Az épület kiüríthetősége szorosan összefügg többek között annak méreteivel (alapterület, épületmagasság, szintek száma stb.), a lépcsőházak számával és kialakításával, a kiürítésre számításba vett útvonalak szélességével, az ajtók átbocsátóképességével. A kiürítés kérdésével már az építészeti tervezés kezdetén foglalkozni kell, amikor még csak az alapkoncepciót fekteti le a beruházó és az építész közösen, mert ez nem csak tűzvédelmi szakterületi probléma. Az építésznek az alapterülettől és a tervezett maximális létszámtól függően kell például meghatároznia a menekülésre számításba vehető lépcsőházak, vészkijáratok számát és méretét. Előre gondolni kell arra, hogy a menekülésükben korlátozott személyek fogják-e használni az épületet, tűz esetén hogyan történik az ő menekülésük, illetve menekítésük.
A nem biztonsági felvonók tűz esetén például nem használhatók menekülésre, ezért bizonyos esetekben úgynevezett biztonsági felvonók létesítésére van szükség (VII.16. ábra).
 
VII.16. ábra. Nem biztonsági és biztonsági felvonók jelölése (ISO7010, 2025)
 
Ha 14 méternél magasabb lépcsőházat vesznek figyelembe menekülésre, már nem a hő és füst elvezetéséről kell gondoskodni, hanem eleve füstmentesen kell kialakítani úgy, hogy az épületben keletkező tűz füstje a túlnyomás miatt ne is juthasson be a lépcsőházba. Mindkét megoldás hő és füst elleni védelem, de sem működési elvét, sem kialakítását tekintve nem ugyanaz a kettő (VII.17. ábra).
 
VII.17. ábra. Hő és füst elleni védelmi megoldások elve lépcsőházakban (saját ábra)
 
A tűzvédelmi koncepció akkor működik, ha a korai riasztás, az átgondolt építészeti megoldások és a felkészült használók együtt biztosítják, hogy minél nagyobb maradjon a biztonsági tartalék idő. A kiürítés sikerességét számos tényező befolyásolja, ezért a kialakított koncepció működőképességének fenntartása műszaki és humán oldalon egyaránt kulcsszerepet játszik. A humán oldalon a menekülésre kényszerülők tájékozottsága, helyzetfelismerése és reakcióképessége legalább ilyen súlyú tényezők, melyeket érdemes többek között rendszeres és hatékony tűzvédelmi oktatásokkal, gyakorlattal és egyéb edukációs megoldásokkal javítani.
 
Bizonytalanság és biztonság

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 195 5

Műszaki tudományok

A Bizonytalanság és biztonság című tanulmánykötet 6 mérnökvégzettségű, Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán dolgozó oktató közös munkája. Karunk gépész-, mechatronikai- és biztonságtechnikai képzésre járó hallgatói képzésük során megismerkednek a kockázatmenedzsment alapjaival, módszertani hátterével, és elsajátítják a kockázatértékeléshez és -kezeléshez szükséges elméleti hátteret. A könyv nem egyetemi tankönyvnek készült, de ott is használható. Fontos célunk volt a 8 tanulmányt tartalmazó kötet közreadásával, hogy a különböző szakterületek képviselői lássák a műszaki beruházási és fejlesztési projektek, az információbiztonság, a minőségbiztosítás, a karbantartás, a munka- és tűzvédelem kockázatmenedzsmentjének néha eltérő, de integrálható sajátosságait.

A gazdálkodó szervezetek életében szükség van egységesen alkalmazott kockázatmenedzsment szabályokra, hiszen a kockázati eseménynek több, eltérő eredetű kiváltó oka és több következménye is lehet. Eltérő skálákon történő értékelésük zavart okozhat kockázatok felismerésében és kezelésében is. A mérnöki kockázatok mellett a szervezeteknél többek között megjelennek stratégiai, piaci és pénzügyi vagy akár biztosítási kockázatok is. A könyv terjedelme nem teszi lehetővé, hogy ezekkel is foglalkozzunk, de fontos felhívni a figyelmet, hogy a kockázatmenedzsment nemcsak a mérnöki feladat…

Hivatkozás: https://mersz.hu/michelberger-bizonytalansag-es-biztonsag//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave