Michelberger Pál (szerk.)

Bizonytalanság és biztonság

Fejezetek a mérnöki kockázatmenedzsmentből


3. A tűzvédelmi műszaki megoldások üzemeltetési kockázatai

A passzív tűzvédelmi megoldások egy részét a kivitelezés során úgy építik be, hogy azt csak egy újabb „építéssel” lehet módosítani, megbontani, elbontani. Ilyenek az ún. tűzvédelmi célú alapszerkezetek, mint a tűzfalak, a tűzgátló falak, tűzgátló födémek stb. Ezek a tűzvédelmi műszaki megoldások nagy eséllyel mindaddig betöltik a szerepüket, amíg az épületben nagyobb építészeti átalakításokat nem végeznek. Ennek ellenére javasolt építésügyi tűzvédelmi tervezőt vagy szakértőt bevonni kisebb belső átalakítások esetén is, mert előfordulhat, hogy a nem engedélyköteles átalakítás is tűzvédelmi műszaki megoldást érint (például a tűzgátló válaszfalak esetén).
A passzív tűzvédelmi megoldások egy másik része viszont könnyen megbontható, cserélhető, ezért is rendszeres ellenőrzést, esetleg szakcég által végzendő felülvizsgálatot és karbantartást igényelnek. Ezekben az esetekben, ha az üzemeltető nincs tisztában a tűzvédelmi koncepció részét képező tűzvédelmi műszaki megoldás szerepével és annak sajátosságaival, könnyen előfordulhat, hogy annak fenntartására nem fordít elég figyelmet, így az idővel nem tudja betölteni tűzvédelmi szerepét. Ezzel az épület tűzkockázata nagymértékben megnőhet.
Érdemes különválasztani a tűzvédelmi ellenőrzéseket és a felülvizsgálatokat, karbantartásokat.
 
VII.18. ábra. Az üzemeltetői ellenőrzések és a felülvizsgálat, karbantartás (saját ábra)
 
A tűzvédelmi ellenőrzéseket az üzemeltető „házon belül”, akár egy saját munkavállaló megbízásával is elvégeztetheti. Nem kell hozzá külön képesítés, végzettség, jogosultság, csak annak a feladatnak az ismerete, amelyet rendszeresen el kell végezni. Például a tűzoltó készülékeket üzemeltetői hatáskörben negyedévente ellenőrizni kell (OTSZ, 2014), ami elsősorban szemrevételezéssel történik. Az üzemeltetői ellenőrzés célja ebben az esetben a készülék meglétének, elhelyezésének, jelölésének, feliratozásának, megfelelő nyomásának, állapotának az ellenőrzése és az ellenőrzés dokumentálása egy tűzvédelmi üzemeltetési naplóban. Ezzel szemben a felülvizsgálatot és karbantartást csak képesítéssel rendelkező személy végezheti, de ezenfelül plusz feltételek is lehetnek a feladat elvégzéséhez szükséges kompetenciákat, eszközparkot, műhelyhátteret illetően. Jellemzően a felülvizsgálat, karbantartás elvégzésével külső szakcéget bíznak meg. A képesítést tűzvédelmi területen az. ún. tűzvédelmi szakvizsga jelenti. A vonatkozó jogszabály (BM, 2011) jelenleg tizenhat tűzvédelmi szakvizsgát tartalmaz, melyek közül tíz szakvizsga vonatkozik valamely tűzvédelmi műszaki megoldás felülvizsgálatára, karbantartására. Az OTSZ (18. melléklet 1. táblázat) huszonkét olyan tűzvédelmi műszaki megoldást nevesít, melyek rendszeres ellenőrzéséről, felülvizsgálatáról és karbantartásáról az üzemeltetőnek gondoskodnia kell. Nagyobb létesítmények esetén ezen munkák elvégeztetése és dokumentálása komoly adminisztrációt igényel. Nem véletlenül jelentek meg a piacon, és válnak egyre népszerűbbé a digitális üzemeltetési naplózást kínáló megoldások (Fekete, 2024).
Az aktív tűzvédelmi megoldások üzemeltetéséhez kapcsolódóan nem mehetünk el a berendezések életciklusával kapcsolatos kérdések mellet, már csak azért sem, mert Magyarországon a beépített tűzvédelmi berendezések létesítésének felfutása a 90-es évekre tehető. Az akkor telepített rendszerek életkora lassan eléri a 30-40 évet. Általában húsz év után már számolni kell az üzemeltetőnek az egyre gyakoribb meghibásodásokkal és ezzel párhuzamosan az alkatrész-utánpótlási problémákkal is, mert a kifutott típusok esetén a gyártók csak néhány évig tudják azt garantálni. A beépített tűzvédelmi berendezések cseréjével egy üzemeltetőnek hosszú távon szükséges terveznie, különben azt kockáztatja, hogy egy hiba kapcsán kénytelen gyors, és ezért sokszor drágább megoldást választani. Ráadásul a javítás, pótlás vagy a teljes rendszer cseréje nem megy egyik napról a másikra. Az ezen idő alatt csökkenő védelmi szintet az üzemeltetőnek ellensúlyoznia kell (OTSZ, 2014). A VII.4. táblázatban összefoglaltam, hogy milyen lehetőségek vannak az „elöregedő” tűzjelző berendezések problémájának megoldására.
 
VII.4. táblázat. Az „elöregedő” tűzjelző berendezésekkel kapcsolatos lehetőségek (saját szerkesztés)
Ha fennáll a létesítési kötelezettség
Ha nem áll fenn létesítési kötelezettség
Tűzjelzőcsere
„Modernizálás”
Megtartás
Megszüntetés
Rengeteg kérdést és problémát vet fel:
– csere köre és mértéke;
– engedélyeztetés;
– „működő” épületben a csökkenő védelmi szint ellensúlyozása stb.
(ha például nem lett tervezve a csere költsége)
– új generációs érzékelők csatlakoztatása (ha kompatibilis!)
Csak akkor érdemes, ha tényleg megfelelően működik. Hamis biztonságérzetet ne keltsünk. Így is karban kell tartatni.
Bejelentésköteles! (491/2017 Kormányrendelet)
 
Az üzemeltetőnek a tűzbiztonság érdekében sokrétű feladatai, valamint felelőssége van. A feladatokat teljeskörűen vagy részben ugyan delegálhatja munkavállalóinak vagy külső szolgáltató cégnek, de a felelőssége továbbra is megmarad. A feladatokat összefoglalja a vonatkozó előírás is:
„Az üzemeltetőnek, tulajdonosnak, bérlőnek a használat, a tevékenység végzése során gondoskodnia kell arról, hogy
  1. az építmény, építményrész létesítésekor hatályos előírások által elvárt biztonsági szintet a használat és az átalakítások, változtatások során fenntartsa,
  2. a használati tűzvédelmi előírásokat betartsa,
  3. tevékenységével tüzet, robbanást, robbanásveszélyt ne okozzon,
  4. folyamatosan biztosítsa a tűz észlelésének, jelzésének, oltásának, a kiürítésnek, a tűzvédelmi berendezések, eszközök, felszerelések, tűzoltótechnikai eszközök működésének, hozzáférhetőségének, észlelhetőségének jogszabály vagy hatóság által előírt feltételeit,
  5. a tűzvédelmi célú dokumentumokat naprakész állapotban, hozzáférhető helyen tartsa,
  6. a tűzvédelmi célú jelölések észlelhetőségét, egyértelműségét fenntartsa, és
  7. a robbanás elleni védelmet, az alkalmazott berendezések robbanásbiztos kialakítását és működőképességét a robbanásveszélyes technológia teljes élettartama során fenntartsa” ( OTSZ, 2014 ).
 
Üzemeltető: a létesítmény, épület vagy épületrész üzemeltetését ellátó, az üzemeltetés során a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 18. §-ában meghatározott követelmények biztosításáért felelős személy vagy szervezet ( OTSZ, 2014 ).
 

Bizonytalanság és biztonság

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 195 5

A Bizonytalanság és biztonság című tanulmánykötet 6 mérnökvégzettségű, Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán dolgozó oktató közös munkája. Karunk gépész-, mechatronikai- és biztonságtechnikai képzésre járó hallgatói képzésük során megismerkednek a kockázatmenedzsment alapjaival, módszertani hátterével, és elsajátítják a kockázatértékeléshez és -kezeléshez szükséges elméleti hátteret. A könyv nem egyetemi tankönyvnek készült, de ott is használható. Fontos célunk volt a 8 tanulmányt tartalmazó kötet közreadásával, hogy a különböző szakterületek képviselői lássák a műszaki beruházási és fejlesztési projektek, az információbiztonság, a minőségbiztosítás, a karbantartás, a munka- és tűzvédelem kockázatmenedzsmentjének néha eltérő, de integrálható sajátosságait.

A gazdálkodó szervezetek életében szükség van egységesen alkalmazott kockázatmenedzsment szabályokra, hiszen a kockázati eseménynek több, eltérő eredetű kiváltó oka és több következménye is lehet. Eltérő skálákon történő értékelésük zavart okozhat kockázatok felismerésében és kezelésében is. A mérnöki kockázatok mellett a szervezeteknél többek között megjelennek stratégiai, piaci és pénzügyi vagy akár biztosítási kockázatok is. A könyv terjedelme nem teszi lehetővé, hogy ezekkel is foglalkozzunk, de fontos felhívni a figyelmet, hogy a kockázatmenedzsment nemcsak a mérnöki feladat…

Hivatkozás: https://mersz.hu/michelberger-bizonytalansag-es-biztonsag//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave