4. Speciális kockázatok a felújítások, átalakítások alatt

A tűzvédelmi műszaki megoldások fenntartása az üzemeltetők részéről bizonyos szintű hozzáértést és körültekintést igényel. Ami a leginkább felboríthatja a nehezen fenntartható egységes biztonsági szintet, ha az adott épületben vagy annak egy részén átalakítási, felújítási munkák kezdődnek. Ezzel a helyzettel, a növekvő megrendelői igények mellett az elöregedő hazai épületállományt tekintve egyre inkább számolnunk kell. Hasonlóan a legtöbb európai országhoz, Magyarországon is a szolgáltatószektor épületeinek (irodák, egészségügyi intézmények, szállodák stb.) zöme az 1970-es évek előtt épült (VII.19. ábra) (Gevorgian et al., 2021).

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1393beb_1742/#m1393beb_1742 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1393beb_1742/#m1393beb_1742)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1393beb_1742/#m1393beb_1742)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

VII.19. ábra. A magyarországi épületek korának eloszlása a szolgáltatószektorban (Gevorgian et al., 2021)

 

A felújítások alatt egyrészt számolni kell a kivitelezésből fakadó többletkockázatokkal, veszélyforrásokkal, például a tűzveszélyes technológiákkal (hegesztés, sarokcsiszolás stb.), ideiglenes elektromos fogyasztók üzemeltetésével, tűzveszélyes üzemanyagok használatával, nagy mennyiségű éghető anyagok és gázpalackok jelenlétével, a dolgozók illegális dohányzásával. Másrészt még nagyobb veszélyt hordoz magában, hogy az állandó jellegű tűzvédelmi műszaki megoldásokat ideiglenesen kikapcsolják, letakarják, vagy akár le is bontják. Ennek következtében a jogszabályok által elvárt, a tervezők által meghatározott, a kivitelezők által megvalósított és az üzemeltetők által fenntartott tűzvédelmi biztonsági szint a felújítások alatt drasztikusan lecsökkenhet (VII.20. ábra).

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1393beb_1745/#m1393beb_1745 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1393beb_1745/#m1393beb_1745)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1393beb_1745/#m1393beb_1745)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

VII.20. ábra. A tűzkockázat változása az átalakítások, felújítások alatt (saját ábra)

 

Az általános terekben alkalmazott érzékelők döntő többsége optikai füstérzékelő, amelyek a felújításokkal járó poros környezetben bejeleznek, és el is szennyeződnek. A kockázat növekedéséhez és a biztonsági szint csökkenéséhez hozzájárul az is, hogy a felújítások alatt elkerülhetetlen, hogy teljesen vagy részlegesen kikapcsolják és/vagy lebontják az épületben működő beépített tűzjelző berendezést, de minimum letakarják az érzékelőket. Egy építkezésen általában célszerűbb az ugyan későbbi jelzést biztosító, de porra nem érzékeny hőérzékelők alkalmazása.

Még nagyobb kockázatot rejt magában, ha a felújítás csak az épület egy kisebb részét érinti, és a többi területen a megnőtt kockázat ellenére tovább folyik a munka (VII.21. ábra).

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1393beb_1749/#m1393beb_1749 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1393beb_1749/#m1393beb_1749)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1393beb_1749/#m1393beb_1749)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

VII.21. ábra. Részleges felújítás alatt csökkenő védelmi szint ellensúlyozása mobil tűzjelzővel (saját ábra)

 

A felújítással érintett területeken csökkenő védelmi szintet ellensúlyozni szükséges, hogy ne veszélyeztesse a szomszédos épületrészeken továbbra is dolgozó embereket. Az ideiglenesen alkalmazható, vezeték nélküli mesh technológiával működő mobil tűzjelző rendszerek az „állandó”, fix telepítésű tűzjelző berendezések hiánya vagy korlátozottsága esetén képesek a biztonsági szint csökkenését ellensúlyozni, biztosítva ezzel az üzemmenet folytonosságát (VII.22. ábra).

(A mesh technológia olyan peer-to-peer, azaz egyenrangú hálózati topológia, melyben bármelyik egység képes kommunikálni bármelyikkel, ad-hoc módon önrendező és önjavító, a nagy számú alternatív útvonalnak köszönhetően magas jelzésbiztonsággal.)

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1393beb_1753/#m1393beb_1753 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1393beb_1753/#m1393beb_1753)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1393beb_1753/#m1393beb_1753)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

VII.22. ábra. Mobil tűzjelző egységek: kézi jelzésadós hang-, és hang-fény jelzők; automatikus füst- és hőérzékelők és központi egység (ramtechglobal.com, 2025)

 

Amellett, hogy egy felújítás nem veszélyeztetheti az épület többi, felújítással nem érintett területén tartózkodókat, az építkezéseken mint speciális munkahelyeken is gondoskodni kell a munkavállalók biztonságáról. Hatékony megoldást kell találni többek között az építési területen dolgozók tűzeseti riasztására, és biztosítani kell a menekülés lehetőségét. Erre is jó megoldás a mobil tűzjelző (VII.23. ábra).

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1393beb_1756/#m1393beb_1756 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1393beb_1756/#m1393beb_1756)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1393beb_1756/#m1393beb_1756)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

VII.23. ábra. Mobil kézi jelzésadós hang-fény jelző egység biztosítja a tűzjelzést és evakuálást egy felújítás alatt lévő építési területen (saját fénykép)

 

Annak ellenére, hogy európai uniós irányelv (EGK, 1992) és magyar jogszabály (SzCcM-EüM, 2002) is előírja „tűzérzékelő, jelző és riasztóberendezés” alkalmazását az építkezéseken, a tapasztalatok alapján ez hazánkban nagyon ritkán valósul meg. A biztosítási szerződés önmagában szintén nem ad garanciát arra, hogy a teljes kárt megtérítik. Bevett gyakorlat az építőiparban az ún. C.A.R. (Construction All Risk) típusú biztosítás, amely a nevéből adódóan azt sugallja, hogy a teljes kárt megtérítik. Egyrészt tudjuk, hogy „a Biztosító fizetési kötelezettsége csupán biztosítási összeg erejéig terjed” (ALFA, 2023), másrészt a biztosítók többsége az építés-szerelési biztosításokhoz záradékot csatol, mely gyakran olyan feltételekhez köti a kár elismerését, melyet a gyakorlatban az illetékesek figyelmen kívül hagynak (Mohai, 2024).

 

Tartalomjegyzék

• Bizonytalanság és biztonság
• Impresszum
• Bevezetés
• chevron_rightI. A kockázatmenedzsment alapjai
  • chevron_right1. A kockázatelemzés alapjai
    • 1.1. Személyes motivációm
    • 1.2. Nemzetközi kitekintés – kulturális különbségek
    • 1.3. A biztonság fejlődése a kockázatelemzés bevezetése óta
    • 1.4. A dodó madár példája – a veszély felismerésének fontossága
    • 1.5. Katasztrófák
    • 1.6. Tervezett élettartam és kockázat
    • 1.7. Összegzés – fő tanulságok és következtetések a fejezetből
  • chevron_right2. Vonatkozó szabványok és a kockázatkezelés folyamata
    • 2.1. A kockázatkezelés nemzetközi szabványai (MSZ ISO 31000:2018 és MSZ EN 31010:2019) – alapelvek és útmutatók
    • 2.2. Kockázatazonosítás
    • 2.3. Kockázatelemzés
    • 2.4. Kockázatértékelés
    • 2.5. Kockázatkezelési intézkedések
    • 2.6. Monitorozás és felülvizsgálat
    • 2.7. Összegzés
  • chevron_right3. A kockázatkezelés szemlélete, modellek és alapfogalmak
    • 3.1. Rendszerszemléletű megközelítés – a kockázatkezelés integrálása a szervezeti folyamatokba és döntéshozatalba (proaktív, folyamatos tevékenység)
    • 3.2. Veszély, hiba, kockázat – alapfogalmak és definíciók tisztázása (a veszélyek, hibalehetőségek és kockázatok közötti különbségek)
    • 3.3. Baleseti ok-okozati modellek – a dominóelv és a svájcisajt-modell bemutatása (hogyan vezetnek a rejtett hibák és védelmi hiányosságok balesetekhez)
    • 3.4. A kockázatkezelés gazdasági aspektusai és az ALARP-elv – a biztonsági intézkedések költség-haszon elemzése, az észszerűen elérhető minimális kockázat elve
    • 3.5. Megbízhatóság, hibatűrés és redundancia – a rendszerek megbízhatóságának növelése (megengedhető hibák, redundáns rendszerek típusai, korlátai és alkalmazásai)
    • 3.6. „Murphy törvénye” és biztonsági tartalékok – a Murphy-elv jelentősége a kockázatkezelésben és a megfelelő biztonsági tartalékok tervezése
    • 3.7. A kockázatkezelés hierarchiája
  • chevron_right4. A kockázatfelméréshez használt eszközök és eljárások ismertetése
    • chevron_right4.1. Root Cause Analysis (RCA) és kapcsolódó módszerei
      • 5 Miért
      • Halszálkadiagram (Ishikawa-diagram)
      • Pareto-elemzés
      • Kapcsolatgráf
      • Összegzés
    • 4.2. Brainstorming
    • 4.3. A mátrix módszer
    • 4.4. Hibafa
    • 4.5. Sikerfa
    • 4.6. Eseményfa
    • 4.7. Csokornyakkendő-elemzés (Bow-tie Analysis)
    • 4.8. Checklist
    • 4.9. Hibamód- és hatáselemzés (FMEA)
    • 4.10. SWOT-elemzés
    • chevron_right4.11. Egyéb módszerek
      • Markov-elemzés
      • Bayes-háló
      • FN-görbék
      • Monte Carlo-szimuláció
      • Delphi
      • SWIFT
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightII. Integrált vállalati kockázatmenedzsment
  • 1. A holisztikus kockázatkezelés igénye
  • 2. Kockázatok csoportosítási lehetőségei
  • 3. A kockázatmenedzsment heterogén szakmai háttere
  • 4. Kockázatmenedzsment megjelenése a funkcionális (vállalat)biztonságban
  • 5. Üzleti és technológiai folyamatok kockázatkezelése
  • 6. Bizonytalanság és kockázat
  • chevron_right7. Kockázatkezelő keretrendszerek
    • 7.1. A „COSO”
    • 7.2. A „M_o_R”
    • 7.3. Üzletmenet-folytonosság (ISO 22301)
    • 7.4. Ellátási lánc működésének optimalizálása (a SCOR- és CPFR-modellek)
    • 7.5. VUCA-környezet
    • Következtetések
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightIII. Az információvédelem sajátos kockázatmenedzsmentje
  • 1. Információ-, informatikai és kiberbiztonság
  • chevron_right2. Az információbiztonsági kockázatelemzés és -kezelés
    • 2.1. A védendő vagyonelemek
    • 2.2. Fenyegetések, veszélyek, sebezhetőségek
    • 2.3. A vagyonelemekkel kapcsolatosan hozott védelmi intézkedések
    • 2.4. A veszélyhelyzetek, kockázati események bekövetkezési valószínűségének meghatározása, becslése
    • 2.5. Az információbiztonsági kárérték előrejelzése
    • 2.6. Kockázatok, kockázati szintek meghatározása
    • 2.7. Intézkedések a nem elviselhető kockázatok kockázati szintjének csökkentésére vagy kezelésére
    • 2.8. Az információbiztonsági kockázatmenedzsment lépései (összegzés)
  • chevron_right3. Információbiztonsági kockázatmenedzsment-irányítási rendszer keretében
    • 3.1. Az ISO/IEC 27000-es szabványcsomag
    • 3.2. TISAX (Trusted Information Security Assessment eXChange – autóipari beszállítókkal szemben támasztott információbiztonsági követelményrendszer)
    • 3.3. CObIT (Control Objectives for Information and Related Technology – ajánlás információtechnológia irányításához, kontrolljához és ellenőrzéséhez)
    • 3.4. Információs rendszerek üzemeltetése (az ITIL)
    • 3.5. CRAMM-modell információbiztonsági kockázatok kezelésére (CCTA Risk and Management Method, CCTA = Central Computers and Telecommunications Agency, GB)
    • 3.6. NIST SP 800-as sorozat
    • 3.7. A mesterségesintelligencia-alkalmazások kockázatmenedzsmentje
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightIV. Kockázatelemzés, -értékelés és -kezelés a minőségbiztosításban
  • chevron_right1. A kockázatalapú gondolkodás a minőségbiztosításban
    • 1.1. Az ISO 9000 szabványsorozat áttekintése
    • 1.2. A kockázatalapú gondolkodás a minőségirányítási rendszer követelményeiben
  • 2. A kockázatalapú gondolkodás egyes menedzsmentrendszerekben
  • chevron_right3. Kockázatfelmérésre alkalmazott eszközök a minőségirányításban
    • 3.1. HACCP-eljárás
    • 3.2. A HAZOP-módszer
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightV. Kockázatbecslés érzékenységi és bizonytalansági elemzése
  • Bevezetés
  • chevron_right1. Kockázatbecslés lineáris érzékenységelemzése (A módszertan ismertetése)
    • Logritmikus linearizálás
    • Teljes deriválás
    • Taylor sorfejtés módszere
  • 2. Hibafaelemzés lineáris érzékenységvizsgálata
  • 3. Hibamód- és hatáselemzés (FMEA) lineáris érzékenységvizsgálata
  • 4. Kockázatbecslés Monte Carlo-szimulációs megbízhatóságelemzése (a módszertan ismertetése)
  • 5. Hibafaelemzés korrelációs vizsgálata
  • 6. Javítható rendszer üzemeltetési folyamatának elemzése
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightVI. A kémiai kockázatértékelés munkavédelmi dimenziói
  • chevron_rightBevezetés
    • 1.1. A kémiai kockázatértékelés jelentősége a munkavédelemben
    • 1.2. A munkavédelmi kockázatértékelés célja és fontossága
    • 1.3. Feladatok és hatáskörök
  • chevron_right2. Kémiai anyagok és veszélyek a munkahelyeken
    • 2.1. Kemizáció és veszélyforrások a munkahelyeken
    • 2.2. Az expozíciós utak szerepe a kockázatok oldaláról
    • 2.3. A vegyi anyagok szabálytalan kezelésének kihatásai
  • chevron_right3. Esettanulmány
    • 3.1. Bevezetés
    • 3.2. A nátrium-azid technológia szerepének ismertetése
    • 3.3. A nátrium-azid mint veszélyes anyag tulajdonsága
    • 3.4. Iparbiztonsági szabályozás szerinti besorolás
    • 3.5. Technológiai elemek
    • 3.6. Veszélyes anyagok tárolása, kármentés
    • 3.7. A nátrium-azid munkavédelmi veszélyei a gyártás során
    • 3.8. Balesetek
    • 3.9. A nátrium-azid kockázatértékelési folyamatának további összetevői
    • 3.10. Védőeszközökkel való ellátás
    • 3.11. Biztonsági ismeretek átadása
    • 3.12. Egyéb munkavédelmi célú ismeretközlő módszerek
  • chevron_right4. A kémiai kockázatbecslés elemei
    • 4.1. Veszélyazonosítás
    • chevron_right4.2. Expozíció mérése és becslése
      • Az expozíciós vizsgálatok fázisainak sajátosságai
      • Biológiai határértékek
      • Egyéb mintavételi módszerek
    • chevron_right4.3. Kockázatok értékelése
      • A kockázatok minőségi értékelése
  • chevron_right5. Munkavédelmi intézkedések diverzifikációja
    • chevron_right5.1. A védelmi intézkedések főbb tartalmi elemei
      • Helyettesítés
      • Műszaki védelmi intézkedések
      • Szervezési intézkedések
      • Egyéni védőeszközök
    • 5.2. Kontroll és kockázatok integritása
  • chevron_right6. A kémiai kockázatértékelés szabályozási keretei
    • 6.1. Jogszabályok szerepe a kémiai kockázatkezelésben
    • 6.2. Munkahelyi szervezetszabályozó eszközök közrehatása
    • 6.3. Munkáltatói és munkavállalói kötelezettségek a kockázatértékelés viszonylatában
  • chevron_right7. Kémiai kockázatok integrált megközelítésben
    • 7.1. A kémiai kockázatértékelés és a vállalati kockázatmenedzsment
    • 7.2. A munkahelyi biztonsági kultúra szerepe a kémiai kockázatkezelésben
    • 7.3. Partnerség a kémiai biztonság elősegítésében
  • 8. Jövőbeli kihívások
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightVII. Létesítmények tűzvédelmi üzemeltetési kockázatai
  • Bevezetés
  • chevron_right1. A tűzvédelmi kockázati osztályba sorolásról röviden
    • 1.1. Tűzvédelmi kockázati osztályok
    • 1.2. Az épület vertikális kiterjedése
    • 1.3. A bent tartózkodó emberek létszáma és menekülési képessége
    • 1.4. Az anyagok tűzveszélyessége
    • 1.5. A mértékadó tűzvédelmi kockázati osztály
  • chevron_right2. Kockázatalapú tervezés, a létesítmények tűzvédelmi koncepciója
    • 2.1. Passzív tűzvédelmi műszaki megoldások
    • chevron_right2.2. Aktív tűzvédelmi műszaki megoldások
      • Beépített tűzjelző berendezések
      • Beépített tűzoltó berendezések
      • Hő- és füstelvezető rendszerek
    • 2.3. Kiürítés
  • 3. A tűzvédelmi műszaki megoldások üzemeltetési kockázatai
  • 4. Speciális kockázatok a felújítások, átalakítások alatt
  • 5. A tűzvédelmi műszaki irányelvek szerepe, jelentősége
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightVIII. Projektkockázatok és kezelésük
  • chevron_right1. Projektmenedzsment-alapok
    • 1.1. A projekt „háromszög”
    • 1.2. A projektek csoportosítása
    • 1.3. A projekt életciklusa
    • 1.4. A projektek megvalósíthatósága
  • chevron_right2. A projekt kockázatkezelési lehetőségei és eszközei
    • 2.1. Hálótervezés
    • 2.2. Agilis projektmenedzsment
  • chevron_right3. Projektkockázatok elemzése és értékelése
    • 3.1. Opciókban történő gondolkodás
    • 3.2. Projektkrízisek
    • 3.3. Projektprogramok
    • 3.4. A projekt kockázatmenedzsment folyamatalapú megközelítése (PMBOK alapján)
  • chevron_right4. A „projekttermék” megtérülése
    • 4.1. Hagyományos megtérülési megfontolások
    • 4.2. Tulajdonlás teljes költsége – TCO
  • Irodalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 195 5

A Bizonytalanság és biztonság című tanulmánykötet 6 mérnökvégzettségű, Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán dolgozó oktató közös munkája. Karunk gépész-, mechatronikai- és biztonságtechnikai képzésre járó hallgatói képzésük során megismerkednek a kockázatmenedzsment alapjaival, módszertani hátterével, és elsajátítják a kockázatértékeléshez és -kezeléshez szükséges elméleti hátteret. A könyv nem egyetemi tankönyvnek készült, de ott is használható. Fontos célunk volt a 8 tanulmányt tartalmazó kötet közreadásával, hogy a különböző szakterületek képviselői lássák a műszaki beruházási és fejlesztési projektek, az információbiztonság, a minőségbiztosítás, a karbantartás, a munka- és tűzvédelem kockázatmenedzsmentjének néha eltérő, de integrálható sajátosságait.

A gazdálkodó szervezetek életében szükség van egységesen alkalmazott kockázatmenedzsment szabályokra, hiszen a kockázati eseménynek több, eltérő eredetű kiváltó oka és több következménye is lehet. Eltérő skálákon történő értékelésük zavart okozhat kockázatok felismerésében és kezelésében is. A mérnöki kockázatok mellett a szervezeteknél többek között megjelennek stratégiai, piaci és pénzügyi vagy akár biztosítási kockázatok is. A könyv terjedelme nem teszi lehetővé, hogy ezekkel is foglalkozzunk, de fontos felhívni a figyelmet, hogy a kockázatmenedzsment nemcsak a mérnöki feladat…

Hivatkozás: https://mersz.hu/michelberger-bizonytalansag-es-biztonsag//