Michelberger Pál (szerk.)

Bizonytalanság és biztonság

Fejezetek a mérnöki kockázatmenedzsmentből


5. A tűzvédelmi műszaki irányelvek szerepe, jelentősége

Mai épületeink tűzvédelmi megoldásai igen összetettek, gyakran bonyolultak, a követelményeknek sokszor nehéz megfelelni. A hazai tűzvédelemben 2015-től a jogszabályi követelményeknek való megfelelést a szabványok mellett a műszaki előírások egy új típusa, az ún. tűzvédelmi műszaki irányelvek is segítik. A TvMI-k szerepe meghatározó a létesítéskor hatályos előírások által elvárt biztonsági szint műszaki megoldásában. A TvMI részletesen leírja a követelményeket teljesítő tűzvédelmi műszaki megoldásokat, módszereket kínál, példákat mutat be annak tervezésére, kivitelezésére stb.
Mára a tűzvédelem legfontosabb területeivel külön foglalkozik egy-egy tűzvédelmi műszaki irányelv a kiürítéstől a robbanás elleni védelemig. Kiemelten fontos az ellenőrzésekre, felülvizsgálatokra és karbantartásokra vonatkozó irányelv, mely elsősorban az üzemeltetési fázisban segíti az érdekelteket abban, hogy a megvalósult műszaki megoldás üzemképes maradjon, és tűz esetén betöltse feladatát.
Mostanáig az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKF) az alábbi tűzvédelmi műszaki irányelveket adta ki:
  1. Tűzterjedés elleni védelem
  2. Kiürítés
  3. Hő és füst elleni védelem
  4. Tűzoltó egységek beavatkozási feltételeinek biztosítása
  5. Beépített tűzjelző berendezés tervezése, telepítése
  6. Beépített tűzoltó berendezések tervezése, telepítése
  7. Villamos berendezések, villámvédelem és elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem
  8. Számítógépes tűz- és füstterjedési, valamint menekülési szimuláció
  9. Tűzvédelmi Műszaki Megfelelőségi Kézikönyv
  10. Szabadtéri rendezvények
  11. Építményszerkezetek tűzvédelmi jellemzői
  12. Ellenőrzés, felülvizsgálat és karbantartás
  13. Robbanás elleni védelem
  14. Kockázati osztályba sorolás
 
Mi sem mutatja jobban, hogy a létesítési előírásokon túl a használati szabályok betartására is érdemes lenne nagyobb figyelmet irányítani, mint az, hogy a jövőben várható egy külön tűzvédelmi műszaki irányelv a használatra vonatkozóan is. Igény mutatkozott emellett egyes speciális, nagy kockázatú tevékenységek szabályozására. Az OKF kidolgozott külön speciális tűzvédelmi megoldásokat ezekre a területekre. Ilyenek a „Li-ion akkumulátorok gyártása, tárolása akkumulátorgyárak területén”; az „Elektromos személyautók töltése és tárolása gépjárműtárolókban”, az „Elektromos autóbuszok, tehergépjárművek töltőhelyei”, az „Elektromos egyéb közlekedési eszközök (mikromobilitás)” és az „Akkumulátoros energiatárolók” című segédletek.
Az évente felülvizsgálatra, és szükség szerint módosításra vagy kiegészítésre szoruló irányelvekben olyan, időközben megjelenő újabb kockázatot jelentő körülményeket is figyelembe vesznek, mint például a „silent boxok” (akusztikus fülkék) elterjedésének jelensége. A mai irodákban, oktatási intézményekben gomba mód szaporodnak a kisebb-nagyobb alapterületű, telefonálásra és/vagy kisebb létszámú beszélgetésekre alkalmas hangszigetelt „ház a házban” helyiségek (VII.24. ábra).
 
 
Mivel ezeket utólag is könnyű telepíteni, gyakran megfeledkeznek róla, hogy az épületben korábban telepített tűzjelző rendszer ezekre a terekre nem terjed ki. A tűzjelző berendezésekkel foglalkozó 5. TvMI utolsó módosításába már belekerült ez a szempont is: a „legfeljebb 2,5 m2 alapterületű telefon és tárgyaló boksz”-okat alacsony kockázatúnak lehet tekinteni és ki lehet hagyni a védelemből, de ennél nagyobb boxok esetén az aktív védelmet ezekre is ki kell terjeszteni (OTSZ, 2014).
Jól mutatja a tűzvédelmi műszaki irányelvek rugalmasságát, hogy a tűzjelzős TvMI-be beépítették a rendeltetésből adódó speciális kockázatok miatt a kórházakkal összefüggő kiegészítő megoldásokat. Például: a „Steril területek védelmére olyan rendszer kialakítása alkalmazható, amely fertőtleníthető és a vegyi anyagoknak ellenáll” (TvMI5, 2024). Megjegyzésben szerepel – vagyis nem „kötelezően” betartandó, csak javaslat –, hogy erre alkalmas megoldás lehet olyan aspirációs rendszer, amely speciális, kórházban elhelyezhető, vagy hősebesség-érzékelő, zárt csőhálózattal.
A Magyarországon 2015-től bevezetett, kockázatalapú megközelítés, kiegészítve a tűzvédelmi műszaki irányelvekkel, jó alapot biztosít arra, hogy létesítményeink tűzkockázata valóban csökkenjen.
 

Bizonytalanság és biztonság

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 195 5

A Bizonytalanság és biztonság című tanulmánykötet 6 mérnökvégzettségű, Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán dolgozó oktató közös munkája. Karunk gépész-, mechatronikai- és biztonságtechnikai képzésre járó hallgatói képzésük során megismerkednek a kockázatmenedzsment alapjaival, módszertani hátterével, és elsajátítják a kockázatértékeléshez és -kezeléshez szükséges elméleti hátteret. A könyv nem egyetemi tankönyvnek készült, de ott is használható. Fontos célunk volt a 8 tanulmányt tartalmazó kötet közreadásával, hogy a különböző szakterületek képviselői lássák a műszaki beruházási és fejlesztési projektek, az információbiztonság, a minőségbiztosítás, a karbantartás, a munka- és tűzvédelem kockázatmenedzsmentjének néha eltérő, de integrálható sajátosságait.

A gazdálkodó szervezetek életében szükség van egységesen alkalmazott kockázatmenedzsment szabályokra, hiszen a kockázati eseménynek több, eltérő eredetű kiváltó oka és több következménye is lehet. Eltérő skálákon történő értékelésük zavart okozhat kockázatok felismerésében és kezelésében is. A mérnöki kockázatok mellett a szervezeteknél többek között megjelennek stratégiai, piaci és pénzügyi vagy akár biztosítási kockázatok is. A könyv terjedelme nem teszi lehetővé, hogy ezekkel is foglalkozzunk, de fontos felhívni a figyelmet, hogy a kockázatmenedzsment nemcsak a mérnöki feladat…

Hivatkozás: https://mersz.hu/michelberger-bizonytalansag-es-biztonsag//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave