Tartalomjegyzék

• STRUKTURÁLIS MAGYAR NYELVTAN
• Impresszum
• chevron_rightBevezető
  • Bibliográfia
• chevron_rightGRAMMATIKAELMÉLETI BEVEZETŐ
  • Bevezető
  • 1. Az elmélet célja, alapkérdései
  • 2. A nyelvtani modell főlépítése és fő fogalmai
  • chevron_right3. A modell részletesebb kifejtése
    • 3.1. Az összetevős szerkezet X-vonás elmélete
    • 3.2. A szótár
    • 3.3. A kiinduló szerkezet
    • 3.4. Esetadás – vezérlés, kormányzás
    • 3.5. Transzformációk; felszíni szerkezet
    • chevron_right3.6. Fonológiai komponens, logikai komponens
      • 3.6.1. Kötéselmélet
      • 3.6.2. Kontrollelmélet
      • 3.6.3. Hatókör-értelmezés
• chevron_rightAZ EGYSZERŰ MONDAT SZERKEZETE
  • 1. Bevezetés
  • 2. A magyar mondat összetevős szerkezete
  • chevron_right3. A mondatszerkezet levezetése
    • 3.1. Újraíró szabályok
    • 3.2. Transzformációs szabályok
    • 3.3. Hangsúlyszabályok
    • chevron_right3.4. Értelmező szabályok
      • 3.4.1. Fókuszértelmezés
      • 3.4.2. Topikértelmezés
  • 4. A balra való kihelyezés
  • chevron_right5. Az igemódosító mondatszerkezeti helye
    • 5.1. Az igekötő
    • 5.2. Az igemódosítók osztálya
    • 5.3. Az igemódosítót tartalmazó mondatok egy alternatív elemzése
  • chevron_right6. Az inherens operátorok mondatszerkezeti helye
    • 6.1. Mondatszerkezet és operátor-hatókör
    • 6.2. Kérdő mondatok
    • 6.3. Tagadó mondatok
    • chevron_right6.4. Kvantort tartalmazó mondatok
      • 6.4.1. A kvantorpozíció
      • 6.4.2. A kvantált kifejezések típusai
      • 6.4.3. A kvantoremelés szabálya
      • 6.4.4. Disztribúciós megkötések
      • 6.4.5. Hatókör-értelmezés
      • chevron_right6.4.6. Két kivétel
        • 6.4.6.1. Balra kihelyezett kvantált kifejezések
        • 6.4.6.2. Egy stilisztikai szabály
  • chevron_right7. Összefoglalás
    • Bibliográfia
• chevron_rightA FŐNÉVI CSOPORT SZERKEZETE
  • Bevezető
  • chevron_right1. Birtokos és determináns a főnévi csoportban
    • chevron_right1.1. Az adatok bemutatása
      • 1.1.1. Egyeztetés a magyar birtokos szerkezetben
      • 1.1.2. A kétféle birtokos viselkedésének egybevetése
      • 1.1.3. A determinánsok elhelyezkedése
      • 1.1.4. Határozott kontra határozatlan
    • chevron_right1.2. Az adatok rendszerezése
      • chevron_right1.2.1. A mondatszerkezeti párhuzam
        • 1.2.1.1. A birtokos nominativusa és thematikus szerepe
        • 1.2.1.2. Nominativus – -NAK rag
        • 1.2.1.3. A konfigurációs szerkezet alanyának mozgatása
        • 1.2.1.4. A projekciós elvnek és az üres kategória elvének az érvényesülése
        • 1.2.1.5. A főnévi csoport operátorpozíciója
        • 1.2.1.6. A többszörös szerkezet
        • 1.2.1.7. Záró megjegyzések
      • chevron_right1.2.2. Determinánsok a mondatszerű főnévi csoportban
        • 1.2.2.1. A determinánsok osztálya
        • 1.2.2.2. Determinánsok a birtokos szerkezetben is
        • 1.2.2.3. A névelő mint a főnévi csoport bevezetője
        • 1.2.2.4. A fölös határozott névelő törlése
        • 1.2.2.5. A határozatlan főnévi csoport és a birtoklásmondat
  • chevron_right2. Bővítmények a főnévi csoportban
    • chevron_right2.1. Az adatok bemutatása
      • 2.1.0. Bevezető
      • chevron_right2.1.1. ‘Tény, cselekvés’ kontra ‘eredmény’
        • 2.1.1.1. Való
        • 2.1.1.2. Többesítés
        • 2.1.1.3. Fogalmi szerkezet — grammatikai (théta-) szerepkeret
      • chevron_right2.1.2. Szerepkeret
        • 2.1.2.1. Alanyos/tárgyas igéből képzett főnevek
        • 2.1.2.2. Határozói vonzatok
      • chevron_right2.1.3. A határozók elhelyezkedése
        • 2.1.3.1. Való és társai
        • 2.1.3.2. A hátravetett határozó
        • 2.1.3.3. „Jelzősítetlen” balra ágazó szerkezetek
    • chevron_right2.2. Az adatok rendszerezése
      • 2.2.0. Bevezető
      • chevron_right2.2.1. A főnevek bővítményei
        • 2.2.1.1. A ‘tény, cselekvés’-nek van vonzatkerete
        • 2.2.1.2. A birtokos théta-szerepének kiosztása (első rész)
        • chevron_right2.2.1.3. A ‘tény, cselekvés’ vonzatkerete
          • 2.2.1.3.1. Hangalakot öltő argumentumok
          • 2.2.1.3.2. Fonetikailag üres argumentumok: PRO
        • 2.2.1.4. A birtokos théta-szerepének kiosztása (második rész)
      • chevron_right2.2.2. A határozói bővítmények elhelyezkedése
        • 2.2.2.1. A „jelzősítetlen” szerkezet
        • 2.2.2.2. A képző hatókörének kialakítása
        • 2.2.2.3. „Jelzősítés”
  • chevron_right3. Összegzés
    • Irodalom
• chevron_rightRÉGENSEK ÉS VONZATOK
  • 0. Bevezetés
  • chevron_right1. A vonzat és a szabad határozó fogalma
    • 1.1. Az alapprobléma
    • 1.2. Hagyományos ismérvek
    • 1.3. A fogalmak tisztázása
    • 1.4. A vonzat definíciójáról
    • chevron_right1.5. Vonzatok és szabad határozók megkülönböztetése az elemzés során
      • 1.5.1. Kötelező vonzatok
      • 1.5.2. Típusváltoztató fakultatív vonzatok
      • 1.5.3. Típust nem változtató fakultatív vonzatok
  • chevron_right2. A régensről
    • 2.1. Néhány szó a szótár felépítéséről
    • chevron_right2.2. A régensek szótári jellemzőiről
      • 2.2.1. Szemantikai reprezentációjuk sajátosságai
      • 2.2.2. Szintaktikai reprezentációjuk sajátosságai
  • chevron_right3. A régensek jellemzésében figyelembe veendő tények
    • 3.1. A vonzatok száma
    • 3.2. A vonzatok szintaktikai funkciója
    • 3.3. Szintaktikai kategória
    • 3.4. Viszonyító elemek, elhagyhatóság
    • 3.5. Szemantikai szelekció
    • 3.6. Thematikus szerepek
    • 3.7. A vonzatfunkciójú egység belső felépítettsége
    • 3.8. Szintaktikai viselkedés
    • 3.9. Formájukban korlátozatlan vonzatok
    • 3.10. Vonzatstruktúrák
    • 3.11. A régensek szófaja
  • chevron_right4. A régensek reprezentálásának főbb elvei
    • 4.1. A jelenségek közötti kapcsolatokról
    • 4.2. Jelentéselemek
    • 4.3. Vonzatstruktúrát változtató lexikai szabályok
    • 4.4. A jelentés szerkesztettsége
    • 4.5. Redundanciaszabályok
    • 4.6. Thematikus szerepek
    • chevron_right4.7. A bővítmények a mondatban
      • 4.7.1. Szintaktikai funkciók
      • 4.7.2. A bővítményeknek az argumentumhelyekhez való hozzárendelését megvalósító eszközök
    • 4.8. Szemantikai szelekció
    • 4.9. A szintek közötti kapcsolatokról
  • chevron_right5. Aktív és passzív igetövek a magyarban
    • chevron_right5.1. Az igetövek passziválása a magyarban
      • 5.1.1. A funkcióváltoztató képzésekről
      • 5.1.2. Az igeneves szerkezetek két alapsémája
      • 5.1.3. A passzív tövek képzése
      • 5.1.4. Az igenevek képzése
    • chevron_right5.2. A melléknévi igeneves szerkezetek sajátosságai
      • 5.2.1. Elhatárolási problémák
      • 5.2.2. A kopulás mondatoknak nem felel meg igeneves szerkezet
      • 5.2.3. Az -ó képzős igenév
      • 5.2.4. A -t képzős igenevek
      • 5.2.5. A -ható végződésű igenevek és a -tlan képzős melléknevek
      • 5.2.6. Az -andó képzős igenevek
    • chevron_right5.3. A „jelzett szó” szintaktikai státusa
      • 5.3.1. Köznevek a DP-ben
      • 5.3.2. A jelzői funkciójú melléknevek kezelése
      • 5.3.3. Egy új szintaktikai funkció: a módosító
    • 5.4. A mediális igék mint kvázipasszívumok
  • chevron_right6. A vonzatstruktúra megváltozásával járó képzési folyamatok a magyarban
    • chevron_right6.1. Vonzatszámnövekedés: „fakultatív” vonzatok felvétele
      • 6.1.1. Az INS-vonzatról
      • 6.1.2. Az eredményvonzatról
    • chevron_right6.2. Vonzatszámcsökkenés
      • 6.2.1. Szereplők száma — vonzatok száma
      • 6.2.2. „Testetlen névmások”
      • 6.2.3. Az argumentumhelyek lekötése
      • 6.2.4. Egy kis kitérő: a kölcsönös igék és a „társas tevékenység igéi”
      • 6.2.5. Ellipszis
    • 6.3. A műveltető igék képzése
  • chevron_right7. Predikatív és nem predikatív bővítmények
    • chevron_right7.1. A predikatív bővítmény fogalma
      • 7.1.1. Állítást fejez ki
      • 7.1.2. Nincs saját alanya
    • 7.1.3. A fogalom terjedelme
    • chevron_right7.2. A predikatív bővítmények általános jellemzői
      • 7.2.1. Állítmányi funkció
      • 7.2.2. „Alanyuk” tulajdonságai
      • 7.2.3. „Alanyuk” egy másik régens vonzata
      • 7.2.4. Egyeztetési problémák
      • 7.2.5. Szórendi sajátosságok
    • chevron_right7.3. A predikatív szabad határozók tulajdonságai
      • 7.3.1. A főigétől való szemantikai függetlenség
      • 7.3.2. Vonatkoztatásuk nem egyértelmű
      • 7.3.3. Sajátos alcsoportok és elhatárolási problémák a magyarban
    • chevron_right7.4. A predikatív vonzatok tulajdonságai
      • 7.4.1. Csak vonzatra vonatkozhatnak
      • 7.4.2. Vonatkoztatásuk egyértelmű
      • 7.4.3. A főige szemantikai szelekciója alatt állnak
    • 7.5. A célhatározói szerepű infinitivusok és -nak/-nek ragos bővítmények csoportjai
    • 7.6. A predikatív vonzatok kezelésének a kérdései
    • 7.7. Magyar morfológiai sajátosságok
  • chevron_right8. Komplex régensek
    • 8.1. Idiómák
    • chevron_right8.2. Igekötős igék
      • 8.2.1. A szófajisággal kapcsolatos problémák
      • 8.2.2. Az igekötők szórendi viselkedése
      • 8.2.3. Az igekötőkéhez hasonló viselkedésű további egységek
      • 8.2.4. Az adatok értelmezése
    • chevron_right8.3. Az igekötőszerűen viselkedő vonzatokról
      • 8.3.1. Módhatározóí vonzatok
      • 8.3.2. Predikatív vonzatok
      • 8.3.3. Köznévi vonzatok
      • 8.3.4. Állítmányi szerepű névszók
      • 8.3.5. Idiómák és idiómaszerű egységek
  • 9. Összefoglalás
• chevron_rightAZ ALÁRENDELT MONDATOK SZERKEZETE
  • 1. Bevezetés
  • chevron_right2. A mellérendelés és az alárendelés
    • 2.1. A tagmondatok felcserélése
    • 2.2. A kötéselmélet és következményei
    • 2.3. A független és a kategoriális alárendelés
    • 2.4. Összefoglalás és a további elemzés iránya
    • 2.4. Felhasznált irodalom
  • chevron_right3. A vonatkozó mellékmondatok
    • 3.1. Bevezetés
    • chevron_right3.2. A szabad és az utalószavas vonatkozó mellékmondatok
      • 3.2.1. Az utalószavas vonatkozó mellékmondatok
      • chevron_right3.2.2. A szabad vonatkozó mellékmondatok
        • 3.2.2.1. A szabad vonatkoztatás feje üres névmás
        • 3.2.2.2. A szabad VM feje vonatkozó névmás
        • 3.2.2.3. Alanyi és tárgyi szabad vonatkoztatás
      • 3.2.3. A kvantorral bevezetett vonatkozó mellékmondatok
    • chevron_right3.3. A lexikális fejes vonatkozó mellékmondatok
      • 3.3.1. Vonatkoztatás határozói és melléknévi fejes szintagmában
      • 3.3.2. Vonatkoztatás főnévi fejes szintagmában
      • 3.3.3. A névutós főnévi szintagmák problémája
    • 3.4. A vonatkozó névmás elhelyezkedése
    • 3.5. Összefoglalás
    • 3.5. Felhasznált irodalom
  • chevron_right4. A hogy kötőszós mellékmondatok
    • 4.1. A hogy kötőszós és a vonatkozó mellékmondat
    • 4.2. HKM-ek szabad szintagmában
    • chevron_right4.3. A ragos vonzatban lévő HKM-ek
      • 4.3.1. Szerkezeti tulajdonságaik
      • 4.3.2. HKM-ek névutós szerkezetekben
    • chevron_right4.4. A nominativusi és accusativusi utalószavas HKM-ek
      • 4.4.1. Alapszerkezetük
      • 4.4.2. Az accusativusi expletivumról
      • 4.4.3. Az esetjelölt főnévi csoport nélküli HKM-ek
    • chevron_right4.5. A HKM önálló jelentésű főnévi fej mellett
      • 4.5.1. A HKM régense ‘eredmény’ jelentésű főnév
      • 4.5.2. A HKM régense ‘tény, cselekvés’ jelentésű főnév
      • 4.5.3. A HKM a birtokos szerkezet birtokosának a pozíciójában
    • 4.6. Összefoglalás
    • 4.6. Felhasznált irodalom
  • chevron_right5. Az alárendelt mondatok helye a főmondatban
    • 5.1. Az alárendelt mondat és feje/utalószava a főmondat bal oldalán
    • chevron_right5.2. Alárendelt mondat a főmondat jobb szélén
      • 5.2.1. Vonatkozó mellékmondatok
      • 5.2.2. Hogy kötőszós mellékmondatok
    • chevron_right5.3. A HKM kitett utalószó nélkül
      • 5.3.1. Az utalószó nélküli HKM az igétől balra
      • 5.3.2. Az utalószó nélküli HKM az igétől jobbra
    • chevron_right5.4. Utalószó az igemódosítóban
      • 5.4.1. Az utalószó általános alakja az igemódosítóban
      • 5.4.2. Az utalószó sajátos alakja, az úgy az igemódosítóban
    • 5.5. Az alárendelt mondatok fókuszba helyezésének a tilalma
    • 5.6. A vonatkozó mellékmondat a főmondat bal oldalán
    • 5.7. A HKM mozgatásának a korlátai
    • 5.8. Összefoglalás
    • 5.8. Felhasznált irodalom
  • chevron_right6. Az alárendelt mondatok egyéb szerkezeti és jelentéstani problémái
    • chevron_right6.1. A hogy kötőszó elhagyásának feltételei
      • 6.1.1. A ‘kettőspontos’ stílus
      • 6.1.2. A külső feltételek
      • 6.1.3. A belső feltételek
      • 6.1.4. A HKM modalitása
      • 6.1.5. A HKM mondathatározóval
    • 6.2. A korlátozó és a nem-korlátozó vonatkozó mellékmondatok
    • 6.3. A vonatkozó névmások kiválasztása
    • 6.4. A mondatra utaló vonatkoztatás
    • 6.5. Az igeidők viszonya a tagmondatok között
    • 6.6. Az alárendelt kérdések szerkezeti tulajdonságai
    • 6.7. Összefoglalás
    • 6.7. Felhasznált irodalom
  • chevron_right7. Összefoglalás
    • 7.1. A mellérendelés és az alárendelés
    • 7.2. Vonatkozó mellékmondatok
    • 7.3. A hogy kötőszavas mellékmondatok
    • 7.4. Az alárendelt mondatok helye a főmondatban
    • 7.5. Egyéb kérdések
    • Irodalom
• chevron_rightA MELLÉRENDELÉS
  • chevron_right1. Bevezetés
    • 1.1. Definíció
  • chevron_right2. A mellérendelő szószerkezetek
    • chevron_right2.1. A szintaktikai kategóriák azonossága a mellérendelő szószerkezetben
      • 2.1.1. A nyelvi adatok bemutatása és rendszerezése
    • chevron_right2.2. A mellérendelő szószerkezet: egyetlen összetevő
      • 2.2.1. A nyelvi adatok bemutatása és rendszerezése
    • chevron_right2.3. A kötősző pozíciója a mellérendelő szószerkezetben
      • 2.3.1. A nyelvi adatok bemutatása és rendszerezése
    • 2.4. Összefoglalás
  • chevron_right3. A mondatok mellérendelése és az ellipszis
    • 3.1. A mellérendelő kötőszó definíciója
    • chevron_right3.2. A fókuszos tagmondatok szerkezete és az ellipszis
      • chevron_right3.2.1. A nyelvi adatok bemutatása és rendszerezése
        • 3.2.1.4. A nem párhuzamos szerkezetű tagmondatok
    • chevron_right3.3. A tagmondatok szomszédossága és az ellipszis
      • 3.3.1. A nyelvi adatok bemutatása és rendszerezése
    • chevron_right3.4. Milyen összetevők határolhatják az ellipszist?
      • 3.4.1. A nyelvi adatok bemutatása és rendszerezése
    • chevron_right3.5. Az ellipszis rekonstruálhatósága
      • 3.5.1. A nyelvi adatok bemutatása és rendszerezése
    • chevron_right3.6. A fókusztalan mondatok mellérendelése
      • chevron_right3.6.1. A nyelvi adatok bemutatása és rendszerezése
        • 3.6.1.4. Az ellipszis a fókusztalan tagmondatok mellérendelésében
    • chevron_right3.7. A kötőszók használatának szintaktikai feltételei
      • 3.7.1. A nyelvi adatok bemutatása és rendszerezése
  • chevron_right4. Következtetések
    • 4.1. Az adatok összefoglaló rendszerezése. Tipológiai jegyek
    • 4.2. Az ellipszis iránya és a fókusztalan mondatok szerkezete
    • 4.3. A hierarchikus megszorítás
    • 4.4. Az iránymegszorítás a fókuszos mondatbeli ellipszisekben
    • 4.5. Az iránymegszorítás megsértésének következményei
    • 4.6. Az iránymegszorítás megsértése és az anaforikus [pro-V’] és [pro-VP] a fókuszos mondatokban
    • 4.7. Az ellipszis rekonstrukciója: behelyettesítés vagy visszautalás? A [pro-V’] jelentősége
  • 5. Összefoglalás
• chevron_rightAZ ASPEKTUS ÉS A MONDAT SZERKEZETE
  • 0. Bevezető
  • 1. A mondat külső időszerkezete
  • 2. A mondatok belső időszerkezete
  • 3. Az akcióminőség
  • chevron_right4. A folyamatos–befejezett aspektuspár
    • chevron_right4.1. A folyamatos és a befejezett aspektus néhány tulajdonsága
      • 4.1.1. Egymásutániság — egyidejűség
      • 4.1.2. Ismételhetőség
      • 4.1.3. Mellérendelés kétféle implikációval
      • 4.1.4. Az „egyre csak” és a „javában” használata
      • 4.1.5. A „még” és a „még mindig”
      • 4.1.6. A „már” és a „már nem”
      • 4.1.7. Az időmódosítók
    • chevron_right4.2. A folyamatosság és a befejezettség kifejezésének grammatikai eszközei
      • chevron_right4.2.1. Az igekötők
        • 4.2.1.1. Az igekötők funkciói
        • 4.2.1.2. Befejezett szemléletű igekötő néküli igék
        • 4.2.1.3. Aspektuálisan kétértelmű igék
        • 4.2.1.4. Az igekötő szórendi helye
      • chevron_right4.2.2. A tárgy szerepe az aspektus meghatározásánál
        • 4.2.2.1. Az utótárgy
        • 4.2.2.2. Prototipikus tárgy
        • 4.2.2.3. Állandósult kifejezések
        • 4.2.2.4. Áltárgyas szerkezetek
        • 4.2.2.5. Számneves tárgyas szerkezetek
      • chevron_right4.2.3. A perfektiválás egyéb eszközei
        • 4.2.3.1. A határozóragos névszók
        • 4.2.3.2. Az alany
        • 4.2.3.3. Az időmódosítók
  • chevron_right5. A progresszív aspektus
    • 5.1. A progresszív aspektus általános jellemzése
    • 5.2. A progresszív aspektus megjelenési formái
    • 5.3. A progresszív aspektus képzése az igekötő hátravetésével
    • 5.4. A progresszív aspektusú mondat időviszonyítása
  • 6. Az egzisztenciális olvasat
  • chevron_right7. A mozzanatosság és a gyakorítás
    • 7.1. Néhány megjegyzés a mozzanatos igékről
    • 7.2. A gyakorítás
  • chevron_right8. Az igenévi csoport aspektusa és időviszonyító képessége
    • 8.1. Az -ó/-ő képzős igenév
    • 8.2. A -t/-tt képzős melléknévi igenév
    • 8.3. Az adatok értékelése
  • chevron_right9. Összefoglalás
    • Irodalom
• chevron_rightFÜGGELÉK
  • 1. Szimbólumok, rövidítések

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 195 5

A Bizonytalanság és biztonság című tanulmánykötet 6 mérnökvégzettségű, Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán dolgozó oktató közös munkája. Karunk gépész-, mechatronikai- és biztonságtechnikai képzésre járó hallgatói képzésük során megismerkednek a kockázatmenedzsment alapjaival, módszertani hátterével, és elsajátítják a kockázatértékeléshez és -kezeléshez szükséges elméleti hátteret. A könyv nem egyetemi tankönyvnek készült, de ott is használható. Fontos célunk volt a 8 tanulmányt tartalmazó kötet közreadásával, hogy a különböző szakterületek képviselői lássák a műszaki beruházási és fejlesztési projektek, az információbiztonság, a minőségbiztosítás, a karbantartás, a munka- és tűzvédelem kockázatmenedzsmentjének néha eltérő, de integrálható sajátosságait.

A gazdálkodó szervezetek életében szükség van egységesen alkalmazott kockázatmenedzsment szabályokra, hiszen a kockázati eseménynek több, eltérő eredetű kiváltó oka és több következménye is lehet. Eltérő skálákon történő értékelésük zavart okozhat kockázatok felismerésében és kezelésében is. A mérnöki kockázatok mellett a szervezeteknél többek között megjelennek stratégiai, piaci és pénzügyi vagy akár biztosítási kockázatok is. A könyv terjedelme nem teszi lehetővé, hogy ezekkel is foglalkozzunk, de fontos felhívni a figyelmet, hogy a kockázatmenedzsment nemcsak a mérnöki feladat…

Hivatkozás: https://mersz.hu/michelberger-bizonytalansag-es-biztonsag//