Michelberger Pál (szerk.)

Bizonytalanság és biztonság

Fejezetek a mérnöki kockázatmenedzsmentből

1.3. A projekt életciklusa

A projektvezető és az általa irányított csapat a projekteket al- vagy részprojektekre és fázisokra, később tevékenységekre bontja azért, hogy az irányítás, a végrehajtás és az ellenőrzés hatékonyabb, egyszerűbb legyen. Nem lehet univerzális projektéletciklust megfogalmazni, ill. fázissort megadni. Ez nagyban függ a projekt típusától, méretétől is.

A szervezetek vagy „szabványos”, a szakirodalomban fellelhető ajánlások vagy a projektet végrehajtó csapat szakértelme alapján állítják össze az életciklusba kerülő fázisokat. Az életciklusban meghatározásra kerül, hogy:

egyes fázisokban milyen feladatokat kell elvégezni milyen „eszközpark” segítségével,
az egyes fázisoknak melyek lesznek a szállítandó „termékei”, ill. számonkérhető eredményei,
kik a résztvevők, közreműködők, felelősök,
és végül milyen ellenőrzési és jóváhagyási eljárásokat, módszereket alkalmaznak.

Az életciklusoknak természetesen vannak hasonló jellemzőik. A fázisok sorban követik egymást. A projekt elején és végén a ráfordítások alacsonyabbak, mint a középső fázisokban. A bizonytalanság (és ezzel együtt a kockázat is) a projekt elején a legmagasabb. A teljesítés valószínűsége a projekt előrehaladtával növekszik. A ráfordításokat és a projekttermék jellemzőit az életciklus elején lehet a legkönnyebben befolyásolni. Formális kockázatkezelési folyamat szükséges a projektéletciklus valamennyi fázisában (Chapman, 1997), és javasolt, hogy ezt erre specializálódott szakember végezze (Rabechini – Monteiro de Carvalho, 2013).

A szakirodalomban általánosságban négy fázist határoztak meg (Garaj, 2012). Az ezekhez tartozó projektvezetési feladatok a következők:

Célmeghatározás (koncepció): a pontos elvárások és a sikeres bevezetés kritériumainak megfogalmazása. A kommunikációs feladatok tisztázása. Az erőforrás- és egyéb korlátok pontosítása. A fázis kimenő információja, a projekt célkitűzése és a rendelkezésre álló teljes átfutási idő megadása.
Tervezés: az első fázis célkitűzéseit lebontjuk tevékenységekre, amelyekhez felelősöket, végrehajtókat, költségvetést, egyéb erőforrásokat és végrehajtási időt rendelünk. Ezzel már megvalósítható a tevékenységek ütemezése is. Hálótervezés és megvalósíthatósági tanulmány elkészítése. Gazdaságossági, ill. megtérülési számítások elvégzése. (Az elkészült projektterv az ellenőrzés alapja.) Tervvariánsok kidolgozása a várható problémák hatásaira. Bevonandó partnerek körének tisztázása (szerződéskötések előkészítése).
Megvalósítás: a terv végrehajtása. Változáskezelés. Állandó ellenőrzés és a végrehajtás dokumentálása. Beavatkozás az ütemterv időbeli csúszása, az erőforráskorlátok átlépése vagy a projektcélok módosulása esetén.
Projektlezárás: a projekt eredményének „beindítása”. Visszacsatolás a célmeghatározáshoz. Teljesítettük-e az elvárásokat?

A kockázatmenedzsmentből eredő feladatok és alkalmazott módszerek a négy fázisban eltérhetnek. A projekt életciklusának különböző szakaszaiban tehát a kockázatfelmérés más-más céllal készül. A célmeghatározás és tervezés szakaszában a fő kérdés, hogy elindítsuk-e a projektet? A projekteket ne csak a jövedelmezőségük és a várható projekttermékek sikeressége és minősége alapján hasonlítsuk össze, hanem kockázati környezetük alapján is. Az életciklus későbbi szakaszaiban (megvalósítás, zárás) a hangsúly a „projektháromszög” három tényezőjének (átfutási idő, erőforrások, műszaki és gazdasági célok) elemzésére és a hatékonyabb végrehajtására, valamint a három tényező korlátozottan lehetséges konvertálhatóságára helyeződik.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 195 5

Műszaki tudományok

A Bizonytalanság és biztonság című tanulmánykötet 6 mérnökvégzettségű, Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán dolgozó oktató közös munkája. Karunk gépész-, mechatronikai- és biztonságtechnikai képzésre járó hallgatói képzésük során megismerkednek a kockázatmenedzsment alapjaival, módszertani hátterével, és elsajátítják a kockázatértékeléshez és -kezeléshez szükséges elméleti hátteret. A könyv nem egyetemi tankönyvnek készült, de ott is használható. Fontos célunk volt a 8 tanulmányt tartalmazó kötet közreadásával, hogy a különböző szakterületek képviselői lássák a műszaki beruházási és fejlesztési projektek, az információbiztonság, a minőségbiztosítás, a karbantartás, a munka- és tűzvédelem kockázatmenedzsmentjének néha eltérő, de integrálható sajátosságait.

A gazdálkodó szervezetek életében szükség van egységesen alkalmazott kockázatmenedzsment szabályokra, hiszen a kockázati eseménynek több, eltérő eredetű kiváltó oka és több következménye is lehet. Eltérő skálákon történő értékelésük zavart okozhat kockázatok felismerésében és kezelésében is. A mérnöki kockázatok mellett a szervezeteknél többek között megjelennek stratégiai, piaci és pénzügyi vagy akár biztosítási kockázatok is. A könyv terjedelme nem teszi lehetővé, hogy ezekkel is foglalkozzunk, de fontos felhívni a figyelmet, hogy a kockázatmenedzsment nemcsak a mérnöki feladat…

Hivatkozás: https://mersz.hu/michelberger-bizonytalansag-es-biztonsag//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero