Michelberger Pál (szerk.)

Bizonytalanság és biztonság

Fejezetek a mérnöki kockázatmenedzsmentből

2. A projekt kockázatkezelési lehetőségei és eszközei

A projektkockázatok fő forrásának a bizonytalanság tekinthető. A projektek előrehaladása során természetesen a bizonytalanság egyre csökken (Aggteleky–Bajna, 1994).

Bizonytalanságok jelentkezhetnek (a teljesség igénye nélkül):

átfutási időben, ill. tevékenységek végrehajtási idejében (például a projekttermék előállítása során használt technológia még ismeretlen),
finanszírozásban (például a megbízó és/vagy projektmenedzser nem tudja biztosítani időben a felhasznált erőforrások ellenértékét),
projektkörnyezetben (például adózási szabályok változása egy könyvelőszoftver fejlesztése közben, politikai változások),
projektcélok (pontos paraméterek) meghatározásában (például olajbányászati kutatófúrások esetében),
a projektszervezet emberierőforrás-biztosításában (például unikális szaktudású szakemberek rendelkezésre állása),
hatósági és társadalmi elfogadottságban (például környezetvédelmi engedélyek beszerzése).
a bizonytalanság információhiányt is jelent, és ez kockázat formájában jelenik meg valamilyen formában,
a projekt vezetésében (a projektvezető nem rendelkezik a megfelelő hatáskörrel és elégséges erőforrással).

A projekt kockázata gyakorlatilag annak valószínűsége, hogy a projekt nem fejeződik be határidőre, nem marad az adott költségkeretek között, és nem teljesülnek a kijelölt célok. A projektvezetés része a kockázatelemzés és a rájuk történő felkészülés.

A hármas cél elemeit külön-külön figyelembe véve a veszélyforrásokat az alábbiak szerint rendszerezhetjük:

Ütemezés – kritikus úton levő tevékenységek csúszása, túl optimista időadatbecslések, projekten kívüli tényezők hatása, sok megelőző tevékenységgel rendelkező tevékenység (lásd 2.1. Hálótervezés alfejezet).
Erőforrás – hiányzó erőforrások, projektfinanszírozás menet közben történő megváltozása, költségek emelkedése, erőforrások feletti rendelkezés problémái.
Célok – a projekttermékkel kapcsolatos követelmények változása, technológiai problémák, váratlan zavarok és meghibásodások, emberi erőforrás váratlan cserélődése.

A projektkockázatokat jellemzően negatív hatásokhoz, kárt okozó eseményekhez kötjük. A bizonytalanságból fakadóan azonban előkerülnek a „pozitív kockázatok” is (Nordal, 2016). Ezekre nehéz példát találni, de az erőforrás fajlagos ára/költsége csökkenhet, a projekttevékenység megvalósításához szükséges erőforrás is lehet túlbecsült.

A kockázatkezelés gyakorlati eszközei a következők lehetnek:

gyors áttervezést biztosító hálótervező programok használata,
mérföldkövek beépítése megfelelő sűrűséggel,
tartalék erőforrások „biztosítása”, akár tevékenységenként is,
megfelelően gyors és megbízható információkat nyújtó kommunikációs rendszer (például vészjelzés csúszásra és erőforrás-túllépésre),
projekt megfelelő, érintettek által mindig elérhető, „szabványos” dokumentálása,
tervváltozatok készítése a legvalószínűbb negatív események bekövetkezésére.

Ha mindenképpen változtatni kell a projekt paraméterein, akkor azt tegyük szabályozottan. A változásoknak számos oka lehet a megrendelő ügyféltől a technológiai változásokon át a tervek újragondolásáig. Ezért is fontos a projektvezető hatáskörének és lehetőségeinek tisztázása. Legyen lehetősége a projektcsapat rendszeres tájékoztatására.

A komplex projektek esetén a szakértők több alternatíva megfogalmazását javasolják a projekttervezés során. Az opciók megadása egy gondolkodásmódot jelöl. Ez megkönnyítheti a negatív kockázatok kezelését vagy elkerülését, vagy a pozitív kockázatok kihasználását.

A projekttevékenységeket szétválasztva elkülöníthetünk kötelező (angolul „must do”) és lehetséges (angolul „may do”) feladatokat. A projektmenedzsereknek döntési lehetőségeik maradnak a terv elfogadása után, a projekt végrehajtása során. Ez szorosan összefügg a projekt előrehaladásával együtt futó, többszempontú kockázatelemzés eredményeivel. A lehetséges tevékenységek végrehajtása vagy elvetése előtt bizonyítani kell azok szükségességét vagy felesleges voltát!

Fontos, hogy minden végrehajtott projekttevékenység hozzájáruljon a projekt végeredményéhez. A döntési helyzetek kezelését segíthetik szimulációs vizsgálatok, kisebb (rész) pilotprojektek és korábbi hasonló projekttapasztalatok hasznosítása. A sűrűbben kitűzött mérföldkövek (ellenőrző pontok) alkalmazása nagyobb lehetőséget biztosít a projekt esetleges újratervezésének. Szükség esetén – további veszteségek elkerülése érdekében – ne féljünk a projekttevékenység végrehajtását elhalasztani vagy akár a projektet leállítani.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 195 5

Műszaki tudományok

A Bizonytalanság és biztonság című tanulmánykötet 6 mérnökvégzettségű, Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán dolgozó oktató közös munkája. Karunk gépész-, mechatronikai- és biztonságtechnikai képzésre járó hallgatói képzésük során megismerkednek a kockázatmenedzsment alapjaival, módszertani hátterével, és elsajátítják a kockázatértékeléshez és -kezeléshez szükséges elméleti hátteret. A könyv nem egyetemi tankönyvnek készült, de ott is használható. Fontos célunk volt a 8 tanulmányt tartalmazó kötet közreadásával, hogy a különböző szakterületek képviselői lássák a műszaki beruházási és fejlesztési projektek, az információbiztonság, a minőségbiztosítás, a karbantartás, a munka- és tűzvédelem kockázatmenedzsmentjének néha eltérő, de integrálható sajátosságait.

A gazdálkodó szervezetek életében szükség van egységesen alkalmazott kockázatmenedzsment szabályokra, hiszen a kockázati eseménynek több, eltérő eredetű kiváltó oka és több következménye is lehet. Eltérő skálákon történő értékelésük zavart okozhat kockázatok felismerésében és kezelésében is. A mérnöki kockázatok mellett a szervezeteknél többek között megjelennek stratégiai, piaci és pénzügyi vagy akár biztosítási kockázatok is. A könyv terjedelme nem teszi lehetővé, hogy ezekkel is foglalkozzunk, de fontos felhívni a figyelmet, hogy a kockázatmenedzsment nemcsak a mérnöki feladat…

Hivatkozás: https://mersz.hu/michelberger-bizonytalansag-es-biztonsag//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero