Michelberger Pál (szerk.)

Bizonytalanság és biztonság

Fejezetek a mérnöki kockázatmenedzsmentből

2.1. Hálótervezés

A projekt során elvégzendő munkát kisebb egységekre bontjuk (feladatlebontás), amelyeknek pontos és mérhető céljaik vannak, valamint végrehajtási idejük és erőforrás- (munkaráfordítás) szükségletük megbecsülhető. Ezt az angolszász szakirodalom „Work Breakdown Structure”-nek (WBS) nevezi.

A „mérföldköveknek” nincs időtartamuk, fontos határpontokat jeleznek (például előterjesztés, szerződéskötés, részteljesítés átvétele), és segítenek a projekt előrehaladásának későbbi ellenőrzésében.

A WBS legalacsonyabb szintje a – cselekvést kifejező igékkel jellemezhető – tevékenység, amely már felelőssel, végrehajtóval, időadattal, erőforrásigénnyel (ezen belül pénzbeli ráfordítással) és a projekttervezés végén pedig kezdési és befejezési dátummal rendelkezik. A tevékenységek meghatározásával egy időben megadjuk annak eredményét is, amit a soron következő tevékenység(ek)ben felhasználunk. A WBS létrehozásához általában csoportos alkotótechnikákat lehet és javasolt használni.

A projektmenedzsment egyik legjelentősebb eszköze (technikája) a hálótervezés (Jarjabka et al., 2020), amelynek lépései a következők:

A korábban definiált tevékenységek logikai kapcsolatainak (sorrendiség, soros v. párhuzamos végrehajtás) meghatározása. Ez minden tevékenység esetében a megelőző és a követő tevékenység rögzítését jelenti, figyelembe véve a lehetséges átfedéseket is.
A tevékenységek végrehajtási idejének és a szükséges munkaráfordításoknak a pontosítása.
A tevékenységek tartalék idejének meghatározása és a kritikus út kijelölése. A kritikus úton lévő tevékenységek kiemelt figyelmet igényelnek, végrehajtásuk időben nem csúszhat.
A projekt tevékenységeinek időrendi ütemezése, a projekt teljes átfutási idejének meghatározása.
Az erőforrások terhelésének és felhasználásának számítása, túlterhelés feloldása.
Költségtervezés (budgeting).

Hálótervezésben kritikus útnak azoknak az ütemezett tevékenységeknek a láncolatát értjük, amelyek meghatározzák a projekt átfutási idejét, ill. legkorábbi befejezési időpontját. A kritikus úton lévő tevékenységek esetében nem beszélhetünk tartalék időről. A hálótervezés során minden egyes tevékenységnél kiszámoljuk a legkorábbi kezdést és a legkorábbi befejezést a projekt első (indító) tevékenységéből indulva „előre”, ill. a legkésőbbi kezdést és legkésőbbi befejezést a projekt végétől visszafelé. A tartalék idő definiálható a legkésőbbi és legkorábbi befejezés különbségeként, de a legkésőbbi és legkorábbi kezdés különbségeként is.

A hálótervezést ma már számos szoftvercsomag támogatja. Ezek a megoldások a tevékenységek megadása, az időadatok és a logikai kapcsolatok rögzítése után gyorsan képesek meghatározni az átfutási időt, a tevékenységek tartalék idejét és a kritikus úton lévő tevékenységeket.

A hálótervezésnél érdemes néhány „alapszabályt” betartani;

A hálónak egy kezdő és egy záró tevékenysége legyen! Minden tevékenységnek legyen legalább egy megelőző és legalább egy követő tevékenysége! (Ez természetesen a kezdő és záró tevékenységre nem vonatkozik.)

Ha a hálóban nincs minden logikai kapcsolat korrekt módon feltüntetve, akkor nagy valószínűséggel nem a megfelelő kritikus utat számolják ki a hálótervező programok.

Törekedjünk arra, hogy lehetőség szerint minél kevesebb tevékenység kerüljön kritikus útra! Ez azért fontos, mert a kritikus úton lévő tevékenységeknek nincs tartalék idejük. Csúszásuk kezelendő kockázatot jelent. A projektmenedzser ezért a kritikus úton lévő tevékenységeket kiemelt figyelemmel kíséri. Ha a hálótervben valamelyik tevékenységnél módosítunk bármilyen paramétert (logikai kapcsolatot, tevékenység-időtartamot, erőforrás-szükséglet), akkor a kritikus út és így a teljes átfutási idő is megváltozhat! Ez igaz lehet akkor is, ha korábban nem kritikus úton levő tevékenységnél módosítunk.

Projekt tervezése során érdemes több (optimista, pesszimista és realista) hálótervet készíteni különböző tevékenységi időkkel, logikai kapcsolatokkal és erőforrás-szükségletekkel. Ha mindhárom hálótervverzió belefér a megbízó és a szponzor elfogadható „projektháromszögébe”, akkor mindenképpen javasolt a projektbe belekezdeni. Vannak olyan hálótervezési technikák (PERT-módszer), ahol tevékenységek időadatának meghatározásánál figyelembe veszik a valószínűséget is. Itt egy hálótervben minden tevékenység esetében három időtartamot adunk meg;

legvalószínűbb (realista becslés): m,
optimista becslés: a,
pesszimista becslés: b,
a várható időtartam ebből: t(e) = (a + 4m + b) / 6.

A képletben a súlyozás a kockázatértékelési megfontolások alapján természetesen módosítható.

Egy mai korszerű hálótervező program képes gyorsan átszámolni az esetlegesen módosított projekthálókat, dokumentálni tudjuk benne a projektek előrehaladását és a tevékenységek tervezett és tényleges erőforrás-felhasználását. Megfelelő projektkommunikációval elérhető lehet, hogy minden projektrésztvevő és érintett ugyanazt a hálótervező megoldást használva naprakészen kövesse a projektmenedzser által kézben tartott projektmegvalósítást. Ugyanolyan fontos szerepe van a projekttervezésben és -végrehajtásban is. A hálótervező alkalmazások akár több száz tevékenységet is feldolgozhatnak, és képesek többszintű projektprogram (alprojektek) egy időben történő kezelésére is.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 195 5

Műszaki tudományok

A Bizonytalanság és biztonság című tanulmánykötet 6 mérnökvégzettségű, Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán dolgozó oktató közös munkája. Karunk gépész-, mechatronikai- és biztonságtechnikai képzésre járó hallgatói képzésük során megismerkednek a kockázatmenedzsment alapjaival, módszertani hátterével, és elsajátítják a kockázatértékeléshez és -kezeléshez szükséges elméleti hátteret. A könyv nem egyetemi tankönyvnek készült, de ott is használható. Fontos célunk volt a 8 tanulmányt tartalmazó kötet közreadásával, hogy a különböző szakterületek képviselői lássák a műszaki beruházási és fejlesztési projektek, az információbiztonság, a minőségbiztosítás, a karbantartás, a munka- és tűzvédelem kockázatmenedzsmentjének néha eltérő, de integrálható sajátosságait.

A gazdálkodó szervezetek életében szükség van egységesen alkalmazott kockázatmenedzsment szabályokra, hiszen a kockázati eseménynek több, eltérő eredetű kiváltó oka és több következménye is lehet. Eltérő skálákon történő értékelésük zavart okozhat kockázatok felismerésében és kezelésében is. A mérnöki kockázatok mellett a szervezeteknél többek között megjelennek stratégiai, piaci és pénzügyi vagy akár biztosítási kockázatok is. A könyv terjedelme nem teszi lehetővé, hogy ezekkel is foglalkozzunk, de fontos felhívni a figyelmet, hogy a kockázatmenedzsment nemcsak a mérnöki feladat…

Hivatkozás: https://mersz.hu/michelberger-bizonytalansag-es-biztonsag//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero