Michelberger Pál (szerk.)

Bizonytalanság és biztonság

Fejezetek a mérnöki kockázatmenedzsmentből

3. Projektkockázatok elemzése és értékelése

A kockázatértékelés alapjait a vonatkozó szabványok (például ISO 31000, ISO 31010 és ISO 27005) tárgyalják. A projekt tervezése során el kell készíteni a „kockázati profilt”, amely tartalmazza a várható kockázati eseményeket, azok kockázati területeit, bekövetkezési valószínűségét (0 ÷ 1), a kockázati esemény következményét (várható kár vagy pozitív hatás pénzben kifejezett értéke), és a kettő szorzatából származó kockázatot. Ez a vizsgálat általában szakértői csoportok közös munkája (becslése) alapján történik. Nem javasolt a projektmenedzsernek egyedül belevágnia. A kockázatértékelés után következhet a javasolt (ellen)intézkedések meghatározása.

A kockázatelemzés és -értékelés nem ér véget a projekttervezésnél. A projektéletciklust tekintve szükséges azt a projekt megvalósításánál folyamatosan – akár tevékenységenként külön-külön is – felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.

A most következő kockázati profil kvalitatív kategóriákat tartalmazó modell, amely javasolt mintasorrendi (!), skálákon adja meg az értékelés lehetőségét. A skálákat a projekt teljes életciklusában, mindenfajta kockázatelemzés tekintetében javasolt egységesen, a projekttervezés során lefektetett formában alkalmazni. A projekt célmeghatározása során a kockázatelemzés és -értékelés módszertani alapjait érdemes lefektetni, és azt a projektben bármilyen formában részt vevők számára elérhetővé tenni. (A mintamodell természetesen a projektek sajátosságait figyelembe véve módosítható.)

Kockázati területek lehetnek:

általános (stratégiai),
minőség (projekteredmény),
beszállítók, kooperációs partnerek, alvállalkozók,
emberi erőforrás,
környezet,
projektvezetés,
finanszírozás,
technológia,
átfutási idő.

Egy-egy kockázati esemény akár több kockázati területet is érinthet. (Egy járvány befolyásolhatja az emberi erőforrás rendelkezésre állását és a járványügyi intézkedések átfutási idejét is.)

A valószínűség 5 kategóriába sorolható:

valószínűtlen (1),
ritka (2),
lehetséges (3),
valószínű (4),
majdnem biztos (5).

Ugyanígy a kockázati események következményei is:

jelentéktelen (1),
alacsony (2),
közepes (3),
jelentős (4),
kritikus (5).

A két előbbi tényező „szorzata” adja ki a kockázat diszkrét „értékét” és a most felsorolt kockázati osztályokat (KO):

alacsony (1–5),
közepes (6–9),
magas (10–15),
szélsőséges (16–25).

A sorrendi skálák és az osztályzatok használatát a kockázati profil összetettsége is indokolja. Nem lehet minden kockázati területen pontos számszerűsített kockázatelemzést és -értékelést végezni. Ahol igen, ott is vissza kell térni a projekt teljes életciklusa során alkalmazott sorrendi skálákhoz.

A kockázati osztály alapján és a projektmenedzser (és a rendelkezésre álló lehetőségek) határozzák meg a kockázati intézkedéseket:

elfogadás (1 ≤ KO ≤ 5),
áthárítás (6 ≤ KO ≤ 12),
megosztás (6 ≤ KO ≤ 12),
kockázatkezelés (6 ≤ KO ≤ 16),
elkerülés (12 ≤ KO ≤ 25),
erőteljes kockázatkezelés (15 ≤ KO ≤ 25).

A kockázati profilt érdemes táblázatos formában az érintettek számára (mint a projektdokumentáció elválaszthatatlan része) elérhetővé tenni és aktualizálni (VIII.1. táblázat). A szakirodalom ezt egyes esetekben a hálótervezésben használt Work Breakdown Structure (WBS) mintájára Risk Breakdown Structure (RBS)-ként említi (Watt, 2014). Természetesen minden feltárt projektkockázat mögött több elemzésből és értékelésből származó információ van, mint amit a táblázat egy sora megmutat. A kockázatoknál meg kell vizsgálni a kiváltó okokat. Ugyanaz a kockázati esemény több, egymástól független kiváltó ok miatt is bekövetkezhet (például termékfejlesztési projektnél a prototípus teszteléséhez szükséges vásárolt alkatrész beérkezése csúszhat, esetleg elmaradhat, ha likviditási gondjaink vannak, de akkor is, ha a monopolhelyzetben lévő szállító nem tudja, esetleg nem akarja azt az alkarészt kis darabszámban legyártani). A projektkockázatok akár több kockázati területhez is kapcsolhatók.

A valószínűség és a következmények osztályzatait érdemes minél többször mérhető és számszerűsíthető adatokra alapozni, ezzel is megindokolva a kapott osztályzatokat. A javasolt intézkedés pedig jó, ha csoportos szakértői tevékenység és döntés alapján kerül meghatározásra. (Ki kell zárni azokat az intézkedéseket, amelyek nem megvalósítható kockázatkezelést jelentenek.)

VIII.1. táblázat. Kockázatprofil (részlet és minta)

Kockázat azonosítója	Kockázati terület	Projektkockázatok	Valószínűség (1–5)	Következmény (1–5)	KO – Kockázai osztály (1–25) valószínűség × következmény	Kockázatértékelés	Javasolt intézkedés
A1	Általános	Irreális projektcélok	2	5	10	Magas	Kockázatkezelés
M1	Minőség	A projekttermék kompatibilitásának hiánya	1	2	2	Alacsony	Elfogadás
B1	Beszállítók	Beszállítói érdekeltség hiánya	3	3	9	Közepes	M egosztás
E1	Emberi erőforrás	Kilépés, stressz	2	3	6	Közepes	Áthárítás
K1	Környezet	Külső ellenállás a projekttermékkel szemben	3	4	12	Magas	Kockázatkezelés
V1	Projektvezetés	Projekt-tapasztalat hiánya	4	4	16	Szélsőséges	Erőteljes kockázatkezelés
F1	Finanszírozás	Likviditási problémák, alvállalkozók kifizetésének késése	4	3	12	Magas	Megosztás
T1	Technológia (és finanszírozás)	Kivitelezési problémákból adódó technológiaváltás	3	5	15	Magas	Erőteljes kockázatkezelés
I1	Átfutási idő	Szélsőséges időjárás	3	5	15	Magas	Elkerülés

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 195 5

Műszaki tudományok

A Bizonytalanság és biztonság című tanulmánykötet 6 mérnökvégzettségű, Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán dolgozó oktató közös munkája. Karunk gépész-, mechatronikai- és biztonságtechnikai képzésre járó hallgatói képzésük során megismerkednek a kockázatmenedzsment alapjaival, módszertani hátterével, és elsajátítják a kockázatértékeléshez és -kezeléshez szükséges elméleti hátteret. A könyv nem egyetemi tankönyvnek készült, de ott is használható. Fontos célunk volt a 8 tanulmányt tartalmazó kötet közreadásával, hogy a különböző szakterületek képviselői lássák a műszaki beruházási és fejlesztési projektek, az információbiztonság, a minőségbiztosítás, a karbantartás, a munka- és tűzvédelem kockázatmenedzsmentjének néha eltérő, de integrálható sajátosságait.

A gazdálkodó szervezetek életében szükség van egységesen alkalmazott kockázatmenedzsment szabályokra, hiszen a kockázati eseménynek több, eltérő eredetű kiváltó oka és több következménye is lehet. Eltérő skálákon történő értékelésük zavart okozhat kockázatok felismerésében és kezelésében is. A mérnöki kockázatok mellett a szervezeteknél többek között megjelennek stratégiai, piaci és pénzügyi vagy akár biztosítási kockázatok is. A könyv terjedelme nem teszi lehetővé, hogy ezekkel is foglalkozzunk, de fontos felhívni a figyelmet, hogy a kockázatmenedzsment nemcsak a mérnöki feladat…

Hivatkozás: https://mersz.hu/michelberger-bizonytalansag-es-biztonsag//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero