Michelberger Pál (szerk.)

Bizonytalanság és biztonság

Fejezetek a mérnöki kockázatmenedzsmentből

4.1. Hagyományos megtérülési megfontolások

A megtérülési kérdés a „projekttermék” teljes életciklusát érinti. A projekt ráfordításait a „termék értékesítéséből” származó „árbevétel” ellensúlyozhatja. A projekt eredménye nem mindig értékesítésre kerülő áru vagy szolgáltatás, hanem sokszor megtakarítást lehetővé tevő átszervezés, ill. racionalizálás. Ilyenkor természetesen a projekt során előforduló kiadásokat a későbbi megtakarítások egyenlítik ki. Vannak nem megtérülő projektek is. Ezeknél valamilyen társadalmi szükségszerűség vagy vállalati megfelelési kényszer (piaci elvárás, törvényi szabályozás) igazolhatja a projekttermék létjogosultságát.

A jövedelmezőség, megtérülési idő, a nettó jelenérték (NPV – Net Present Value) vagy a belső megtérülési kamatláb (IRR – Internal Rate of Return) számítási módszereinek tárgyalása itt terjedelmi okokból nem indokolt. Ettől függetlenül alkalmazásuk során érdemes néhány projektkockázati szempontot figyelembe venni.

A megtérülés (ha egyáltalán van) a vizsgált időtartam esetében tehát mindenképpen túllép a projekt életciklusán. A különböző megtérülési számítások jó alapot nyújthatnak a projektek előzetes kockázatelemzéséhez.

A nettó jelenérték-számítás esetében lehet több alternatívát (és becsült adatsort) vizsgálni; optimista, realista (várható) és pesszimista változatokat. Változhat a projekttermék életciklusának hossza, a diszkonttényező és a becsült nettó hozamok időszaki (éves) mértéke is. Az ilyen jellegű „érzékenységi vizsgálatoknál” azonban javasolt egyszerre csak egy, az előbb említett paraméter megváltoztatása. A projekttermék életciklusának hossza nem csak a fejlesztőtől függ. Egy beelőző versenytárs – aki jobb megoldásával feleslegessé teszi a mi technológiai és piaci erőfeszítéseinket – gyorsan lezárhatja a korábban ígéretesnek látszó fejlesztésünket, töredékére csökkentve a „hozamtermelő” időszakunkat, és az elképzelt amortizációs időszakot. A projektek megvalósításáról sokszor nemcsak számszerűsíthető mutatók alapján döntenek. Ilyen esetekben a kvalitatív megfontolásokat kell összegyűjteni és a döntéshozók elé tárni. Ez elsősorban – eredményét tekintve bizonytalan – kutatási és fejlesztési projektek esetében igaz. Válságos időszakokban és nehezen előre jelezhető gazdasági paraméterek esetén (például devizaárfolyamok, GDP-növekedés mértéke, infláció, bizonytalan iparági változások) a beruházók/befektetők előnyben részesítik a rövidebb lefolyású fejlesztéseket és beruházásokat (rövidebb projekttermék-életciklussal), valamint kisebb befektetendő összegekkel. Ez is kockázatkerülő projektstratégia.

A pénzintézetek a projektek finanszírozását számos feltétel teljesüléséhez kötik. A döntést alapos projektkockázati értékelés előzi meg. Vizsgálják a projekt megbízójának pénzügyi hátterét, a projektmegvalósítás helyszíneit, az alkalmazott technológiákat (azok korszerűségét) és a megvalósítás során előforduló váratlan, káros eseményeket, valamint a „projekttermék” későbbi üzemeltetését is. A projekt tervezése és végrehajtása során jelentkező kockázatokat szét kell választani a projekt termékének üzemeltetéséből, használatából eredő kockázatoktól. Jelentős feladat a kockázatok holisztikus azonosítása, strukturálása és csoportokba sorolása, valamint a kockázatviselés megosztása, esetleg áthárítása (Walter, 2017). Az üzleti és stratégiai kockázatok, valamint a fenntartásból és üzemeltetésből eredő kockázatok sok esetben már a projekt zárása előtt jelentkezhetnek.

A pénzintézetek áttekintik projekt piaci versenytársait is (például független logisztikai központok, raktárak létrehozása egymás közelében) a partnerek és beszállítók kapacitásait és lehetőségeit, valamint a projektterméket később megvásárlók fizetőképes keresletét. A finanszírozási szerződések előtt jogi kockázatelemzés is történik (várható jogszabályi változások, kötelezettségvállalások érvényesítési lehetősége, projekttermék tulajdonosi háttere stb.).

A projektzárás utáni szakaszra (üzemelés) is készül kockázatelemzés. A későbbi üzleti modellt és annak jövedelemtermelő képességét vizsgálják a projekttermék teljes életciklusára. Ez jellemzően cash-flow előrejelzés vizsgálatán alapszik.

A projekt finanszírozásába bevont pénzintézetek nem szívesen viselnek kockázatot, ezért ezeket a szerződések révén inkább áthárítják (allokálják) a projekt többi szereplőjére (Walter, 2017).

A kockázatelemzés a projekt megvalósítása során folyamatos ellenőrző, monitorozó tevékenységet jelent a finanszírozó részére. Ez különösen a hosszú átfutási idejű projektek esetén igaz. A kockázati események várható bekövetkezésének korai előrejelzése jelentősen mérsékelheti a károkat.

A projektfinanszírozás a pénzintézetek számára kockázatosabb, mint a hagyományos vállalatfinanszírozás (például forgóeszközhitel). A projektek esetében jellemzően nagyobb az idegen források (külső finanszírozás) aránya, általában kevesebb végrehajtható biztosítékot lehet nevesíteni, és vannak nem áthárítható kockázatok is (Jenei, 2017).

A projekttevékenységeknek minden esetben költségvonzata, ill. ráfordításigénye van. A „projekttermék” megtérülése sok esetben bizonytalan, viszont a projekt finanszírozása miatt a költségtervezés elengedhetetlen. A projekt költségeit egyre pontosabban lehet megbecsülni, megadni a projekt előrehaladása során (célmeghatározás, tervezés, megvalósítás, projektzárás). A koncepcióalkotás esetében a költségek nagyságrendjét határozzák meg. A megvalósíthatósági tanulmányban már számítások és mérések alapján is pontosítják a ráfordításokat. A megvalósítás kezdetén „pontos” árvetés készülhet, míg a projektzáráshoz az utókalkuláció tartozik szorosan hozzá. Hosszú átfutású projektek esetében nem ritka az „együttfutó” kalkuláció, ahol folyamatosan számolják el a tényleges költségeket a már végrehajtott projekttevékenységek esetében, és figyelik, szükség esetén módosítják a később jelentkező tervezett költségek előrejelzéseit. Ha korábban a szervezetnek volt hasonló projekttermékű és nagyságrendű projektje, akkor az ott szerzett tapasztalatok sokat segíthetnek a költségek előrevetítésében és a kifizetések ütemezésében (Jarjabka et al., 2020). A projektek költségtúllépéseinek okait is elemezni szükséges. Jó, ha korábbi projektjeink saját hibáiból is tanulunk. Allahaim és Li 2015-ös konferenciaközleményükben öt fő csoportot nevesítenek a költségtúllépések kapcsán:

piaci volatilitás (erőforrások előre nem jelezhető áremelkedése, infláció, alvállalkozói szolgáltatások megváltozása, projekthez szükséges anyagi erőforrások beszerzési nehézsége),
költségbecslések torzítására irányuló nyomás (a külső finanszírozás könnyebben kezdeményezhető alacsonyabb költségvetésű projektekre),
projektek komplexitása (összetett projektszervezet, bonyolult alvállalkozói háttér, projektvezetési hiányosságok, kommunikációs problémák, szigorú jogszabályi környezet),
új – eddig ismeretlen – projektcélok (tapasztalathiány, nem várt külső és belső változtatási igények a projekt végrehajtása során, megvalósíthatósági problémák, ismeretlen új – esetleg kiforratlan – technológiák),
átfutási idő nyomása (projekt csúszása nem elfogadható a megbízó / finanszírozó részéről).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 195 5

Műszaki tudományok

A Bizonytalanság és biztonság című tanulmánykötet 6 mérnökvégzettségű, Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán dolgozó oktató közös munkája. Karunk gépész-, mechatronikai- és biztonságtechnikai képzésre járó hallgatói képzésük során megismerkednek a kockázatmenedzsment alapjaival, módszertani hátterével, és elsajátítják a kockázatértékeléshez és -kezeléshez szükséges elméleti hátteret. A könyv nem egyetemi tankönyvnek készült, de ott is használható. Fontos célunk volt a 8 tanulmányt tartalmazó kötet közreadásával, hogy a különböző szakterületek képviselői lássák a műszaki beruházási és fejlesztési projektek, az információbiztonság, a minőségbiztosítás, a karbantartás, a munka- és tűzvédelem kockázatmenedzsmentjének néha eltérő, de integrálható sajátosságait.

A gazdálkodó szervezetek életében szükség van egységesen alkalmazott kockázatmenedzsment szabályokra, hiszen a kockázati eseménynek több, eltérő eredetű kiváltó oka és több következménye is lehet. Eltérő skálákon történő értékelésük zavart okozhat kockázatok felismerésében és kezelésében is. A mérnöki kockázatok mellett a szervezeteknél többek között megjelennek stratégiai, piaci és pénzügyi vagy akár biztosítási kockázatok is. A könyv terjedelme nem teszi lehetővé, hogy ezekkel is foglalkozzunk, de fontos felhívni a figyelmet, hogy a kockázatmenedzsment nemcsak a mérnöki feladat…

Hivatkozás: https://mersz.hu/michelberger-bizonytalansag-es-biztonsag//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero