Michelberger Pál (szerk.)

Bizonytalanság és biztonság

Fejezetek a mérnöki kockázatmenedzsmentből

4.2. Tulajdonlás teljes költsége – TCO

A TCO- (Total Cost of Ownership – A tulajdonlás teljes költsége) modellt a Gartner Group piackutató vállalat fejlesztette ki a múlt század nyolcvanas éveinek végén (Mieritz–Kirwin, 2005). A cél az informatikai beruházások egy adott időszakra szóló (általában a megvalósítandó információs rendszer teljes életciklusára vonatkozó) összes ráfordítást elemezni. Ez magába foglalja a beruházás során jelentkező kiadásokat, valamint az információs rendszer üzemeltetési és fenntartási költségeit. Ez utóbbi költségek egy része rejtett vagy indirekt is lehet, ami az információs rendszer bevezetéséből, üzemeltetéséből és esetleges hibáiból adódó bevételkiesést (!) jelenti (Erdős–Koloszár, 2016). Megbízható közelítést eredményezhet az indirekt költségeknél, ha kiszámítjuk a szervezeti egységek egységnyi időre (például napra, órára) eső árbevételhányadát. A kieső idők meghatározása (becslése) után már az indirekt költségek figyelembe vehetők. Egy információs rendszer nem tervezett leállása nehezen számszerűsíthető TCO-elemeket eredményezhet. Gondoljunk a késve vagy hibásan kiállított számlákra, a büntetést eredményező késedelmes áfabevallásra, vagy a nem időben feladott beszerzési megrendelésekre.

A TCO helytálló meghatározása alkalmas lehet IT-beruházási alternatívák költségeivel és ráfordításaival kapcsolatos bizonytalanságok csökkentésére, vagy akár megszüntetésére is. A TCO elsősorban beszerzési döntéseknél hasznos, de a szervezet vezetőit is segíti, ha tudják, hogy milyen költségekre, kiadásokra és veszteségekre számítsanak az információs rendszerek teljes életciklusa során. A vezetői / döntéshozói tisztánlátás a beruházási projekt kockázati szintjét is mérsékelheti.

A TCO-modell egy lehetséges struktúrája a következő (mindegyik pontban lehet indirekt vagy rejtett költség is, amelyek a példák felsorolásában dőlt betűvel vannak szedve):

Hardver- és szoftvereszközök beszerzési ráfordításai és üzemeltetési költségei (Capital Costs):

hálózat,
hardver (szerverek, munkaállomások),
szoftverek (hálózati szoftver, operációs rendszerek, adatbázis-kezelő, felhasználói szoftverek),
hálózatépítésből, -bővítésből eredő zavarok,
kiválasztásból fakadó munkaidő-kiesés.

Hardver- és szoftvereszközök karbantartási költségei (Technical Support Costs):

hardverfelügyelet,
vírusvédelem,
szerviz.

Rendszeradminisztráció (Administration Costs):

rendszerkonfigurálás, -installáció,
adatmentés,
verzióváltások,
vírusellenőrzés,
rendszergazdák bérköltsége.

Végfelhasználókkal kapcsolatos költségek (End-User Activity Costs):

felhasználók formális képzése,
képzés miatt jelentkező állásidők,
begyakorlás (informális képzés),
külső szakmai tanácsadás,
problémamegelőzés és -elhárítás,
képzett felhasználók megtartása,
adatbázis-karbantartás és -javítás.

Azóta (1986) ezt a modellt többen és többször továbbfejlesztették. Ma már akár épületgépészeti rendszerekre, technológiai berendezésekre vagy komplett gyártósorokra is számítanak a beruházók TCO-t a kiválasztott rendszerek jövőbeni használatának függvényében. Sokszor a projektbeszerzéseknél a szállítói árajánlatok „kötelező” része ennek megadása.

Gépjárműflotta beszerzése esetén a beruházók sokszor nehezen döntenek, hogy milyen gépjármű-„technológiát” válasszanak cégük – sokszor speciális – fuvarozási feladataira (hagyományos belső égésű, tölthető hibrid, tisztán elektromos hajtás). Egy sajátos TCO-modellt itt is kidolgoztak (Csonka–Csiszár–Földes, 2022). A modell 3 lábon áll; járműbeszerzésen, járműfenntartáson és járműhasználaton. Mindhárom esetben vannak döntést erősen befolyásoló tényezők, amelyek a TCO „végösszegére” is hatással vannak. A járműbeszerzésnél a környezetbarátnak ítélt technológiák beszerzési árat csökkentő állami támogatást vagy nagyon kedvezményes kamatozású beruházási hitelt kaphatnak. A járműfenntartásnál figyelembe kell venni a karbantartást, a műszaki vizsgáztatást, a biztosítási díjakat és a gépjárműadókat (és ezek előre megjósolható változásait is). A járműhasználatnál a költségeket és ráfordításokat alapvetően befolyásolják; a parkolási és úthasználati díjak, az energiafelhasználás és energiahordozók árai, valamint a környezetterhelés és a károsanyag-kibocsájtás meg- és meg nem fizetett költségei.

A fenti hivatkozott cikk szerzői is megállapítják, hogy a modell időszakonként felülvizsgálatra szorul. A jogszabályi környezet változik és változhat. Az üzemanyag-ellátó infrastruktúra fejlődhet. Új gépjármű-technológiák jelenhetnek meg (például hidrogénhajtás).

Egy érdekes észrevétel a végére; a tisztán elektromos hajtású járművek gumiabroncs-használata az eddigi tapasztalatok alapján intenzívebb, mint a belső égésű motorokkal szerelteké. Azaz gumiabroncsok elhasználódásának különbözősége miatt a költségek sem azonosak.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 195 5

Műszaki tudományok

A Bizonytalanság és biztonság című tanulmánykötet 6 mérnökvégzettségű, Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán dolgozó oktató közös munkája. Karunk gépész-, mechatronikai- és biztonságtechnikai képzésre járó hallgatói képzésük során megismerkednek a kockázatmenedzsment alapjaival, módszertani hátterével, és elsajátítják a kockázatértékeléshez és -kezeléshez szükséges elméleti hátteret. A könyv nem egyetemi tankönyvnek készült, de ott is használható. Fontos célunk volt a 8 tanulmányt tartalmazó kötet közreadásával, hogy a különböző szakterületek képviselői lássák a műszaki beruházási és fejlesztési projektek, az információbiztonság, a minőségbiztosítás, a karbantartás, a munka- és tűzvédelem kockázatmenedzsmentjének néha eltérő, de integrálható sajátosságait.

A gazdálkodó szervezetek életében szükség van egységesen alkalmazott kockázatmenedzsment szabályokra, hiszen a kockázati eseménynek több, eltérő eredetű kiváltó oka és több következménye is lehet. Eltérő skálákon történő értékelésük zavart okozhat kockázatok felismerésében és kezelésében is. A mérnöki kockázatok mellett a szervezeteknél többek között megjelennek stratégiai, piaci és pénzügyi vagy akár biztosítási kockázatok is. A könyv terjedelme nem teszi lehetővé, hogy ezekkel is foglalkozzunk, de fontos felhívni a figyelmet, hogy a kockázatmenedzsment nemcsak a mérnöki feladat…

Hivatkozás: https://mersz.hu/michelberger-bizonytalansag-es-biztonsag//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero