Michelberger Pál (szerk.)

Bizonytalanság és biztonság

Fejezetek a mérnöki kockázatmenedzsmentből

3.2. Veszély, hiba, kockázat – alapfogalmak és definíciók tisztázása (a veszélyek, hibalehetőségek és kockázatok közötti különbségek)

A kockázatkezelés egyik legfontosabb alapja a fogalmak pontos ismerete, mert a veszély, a hiba és a kockázat nem felcserélhető kifejezések, még ha a hétköznapi nyelvhasználatban gyakran összemosódnak is. A veszély (hazard) olyan állapot, tárgy, anyag, folyamat vagy helyzet, amelyben benne rejlik a potenciál a kár okozására. A veszély önmagában még nem jelent kárt, csak lehetőséget annak bekövetkezésére. Például egy nagyfeszültségű elektromos vezeték, egy vegyi anyag, vagy egy magasban végzett munka mind veszélyforrás lehet.

A hiba (failure, fault) a rendszer, berendezés, folyamat vagy emberi tevékenység nem megfelelő működése, eltérése az elvárt állapottól vagy teljesítménytől. Hiba lehet egy alkatrész törése, egy szoftverhiba, vagy akár egy téves emberi döntés. Fontos megérteni, hogy hiba nélkül is létezhet veszély, és fordítva: lehetnek hibák, amelyek nem hordoznak jelentős kockázatot. Például egy repülőgép fedélzeti szórakoztató rendszerének meghibásodása nem veszélyezteti a repülés biztonságát, míg a fékrendszer hibája súlyos következményekkel járhat.

A kockázat (risk) a veszély bekövetkezésének valószínűsége és a következmény súlyosságának kombinációja. Ez tehát nem maga a veszély vagy a hiba, hanem azok hatásának mértéke, figyelembe véve, hogy mennyire valószínű a bekövetkezés. Egy veszély akkor jelent magas kockázatot, ha nagy valószínűséggel bekövetkezhet, és a következménye súlyos. Például egy forró gőzvezeték egy elkerített, lezárt üzemben kis kockázatot hordoz, mert a veszélyforrás ugyan ott van, de a hozzáférés és a sérülés esélye minimális.

A három fogalom kapcsolata tehát hierarchikusnak is tekinthető: a veszély egy potenciál, amely hibán vagy más eseményen keresztül kárt okozhat, a kockázat pedig ezen esemény bekövetkezési esélyének és hatásának mérőszáma. A kockázatkezelés célja, hogy a veszélyekből eredő kockázatokat felismerjük, számszerűsítsük, és megfelelő intézkedésekkel a lehető legkisebbre csökkentsük. A fogalmak pontos megkülönböztetése nemcsak elméleti jelentőségű: a gyakorlatban ez az alapja a helyes döntéseknek, hiszen másként közelítünk egy potenciális veszélyhez, egy már bekövetkezett hibához vagy egy konkrét kockázati szinthez.

A veszélyek sokszínűen jelennek meg a világban, és ezek hatása attól függ, hogy milyen léptékben vizsgáljuk őket. A legkülső szinten, amikor a világegyetem egészére tekintünk, találkozunk olyan jelenségekkel, amelyek bár léteznek, a mindennapi életünkre alig gyakorolnak hatást – hacsak nem űrutazásra vállalkozunk. Ilyenek a fekete lyukak, amelyek gravitációs ereje mindent magába nyel, vagy a távoli galaxisokban zajló kozmikus események. Ezek a veszélyek inkább tudományos érdekességek, mint közvetlen fenyegetések, de emlékeztetnek arra, hogy a veszély fogalma az univerzum méreteiben is értelmezhető.

Egy szinttel közelebb, a Naprendszerben azonban már akadnak olyan jelenségek, amelyek közvetlenebb hatással is lehetnek ránk. A meteoritok és üstökösök becsapódása komoly károkat okozhat, sőt, a dinoszauruszok kihalásának egyik fő oka is egy ilyen kozmikus ütközés volt. A napszél és a napkitörések, valamint a geomágneses viharok képesek zavarokat kelteni a műholdas kommunikációban, a navigációs rendszerekben és akár teljes elektromos hálózatokban is leállást okozhatnak. Nem ritka, hogy a mesterséges műholdak pályájukról letérve lezuhannak a Földre – ez kisebb-nagyobb veszélyt jelenthet a becsapódási zóna környezetében.

A Földön a természeti veszélyek még közvetlenebb fenyegetést jelentenek. Az ózonlyuk fokozza az UV-sugárzás intenzitását, ami hosszú távon egészségkárosodást okozhat. A vulkánkitörések, mint például az Etna aktivitása, hamufelhőkkel, lávafolyamokkal és földmozgásokkal veszélyeztetik a környéket. A tornádók és tájfunok hatalmas pusztítást végezhetnek, míg a szökőárak – mint a 2022-es malajziai Hulu Terengganu esetében – percek alatt elsodorhatnak településeket. A földrengések, különösen Japánban, gyakran követelnek emberéleteket és okoznak súlyos anyagi károkat.

A veszélyek között nemcsak természeti, hanem ember okozta kockázatok is szerepelnek. A háborúk, mint az Ukrajnában zajló konfliktus, folyamatos fenyegetést jelentenek az érintett régiók lakossága számára. Ipari balesetek, például a 2022-es tűz a Walmart indianapoliszi logisztikai központjában, nagy gazdasági és ellátási zavarokat idézhetnek elő. Helyi szinten is jelentkezhetnek veszélyek: Magyarországon a Mátrában gyakoriak a viharkárok, amelyek napokra áramkimaradást okozhatnak a településeken.

Az egyén szintjén a veszélyek még személyesebbek: a balesetek, a halálesetek, a munkanélküliség vagy a megélhetési gondok mind-mind komoly kockázatot jelentenek. Ezek nem feltétlenül látványosak vagy hírekbe illők, mégis közvetlen hatással vannak az érintett emberek életére. A veszélyek sokszintű megközelítése rámutat arra, hogy a kockázatkezelésnek nemcsak globális vagy országos, hanem regionális és személyes dimenziója is van – és mindegyik szinten más módszereket igényel a felismerésük és kezelésük.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 195 5

Műszaki tudományok

A Bizonytalanság és biztonság című tanulmánykötet 6 mérnökvégzettségű, Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán dolgozó oktató közös munkája. Karunk gépész-, mechatronikai- és biztonságtechnikai képzésre járó hallgatói képzésük során megismerkednek a kockázatmenedzsment alapjaival, módszertani hátterével, és elsajátítják a kockázatértékeléshez és -kezeléshez szükséges elméleti hátteret. A könyv nem egyetemi tankönyvnek készült, de ott is használható. Fontos célunk volt a 8 tanulmányt tartalmazó kötet közreadásával, hogy a különböző szakterületek képviselői lássák a műszaki beruházási és fejlesztési projektek, az információbiztonság, a minőségbiztosítás, a karbantartás, a munka- és tűzvédelem kockázatmenedzsmentjének néha eltérő, de integrálható sajátosságait.

A gazdálkodó szervezetek életében szükség van egységesen alkalmazott kockázatmenedzsment szabályokra, hiszen a kockázati eseménynek több, eltérő eredetű kiváltó oka és több következménye is lehet. Eltérő skálákon történő értékelésük zavart okozhat kockázatok felismerésében és kezelésében is. A mérnöki kockázatok mellett a szervezeteknél többek között megjelennek stratégiai, piaci és pénzügyi vagy akár biztosítási kockázatok is. A könyv terjedelme nem teszi lehetővé, hogy ezekkel is foglalkozzunk, de fontos felhívni a figyelmet, hogy a kockázatmenedzsment nemcsak a mérnöki feladat…

Hivatkozás: https://mersz.hu/michelberger-bizonytalansag-es-biztonsag//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero