Michelberger Pál (szerk.)

Bizonytalanság és biztonság

Fejezetek a mérnöki kockázatmenedzsmentből

3.4. A kockázatkezelés gazdasági aspektusai és az ALARP-elv – a biztonsági intézkedések költség-haszon elemzése, az észszerűen elérhető minimális kockázat elve

A kockázatkezelés nem csupán műszaki vagy biztonsági kérdés, hanem gazdasági szempontból is mérlegelést igényel. Egy biztonsági intézkedés mindig költségekkel jár: pénzügyi ráfordítás, munkaidő, erőforrás-felhasználás és gyakran termelékenységi hatások formájában. Ezeket a költségeket össze kell vetni azzal, hogy mekkora kárt előzhetünk meg az intézkedéssel. Ha a védelem kiépítése többe kerül, mint a várható kár, akkor gazdaságossági szempontból a beavatkozás nem indokolt. Ez nem azt jelenti, hogy a biztonság másodlagos, hanem azt, hogy a korlátozott erőforrásokat ott kell felhasználni, ahol a legnagyobb hasznot hozzák a kockázatcsökkentés terén.

Ezt a gondolkodást foglalja keretbe az ALARP-elv (As Low As Reasonably Practicable – ésszerűen elérhető legalacsonyabb kockázati szint). Az elv lényege, hogy a kockázatokat addig kell csökkenteni, amíg az a gyakorlatban, technikailag és gazdaságilag ésszerű módon lehetséges. Három zónát szokás megkülönböztetni:

Elfogadhatatlan kockázati szint, ahol azonnali beavatkozás szükséges, függetlenül a költségektől.
FMECA-zóna, ahol a kockázat nem teljesen elfogadhatatlan, de további csökkentés lehetséges. Itt mérlegelni kell, hogy a további biztonsági intézkedések költsége arányban áll-e a várható kockázatcsökkenés mértékével.
Elfogadható kockázati szint, ahol a kockázat annyira alacsony, hogy további intézkedésre nincs szükség, mert az nem hozna érdemi hasznot.

Például egy gyártóüzemben a munkavédelmi kockázatelemzés kimutathatja, hogy a gépek védőburkolatának lecserélése egy új, automatikusan záródó rendszerre 20%-kal csökkentené a baleseti kockázatot, de a beruházás költsége tízszerese annak, amennyi kárt valószínűleg megelőzne. Ilyenkor az RCA-elv alapján a cserét nem indokolt elvégezni, helyette más, olcsóbb intézkedésekkel (például oktatás, karbantartási gyakoriság növelése) is elérhető a kockázat csökkentése.

Az ALARP-szemlélet a gyakorlatban segít a prioritások felállításában: nem az a cél, hogy minden lehetséges veszélyt megszüntessünk, hanem hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat a legnagyobb kockázatcsökkentő hatás érdekében használjuk fel. Így a kockázatkezelés nemcsak a biztonságot, hanem a fenntartható gazdasági működést is támogatja.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 195 5

Műszaki tudományok

A Bizonytalanság és biztonság című tanulmánykötet 6 mérnökvégzettségű, Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán dolgozó oktató közös munkája. Karunk gépész-, mechatronikai- és biztonságtechnikai képzésre járó hallgatói képzésük során megismerkednek a kockázatmenedzsment alapjaival, módszertani hátterével, és elsajátítják a kockázatértékeléshez és -kezeléshez szükséges elméleti hátteret. A könyv nem egyetemi tankönyvnek készült, de ott is használható. Fontos célunk volt a 8 tanulmányt tartalmazó kötet közreadásával, hogy a különböző szakterületek képviselői lássák a műszaki beruházási és fejlesztési projektek, az információbiztonság, a minőségbiztosítás, a karbantartás, a munka- és tűzvédelem kockázatmenedzsmentjének néha eltérő, de integrálható sajátosságait.

A gazdálkodó szervezetek életében szükség van egységesen alkalmazott kockázatmenedzsment szabályokra, hiszen a kockázati eseménynek több, eltérő eredetű kiváltó oka és több következménye is lehet. Eltérő skálákon történő értékelésük zavart okozhat kockázatok felismerésében és kezelésében is. A mérnöki kockázatok mellett a szervezeteknél többek között megjelennek stratégiai, piaci és pénzügyi vagy akár biztosítási kockázatok is. A könyv terjedelme nem teszi lehetővé, hogy ezekkel is foglalkozzunk, de fontos felhívni a figyelmet, hogy a kockázatmenedzsment nemcsak a mérnöki feladat…

Hivatkozás: https://mersz.hu/michelberger-bizonytalansag-es-biztonsag//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero