Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Michelberger Pál (szerk.)

Bizonytalanság és biztonság

Fejezetek a mérnöki kockázatmenedzsmentből

4. A kockázatfelméréshez használt eszközök és eljárások ismertetése

 
I.1. táblázat. A kockázatfelméréshez használt eszközök és eljárások
 
 
Kockázatelemzés
Szabványban sorszám
Eszközök és eljárások
Kockázatazonosítás
Következmény
Valószínűség
Kockázati szint
Kockázatértékelés
 
 
8
Környezeti kockázatfelmérés
A
A
A
A
A
R
Részben alkalmazhaztó
9
Strukturált „mi van, ha?” (SWIFT)
A
A
A
A
A
A
Alkalmazható
13
Hibamód- és hatáselemzés
A
A
A
A
A
N
Nem alkalmazható
22
Megbízhatóságközpontú karbantartás
A
A
A
A
A
 
 
29
Következmény/valószínűség mátrix
A
A
A
A
R
 
 
12
Eredendőok-elemzés
N
A
A
A
A
 
 
27
FN-görbék
R
A
A
R
A
 
 
20
Emberimegbízhatóság-elemzés
A
A
A
N
R
 
 
7
Veszélyelemzés és kritikus szabályzási pontok (HACCP)
A
A
N
N
A
 
 
26
Bayes-statisztikák és Bayes-hálók
N
A
N
A
A
 
 
6
Veszély- és működőképesség-tanulmányok (HAZOP)
A
A
R
R
R
 
 
10
Szcenárióelemzés
A
A
R
R
R
 
 
16
Ok- és következményelemzés
R
A
A
R
R
 
 
31
Többkritériumos döntéselemzés (MCDA)
R
A
R
A
R
 
 
28
Kockázatindexek
R
A
A
R
N
 
 
19
Döntésfa
N
A
A
R
R
 
 
17
Ok- és hatáselemzés
A
A
N
N
N
 
 
11
Üzleti hatáselemzés
R
A
R
R
R
 
 
15
Eseményfa-elemzés
R
A
R
R
N
 
 
18
Védelmiszint-elemzés (LOPA)
R
A
R
R
N
 
 
30
Költség/haszon elemzés
R
A
R
N
R
 
 
14
Hibafaelemzés
R
N
A
R
R
 
 
21
„Bow tie”-elemzés
N
R
A
N
R
 
 
24
Markov-elemzés
R
A
N
N
N
 
 
1
Ötletbörze
A
N
N
N
N
 
 
2
Strukturált vagy félig strukturált interjúk
A
N
N
N
N
 
 
3
Delphi
A
N
N
N
N
 
 
4
Ellenőrző listák
A
N
N
N
N
 
 
5
Előzetes veszélyfelmérés
A
N
N
N
N
 
 
25
Monte Carlo-szimuláció
N
N
N
N
A
 
 
23
Kúszókörelemzés
R
N
N
N
N
 
 
 
A táblázat az ISO 31010:2019 szabványban felsorolt kockázatfelmérési eszközöket és eljárásokat mutatja be, és azt is jelzi, hogy az egyes módszerek a kockázatkezelési folyamat mely szakaszában alkalmazhatók eredményesen. A táblázat sorai a konkrét módszereket tartalmazzák – például a hibamód- és hatáselemzést, a hibafa- és eseményfa-elemzést, a költség/haszon elemzést vagy a Monte Carlo-szimulációt –, míg az oszlopok a kockázatkezelés fő aspektusait jelenítik meg: a kockázat azonosítását, a következmények meghatározását, a valószínűség becslését, a kockázati szint meghatározását és a kockázatok végső értékelését.
A táblázatban szereplő jelölések és színek azt mutatják, hogy az egyes módszerek a kockázatkezelési folyamat mely szakaszaiban mennyire alkalmazhatók. A zöld színnel jelzett A azt jelenti, hogy a módszer kifejezetten alkalmas az adott feladatra, vagyis megbízhatóan és teljes körűen használható a kockázatok azonosítására, következmények vizsgálatára, valószínűség becslésére vagy a kockázati szint értékelésére. A sárga színű R a „részben alkalmazható” kategória, ami azt jelzi, hogy az adott technika bizonyos mértékben támogatja a folyamatot, de önmagában nem ad teljes képet, ezért más módszerekkel érdemes kiegészíteni. A szürke színű N pedig a „nem alkalmazható” jelölés, vagyis az adott módszer az adott elemzési szakaszban nem nyújt hasznos eredményt, így nem célszerű ott használni.
Ez a hármas megkülönböztetés segíti az olvasót abban, hogy a szabvány által bemutatott sokféle kockázatfelmérési eszköz közül mindig a megfelelő helyen és célra válasszon módszert. Így elkerülhető, hogy egy technikát rossz kontextusban alkalmazzanak, és biztosítható, hogy a kockázatelemzés eredménye valós, releváns és döntéstámogató információt nyújtson.
Ez az áttekintés azért különösen hasznos, mert a gyakorlatban nem létezik olyan univerzális módszer, amely minden feladatra egyformán alkalmas lenne. Például a brainstorming és a checklisták főként a kockázatok azonosításában segítenek, míg a statisztikai alapú technikák, mint a Bayes-hálók vagy a Monte Carlo-szimuláció, inkább a valószínűség és a kockázati szint számszerűsítésére alkalmasak. Ugyanakkor a hibafa- és eseményfa-elemzés a következmények láncolatát tárja fel, így a súlyosság és az összesített kockázati szint megértésében nyújtanak nagy segítséget. A táblázat tehát egyfajta „térképként” szolgál a felhasználó számára, amely eligazítást ad abban, hogy a szabvány által ismertetett eszközök közül mikor melyiket célszerű választani a kockázatkezelési folyamat adott lépésében.
Az I.1. táblázatban jól látható, hogy vannak olyan módszerek, amelyek szinte a kockázatkezelés minden szakaszában – azonosítás, következmények vizsgálata, valószínűség becslése, kockázati szint meghatározása és végső értékelés – egyaránt alkalmazhatók. A táblázatban ezek a módszerek kerültek felülre. Ezek tekinthetők a „sokoldalú” vagy „univerzális” módszereknek, mert többféle helyzetben és iparágban is megbízható eredményt adnak. Ezek nemcsak a szabvány logikájában kerülnek előtérbe, hanem a gyakorlatban is széles körben elterjedtek, mert egyértelmű struktúrát adnak és könnyen kommunikálhatók a vezetők felé.
Ha azonban nemcsak az alkalmazhatóságot, hanem a népszerűséget is figyelembe vesszük, akkor a sorrend másképp alakulna. A legegyszerűbb, könnyen használható módszerek – például a checklisták, a brainstorming vagy a kockázati mátrix – sokkal gyakoribbak a mindennapi gyakorlatban, mert kevés előkészítést és speciális tudást igényelnek. Ezeket követik a félstrukturált módszerek, mint a SWOT vagy az „5 miért” technika, amelyeket már célzottabban alkalmaznak. A bonyolultabb, statisztikai alapú eljárások – például a Bayes-hálók, a Monte Carlo-szimuláció vagy a Markov-elemzés – inkább nagyvállalatoknál, kutatóintézetekben és erősen szabályozott iparágakban terjedtek el, ahol a pontos adatok rendelkezésre állnak, és megvan a szükséges szakértelem.
 
Bizonytalanság és biztonság

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 195 5

Műszaki tudományok

A Bizonytalanság és biztonság című tanulmánykötet 6 mérnökvégzettségű, Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán dolgozó oktató közös munkája. Karunk gépész-, mechatronikai- és biztonságtechnikai képzésre járó hallgatói képzésük során megismerkednek a kockázatmenedzsment alapjaival, módszertani hátterével, és elsajátítják a kockázatértékeléshez és -kezeléshez szükséges elméleti hátteret. A könyv nem egyetemi tankönyvnek készült, de ott is használható. Fontos célunk volt a 8 tanulmányt tartalmazó kötet közreadásával, hogy a különböző szakterületek képviselői lássák a műszaki beruházási és fejlesztési projektek, az információbiztonság, a minőségbiztosítás, a karbantartás, a munka- és tűzvédelem kockázatmenedzsmentjének néha eltérő, de integrálható sajátosságait.

A gazdálkodó szervezetek életében szükség van egységesen alkalmazott kockázatmenedzsment szabályokra, hiszen a kockázati eseménynek több, eltérő eredetű kiváltó oka és több következménye is lehet. Eltérő skálákon történő értékelésük zavart okozhat kockázatok felismerésében és kezelésében is. A mérnöki kockázatok mellett a szervezeteknél többek között megjelennek stratégiai, piaci és pénzügyi vagy akár biztosítási kockázatok is. A könyv terjedelme nem teszi lehetővé, hogy ezekkel is foglalkozzunk, de fontos felhívni a figyelmet, hogy a kockázatmenedzsment nemcsak a mérnöki feladat…

Hivatkozás: https://mersz.hu/michelberger-bizonytalansag-es-biztonsag//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave