Michelberger Pál (szerk.)

Bizonytalanság és biztonság

Fejezetek a mérnöki kockázatmenedzsmentből

Halszálkadiagram (Ishikawa-diagram)

A halszálkadiagram a lehetséges okokat kategóriákba rendezi (például ember, gép, anyag, módszer, környezet, mérés), így vizuálisan segíti a problémák strukturált feltárását. Az „okszálak” egy fő „gerinchez” kapcsolódnak, amely maga a vizsgált probléma.

A halszálkadiagram, vagy más néven Ishikawa-diagram az ok-okozati összefüggések feltárására szolgáló kockázatelemzési eszköz. Nevét arról kapta, hogy vizuális megjelenése egy hal csontvázára emlékeztet: a probléma vagy hatás a „fejben” található, míg az okok különféle kategóriákban a „csontokként” ágaznak el a gerinctől. A módszert Kaoru Ishikawa japán minőségügyi szakember fejlesztette ki az 1960-as években, eredetileg gyártási hibák okainak feltárására, de ma már számos iparágban, így az egészségügyben, informatikában, szolgáltatásokban és kockázatelemzésben is széles körben alkalmazzák.

A módszer lényege, hogy nem elégszünk meg a probléma felszínes azonosításával, hanem szisztematikusan keressük a gyökérokokat. Ehhez általában fő kategóriákat használunk, például ember, gép, anyag, módszer, környezet és mérés, de a kategóriák szabadon alakíthatók az adott területhez igazodva. A vizsgálat során minden kategóriában felírjuk a lehetséges okokat, majd azokat tovább bontjuk, amíg el nem jutunk a valódi, kezelhető gyökérokokig. Ez segít elkerülni, hogy a szervezet tüneti kezelésekkel próbálja orvosolni a problémát, miközben az alapvető ok érintetlen marad.

Vegyünk egy példát egy AI-alapú ügyfélszolgálati cég működéséből, ahol a chatbotrendszer gyakran félreérti a felhasználók kérdéseit. A „fejben” a probléma: gyakori félreértések a chatbot válaszaiban. Az ember kategóriában megjelenhet, hogy a fejlesztők nem kaptak elég képzést a nyelvi modellek tréningeléséhez. A módszer kategóriában az derülhet ki, hogy nem volt megfelelő tesztelési protokoll a bevezetés előtt. A gép kategóriában a szerverek túlterheltsége okozhatja a válaszidő lassulását, ami pontatlan feldolgozást eredményez. Az adatok kategóriában előkerülhet, hogy a tréningadatok hiányosak vagy torzítottak voltak, így a chatbot nem tudott minden felhasználói szándékot lefedni. A környezet kategóriában a felhasználók által használt szleng vagy speciális szakmai nyelvezet lehet problémaforrás.

A halszálkadiagram elkészítése gyakran csoportos munkában történik, mivel a résztvevők különböző tapasztalatai és nézőpontjai segítenek abban, hogy a lehető legtöbb okot feltárjuk. A módszer előnye, hogy vizuálisan átlátható és logikus struktúrát ad, így a döntéshozók könnyen megérthetik, mely területeken szükséges beavatkozni. Hátránya viszont, hogy az okok feltárása önmagában nem bizonyítja azok tényleges hatását, ezért gyakran más módszerekkel – például Pareto-elemzéssel vagy statisztikai vizsgálatokkal – érdemes kombinálni, hogy a legkritikusabb gyökérokokra koncentrálhassunk.

Példa: Egy repülőgép-karbantartás során felfedezik, hogy a fedélzeti kommunikáció időszakosan megszakad. A halszálkadiagram kimutatja, hogy a probléma lehetséges okai közé tartozik a hibás kábelezés (gép), a karbantartók túlterheltsége (ember) és a nem megfelelő diagnosztikai eszköz (mérés).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 195 5

Műszaki tudományok

A Bizonytalanság és biztonság című tanulmánykötet 6 mérnökvégzettségű, Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán dolgozó oktató közös munkája. Karunk gépész-, mechatronikai- és biztonságtechnikai képzésre járó hallgatói képzésük során megismerkednek a kockázatmenedzsment alapjaival, módszertani hátterével, és elsajátítják a kockázatértékeléshez és -kezeléshez szükséges elméleti hátteret. A könyv nem egyetemi tankönyvnek készült, de ott is használható. Fontos célunk volt a 8 tanulmányt tartalmazó kötet közreadásával, hogy a különböző szakterületek képviselői lássák a műszaki beruházási és fejlesztési projektek, az információbiztonság, a minőségbiztosítás, a karbantartás, a munka- és tűzvédelem kockázatmenedzsmentjének néha eltérő, de integrálható sajátosságait.

A gazdálkodó szervezetek életében szükség van egységesen alkalmazott kockázatmenedzsment szabályokra, hiszen a kockázati eseménynek több, eltérő eredetű kiváltó oka és több következménye is lehet. Eltérő skálákon történő értékelésük zavart okozhat kockázatok felismerésében és kezelésében is. A mérnöki kockázatok mellett a szervezeteknél többek között megjelennek stratégiai, piaci és pénzügyi vagy akár biztosítási kockázatok is. A könyv terjedelme nem teszi lehetővé, hogy ezekkel is foglalkozzunk, de fontos felhívni a figyelmet, hogy a kockázatmenedzsment nemcsak a mérnöki feladat…

Hivatkozás: https://mersz.hu/michelberger-bizonytalansag-es-biztonsag//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero