Michelberger Pál (szerk.)

Bizonytalanság és biztonság

Fejezetek a mérnöki kockázatmenedzsmentből

4.7. Csokornyakkendő-elemzés (Bow-tie Analysis)

A csokornyakkendő-elemzés (Bow-tie analysis) egy vizuális kockázatelemzési módszer, amely a hibafa- és az eseményfa-elemzés logikáját ötvözi egyetlen, könnyen értelmezhető diagramon. Nevét jellegzetes alakjáról kapta: a középen elhelyezkedő csomópont egy nem kívánt esemény, bal oldalon a hozzá vezető okok, jobb oldalon pedig a lehetséges következmények ábrázolódnak. A bal oldal szerkezete a hibafára hasonlít, mivel a felső eseményhez vezető okok és hibakombinációk láthatók, míg a jobb oldal inkább egy eseményfát idéz, ahol a kiinduló eseményből elágazva a lehetséges kimenetek és azok súlyossága jelenik meg.

A módszer egyik legnagyobb előnye, hogy egyszerre mutatja meg a veszélyt kiváltó tényezőket és a bekövetkezés utáni lehetséges forgatókönyveket. Így nemcsak a megelőzés, hanem a következmények kezelésének tervezése is ugyanabban a logikai keretben történik. A csokornyakkendő bal oldalán feltérképezhetők a kiváltó okok, ezekhez pedig megelőző intézkedéseket lehet rendelni, például műszaki védelmeket, adminisztratív szabályokat vagy ellenőrzéseket. A jobb oldalon pedig a következményeket csökkentő vagy felszámoló intézkedések szerepelnek, mint például vészhelyzeti tervek, mentési protokollok, redundáns rendszerek vagy biztosítási megoldások.

Vegyünk egy példát a légi közlekedésből. A központi esemény legyen „repülőgép motorleállása repülés közben”. A bal oldalon ennek okai között lehet az üzemanyag kifogyása, a mechanikai meghibásodás vagy a madárütközés. Minden okhoz hozzárendelhetők megelőző intézkedések: az üzemanyagszint-szenzorok rendszeres ellenőrzése, a karbantartási protokoll betartása, vagy a repülőterek madárriasztó rendszere. A jobb oldalon a következmények vizsgálata következik: motorleállás esetén a pilóta kényszerleszállást hajthat végre, a gép siklásra állhat, vagy több motor esetében a fennmaradó hajtóművek biztosítják a repülést. Itt a csökkentő intézkedések között szerepelhet a pilóták vészhelyzeti képzése, a kényszerleszálló helyek előre tervezése, vagy a gép többmotoros kialakítása.

A csokornyakkendő-elemzés azért különösen hasznos a kockázatkezelésben, mert egyetlen ábra segítségével képes komplex biztonsági logikákat áttekinthetővé tenni. Ugyanakkor a módszer alkalmazása megköveteli a kiváltó okok és a következmények alapos ismeretét, ezért nagy tapasztalat és pontos adatok szükségesek a helyes felépítéséhez. Ha azonban a csokornyakkendő jól van elkészítve, a döntéshozók számára világos képet ad arról, hogy hol érdemes beavatkozni a legnagyobb hatás érdekében, legyen szó akár a megelőzésről, akár a következmények kezeléséről.

Ez a megközelítés különösen elterjedt a magas kockázatú iparágakban, mint a vegyipar, a repülés, az olaj- és gázipar, vagy a kritikus infrastruktúrák üzemeltetése. Itt a biztonság nemcsak a hibák megelőzését jelenti, hanem a váratlan események utáni gyors és hatékony reagálást is. A csokornyakkendő-elemzés éppen ezt a kettősséget ragadja meg: a veszélyt kiváltó tényezők és a következmények kezelése együtt alkotja a teljes biztonsági stratégiát.

A csokornyakkendő-elemzés tehát a hibafa- és az eseményfa-elemzés kombinációja, amely az egy veszélyhez vezető okokat és az azt követő eseményeket egyaránt bemutatja. A „középpontban” a veszélyes esemény van, a bal oldalon az okok, a jobb oldalon a következmények, köztük a megelőző és védelmi intézkedésekkel. Például egy elektromos elosztórendszer esetén a csokornyakkendő-elemzés megmutatja, hogy a túlterheléshez vezető okok (például hibás tervezés, rossz karbantartás) bal oldalon, a következmények (tűz, hálózati leállás) a jobb oldalon láthatók (Aust–Pons, 2020).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 195 5

Műszaki tudományok

A Bizonytalanság és biztonság című tanulmánykötet 6 mérnökvégzettségű, Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán dolgozó oktató közös munkája. Karunk gépész-, mechatronikai- és biztonságtechnikai képzésre járó hallgatói képzésük során megismerkednek a kockázatmenedzsment alapjaival, módszertani hátterével, és elsajátítják a kockázatértékeléshez és -kezeléshez szükséges elméleti hátteret. A könyv nem egyetemi tankönyvnek készült, de ott is használható. Fontos célunk volt a 8 tanulmányt tartalmazó kötet közreadásával, hogy a különböző szakterületek képviselői lássák a műszaki beruházási és fejlesztési projektek, az információbiztonság, a minőségbiztosítás, a karbantartás, a munka- és tűzvédelem kockázatmenedzsmentjének néha eltérő, de integrálható sajátosságait.

A gazdálkodó szervezetek életében szükség van egységesen alkalmazott kockázatmenedzsment szabályokra, hiszen a kockázati eseménynek több, eltérő eredetű kiváltó oka és több következménye is lehet. Eltérő skálákon történő értékelésük zavart okozhat kockázatok felismerésében és kezelésében is. A mérnöki kockázatok mellett a szervezeteknél többek között megjelennek stratégiai, piaci és pénzügyi vagy akár biztosítási kockázatok is. A könyv terjedelme nem teszi lehetővé, hogy ezekkel is foglalkozzunk, de fontos felhívni a figyelmet, hogy a kockázatmenedzsment nemcsak a mérnöki feladat…

Hivatkozás: https://mersz.hu/michelberger-bizonytalansag-es-biztonsag//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero