Michelberger Pál (szerk.)

Bizonytalanság és biztonság

Fejezetek a mérnöki kockázatmenedzsmentből

4.9. Hibamód- és hatáselemzés (FMEA)

Az FMEA (Failure Modes and Effects Analysis), magyarul hibamód- és hatáselemzés, egy strukturált módszer arra, hogy egy rendszer, folyamat vagy termék lehetséges hibalehetőségeit előre azonosítsuk, és értékeljük, milyen következményekkel járhatnak. A módszer logikája egyszerű: minden egyes alkatrésznél, folyamatlépésnél vagy funkciónál végiggondoljuk, milyen módon romolhat el (hibamód), majd megvizsgáljuk, hogy az adott hiba milyen hatással lesz a teljes rendszerre vagy a felhasználóra (hatás). Ezután meghatározzuk a hiba bekövetkezésének valószínűségét, a következmény súlyosságát és a hiba észlelhetőségét. A három tényező szorzatából alakul ki az úgynevezett kockázati prioritási szám (RPN – Risk Priority Number), amely alapján rangsorolhatók a hibák, és eldönthető, melyek igényelnek sürgős beavatkozást.

Az FMEA-t széles körben alkalmazzák az autóiparban, a repülésben, az egészségügyben és a gyártásban, mert segít a hibák megelőzésében, még mielőtt azok ténylegesen bekövetkeznének. Például egy autó fékrendszerének elemzése során hibamód lehet a fékfolyadék szivárgása. Ennek hatása a fékhatás csökkenése, amely súlyos balesethez vezethet. A hiba viszonylag ritkán fordul elő, de nehezen észlelhető, és a következménye nagyon súlyos, így az RPN magas értéket ad. Ez jelzi a mérnököknek, hogy fokozott figyelmet kell fordítani a fékvezetékek anyagára, gyártására és karbantartására. Az FMEA előnye, hogy nemcsak feltárja a kockázatokat, hanem rangsorolja is őket, ezáltal a vállalatok célzottan tudják erőforrásaikat a legkritikusabb problémák megelőzésére fordítani (Aleksić–Tadić–Komatina–Nestić, 2025).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 195 5

Műszaki tudományok

A Bizonytalanság és biztonság című tanulmánykötet 6 mérnökvégzettségű, Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán dolgozó oktató közös munkája. Karunk gépész-, mechatronikai- és biztonságtechnikai képzésre járó hallgatói képzésük során megismerkednek a kockázatmenedzsment alapjaival, módszertani hátterével, és elsajátítják a kockázatértékeléshez és -kezeléshez szükséges elméleti hátteret. A könyv nem egyetemi tankönyvnek készült, de ott is használható. Fontos célunk volt a 8 tanulmányt tartalmazó kötet közreadásával, hogy a különböző szakterületek képviselői lássák a műszaki beruházási és fejlesztési projektek, az információbiztonság, a minőségbiztosítás, a karbantartás, a munka- és tűzvédelem kockázatmenedzsmentjének néha eltérő, de integrálható sajátosságait.

A gazdálkodó szervezetek életében szükség van egységesen alkalmazott kockázatmenedzsment szabályokra, hiszen a kockázati eseménynek több, eltérő eredetű kiváltó oka és több következménye is lehet. Eltérő skálákon történő értékelésük zavart okozhat kockázatok felismerésében és kezelésében is. A mérnöki kockázatok mellett a szervezeteknél többek között megjelennek stratégiai, piaci és pénzügyi vagy akár biztosítási kockázatok is. A könyv terjedelme nem teszi lehetővé, hogy ezekkel is foglalkozzunk, de fontos felhívni a figyelmet, hogy a kockázatmenedzsment nemcsak a mérnöki feladat…

Hivatkozás: https://mersz.hu/michelberger-bizonytalansag-es-biztonsag//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero