Michelberger Pál (szerk.)

Bizonytalanság és biztonság

Fejezetek a mérnöki kockázatmenedzsmentből

FN-görbék

Az FN-görbék (Frequency–Number curves), vagyis gyakoriság–következmény görbék a kockázatok szemléltetésére szolgáló grafikus eszközök. A módszer lényege, hogy egy adott rendszer vagy tevékenység esetében a lehetséges baleseteket vagy nemkívánatos eseményeket két szempont szerint ábrázoljuk: milyen gyakran fordulhatnak elő (F – frequency), és egyszerre hány ember életét vagy milyen nagyságú veszteséget okozhatnak (N – number). A görbe tehát azt mutatja meg, hogy egy bizonyos méretű kár vagy baleset milyen gyakorisággal várható.

Az FN-görbék nagy előnye, hogy vizuálisan is összehasonlíthatóvá teszik a különböző kockázati helyzeteket. Ha például két különböző ipari folyamatot vizsgálunk – mondjuk egy vegyi üzem működését és egy repülőtér forgalmát –, az FN-görbe alapján könnyen látszik, hogy az egyik esetben gyakrabban fordulnak elő kisebb események, míg a másiknál ritkán, de sok embert érintő katasztrófák lehetősége is fennáll. Az FN-görbe segít eldönteni, mely kockázatok kezelése sürgetőbb, hiszen a ritka, de nagy következményekkel járó események társadalmi szinten is kiemelt figyelmet igényelnek.

A módszert különösen előszeretettel használják a nukleáris iparban, a vegyszerbiztonságban és a közlekedési ágazatban, ahol a balesetek ritkák ugyan, de kimenetelük tömeges lehet. Például egy atomerőmű esetében az FN-görbe megmutathatja, hogy kisebb műszaki meghibásodások viszonylag gyakoriak, de alig jelentenek veszélyt az emberekre, míg egy súlyos reaktorhiba esélye rendkívül kicsi, viszont ha bekövetkezik, sok ezer embert érinthet.

Ugyanakkor az FN-görbék alkalmazásának vannak korlátai is. Az adatok gyakran bizonytalanok, hiszen ritka események gyakoriságát nehéz pontosan meghatározni, a következmények mértéke pedig sok tényezőtől függ. Emellett a görbék társadalmi elfogadhatósági határvonalakat is jelezhetnek: bizonyos országokban meghatároznak olyan „elfogadhatósági sávokat”, amelyek felett a kockázat már nem vállalható. Ez azonban etikai kérdéseket is felvet, hiszen a döntéshozóknak el kell határozniuk, hogy mekkora élet- vagy anyagi kockázatot tartanak társadalmilag elfogadhatónak.

Vegyünk egy példát egy nemzetközi repülőtér működéséből, ahol különböző nagyságrendű kockázatok fordulhatnak elő. A mindennapi üzemelés során gyakoriak a kisebb incidensek, mint például a földi járművek koccanása vagy a poggyászkezelés során előforduló balesetek. Ezek következménye jellemzően néhány ember sérülése vagy kisebb anyagi kár. Az FN-görbén ezek az események a bal alsó sarokhoz közel jelennek meg: magasabb gyakoriság, de alacsony következményszám.

Ezzel szemben ott van annak az esélye, hogy egy repülőgép súlyos balesetet szenved, például hajtóműhiba vagy irányítási probléma miatt. Ezek az események rendkívül ritkák, de ha bekövetkeznek, akár több száz ember életét is követelhetik. Az FN-görbén ezek a pontok a jobb felső tartományban helyezkednek el: nagyon alacsony gyakoriság, de nagyon magas következményszám. A kétféle esemény összevetése világosan megmutatja a kockázatkezelés dilemmáját: a gyakori kisebb balesetek folyamatos odafigyelést igényelnek, míg a ritka, de katasztrofális eseményekre különleges, költséges biztonsági intézkedéseket kell bevezetni.

Az FN-görbe ebben a példában segít a döntéshozóknak abban, hogy kiegyensúlyozzák a biztonsági beruházásokat. Lehet, hogy egy új poggyászkezelő gépsor telepítése gyorsan csökkentené a kisebb balesetek számát, de a társadalmi elvárás mégis inkább arra ösztönzi a repülőteret, hogy a ritka, nagy következményű események valószínűségét mérséklő fejlesztésekbe – például kifutópálya-biztonsági rendszerekbe vagy fejlettebb pilótaképzésbe – fektessen. Ez jól példázza, hogy az FN-görbék nemcsak a kockázatok számszerűsítését segítik, hanem a stratégiai döntésekhez is támpontot adnak, különösen ott, ahol a társadalmi elfogadhatóság és az erőforrások hatékony felhasználása egyszerre szempont.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 195 5

Műszaki tudományok

A Bizonytalanság és biztonság című tanulmánykötet 6 mérnökvégzettségű, Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán dolgozó oktató közös munkája. Karunk gépész-, mechatronikai- és biztonságtechnikai képzésre járó hallgatói képzésük során megismerkednek a kockázatmenedzsment alapjaival, módszertani hátterével, és elsajátítják a kockázatértékeléshez és -kezeléshez szükséges elméleti hátteret. A könyv nem egyetemi tankönyvnek készült, de ott is használható. Fontos célunk volt a 8 tanulmányt tartalmazó kötet közreadásával, hogy a különböző szakterületek képviselői lássák a műszaki beruházási és fejlesztési projektek, az információbiztonság, a minőségbiztosítás, a karbantartás, a munka- és tűzvédelem kockázatmenedzsmentjének néha eltérő, de integrálható sajátosságait.

A gazdálkodó szervezetek életében szükség van egységesen alkalmazott kockázatmenedzsment szabályokra, hiszen a kockázati eseménynek több, eltérő eredetű kiváltó oka és több következménye is lehet. Eltérő skálákon történő értékelésük zavart okozhat kockázatok felismerésében és kezelésében is. A mérnöki kockázatok mellett a szervezeteknél többek között megjelennek stratégiai, piaci és pénzügyi vagy akár biztosítási kockázatok is. A könyv terjedelme nem teszi lehetővé, hogy ezekkel is foglalkozzunk, de fontos felhívni a figyelmet, hogy a kockázatmenedzsment nemcsak a mérnöki feladat…

Hivatkozás: https://mersz.hu/michelberger-bizonytalansag-es-biztonsag//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero