Michelberger Pál (szerk.)

Bizonytalanság és biztonság

Fejezetek a mérnöki kockázatmenedzsmentből

SWIFT

A SWIFT- (Structured What-If Technique) módszer a kockázatértékelés egyik félig strukturált eszköze, amely ötvözi a kreatív gondolkodást a rendszerezettséggel. A név az angol Structured What-If Technique rövidítése, magyarul strukturált mi lenne, ha… technika. A lényege, hogy a vizsgált rendszer vagy folyamat esetében előre megadott kérdésformák és irányító szempontok alapján tesszük fel a „Mi lenne, ha…?” típusú kérdéseket, így módszeresen és szisztematikusan járjuk körbe a lehetséges hibákat, eseményeket és következményeket.

A módszer sajátossága, hogy egyszerre hagy teret a kreativitásnak és biztosít egy keretrendszert, amely megakadályozza, hogy a beszélgetés széteső vagy túl általános legyen. A brainstorminghoz hasonlóan itt is az ötletek felszínre hozatala a cél, de a SWIFT-ben a kérdések előre meghatározott logikai csoportokba rendeződnek. Ezért gyakran használják olyan helyzetekben, ahol a kockázatokat gyorsan, de rendszerezett formában kell feltárni. A technika egyik előnye, hogy nem igényel hosszadalmas adatgyűjtést vagy bonyolult számításokat: a folyamat a résztvevők szakértelmére, tapasztalataira és kreatív gondolkodására épül. A workshop során a moderátor irányítja a kérdésfeltevést, így a beszélgetés fókuszált marad. Egy másik fontos tulajdonság, hogy a módszer iteratív: ahogy a résztvevők egyre több választ és következményt fogalmaznak meg, újabb és újabb kérdések merülhetnek fel. Így a vizsgálat egyre mélyebbre hatol a problémák gyökeréhez, és olyan összefüggések is feltárulhatnak, amelyek elsőre nem voltak nyilvánvalóak.

A SWIFT abban is különbözik más kockázatelemzési módszerektől, hogy nagy hangsúlyt fektet az „alternatív jövők” elképzelésére. Nem arra törekszik, hogy egyetlen pontos valószínűségi értéket adjon egy esemény bekövetkezésére, hanem arra, hogy több lehetséges kimenetet azonosítson. Így a cél nem egy „szám” megadása, hanem a lehetséges forgatókönyvek megértése. Ezért gyakran használják projekttervezésben, új rendszerek bevezetésénél vagy bonyolult technológiai folyamatok vizsgálatánál, ahol a bizonytalanság magas, és sok tényező kölcsönhatása alakítja a kimenetet.

A gyakorlatban a SWIFT egy moderált workshop formájában történik, amelyen különböző területek szakértői vesznek részt. A moderátor vezeti a folyamatot, és olyan kérdéseket tesz fel, mint például: Mi lenne, ha a berendezés energiaellátása megszűnne? Mi lenne, ha a felhasználó hibázna a kezelési lépésben? Mi lenne, ha a külső beszállító késve szállítana? Az így felmerülő forgatókönyveket a csoport megvitatja, és rögzíti a várható következményeket, azok valószínűségét és a lehetséges megelőző intézkedéseket.

Egy egyszerű példa: egy informatikai cég új, felhőalapú szolgáltatást vezet be. A SWIFT workshop során felmerül a kérdés: Mi lenne, ha a felhőszolgáltató adatközpontja órákra leállna? A szakértők megállapítják, hogy ebben az esetben az ügyfelek hozzáférése megszakadna, ami bevételkiesést és reputációs kárt okozna. Megoldásként redundáns adatközpont bevonását javasolják. Egy másik kérdés: Mi lenne, ha egy ügyfél rossz jogosultságbeállítást kapna? – erre a válasz: adatvédelmi incidens alakulhat ki, amely bírságot vonhat maga után, így szükség van automatizált jogosultság-ellenőrzésre.

A SWIFT előnye, hogy gyors, interaktív és könnyen megérthető módszer, amely segít a kockázatok széles körű feltárásában. Hátránya ugyanakkor, hogy a feltárt események minősége nagymértékben függ a résztvevők tapasztalatától és a feltett kérdések alaposságától. Ezért a módszer leginkább olyan helyzetekben működik jól, ahol több szakterület képviselője együtt dolgozik, és a cél a potenciális veszélyek gyors áttekintése.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 195 5

Műszaki tudományok

A Bizonytalanság és biztonság című tanulmánykötet 6 mérnökvégzettségű, Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán dolgozó oktató közös munkája. Karunk gépész-, mechatronikai- és biztonságtechnikai képzésre járó hallgatói képzésük során megismerkednek a kockázatmenedzsment alapjaival, módszertani hátterével, és elsajátítják a kockázatértékeléshez és -kezeléshez szükséges elméleti hátteret. A könyv nem egyetemi tankönyvnek készült, de ott is használható. Fontos célunk volt a 8 tanulmányt tartalmazó kötet közreadásával, hogy a különböző szakterületek képviselői lássák a műszaki beruházási és fejlesztési projektek, az információbiztonság, a minőségbiztosítás, a karbantartás, a munka- és tűzvédelem kockázatmenedzsmentjének néha eltérő, de integrálható sajátosságait.

A gazdálkodó szervezetek életében szükség van egységesen alkalmazott kockázatmenedzsment szabályokra, hiszen a kockázati eseménynek több, eltérő eredetű kiváltó oka és több következménye is lehet. Eltérő skálákon történő értékelésük zavart okozhat kockázatok felismerésében és kezelésében is. A mérnöki kockázatok mellett a szervezeteknél többek között megjelennek stratégiai, piaci és pénzügyi vagy akár biztosítási kockázatok is. A könyv terjedelme nem teszi lehetővé, hogy ezekkel is foglalkozzunk, de fontos felhívni a figyelmet, hogy a kockázatmenedzsment nemcsak a mérnöki feladat…

Hivatkozás: https://mersz.hu/michelberger-bizonytalansag-es-biztonsag//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero