Vannak olyan gazdálkodási területek, ahol korábban is volt erős kockázatmenedzsment-szabályozás (például vállalati pénzügyek, vagyonbiztosítások, minőségirányítás). Ezek azonban inkább elszigetelődnek, mintsem a saját szintjükre emelik fel a többi funkcionális szervezeti egység, vagy üzleti és technológiai folyamat kockázatmenedzsmentjét. Az sem segít, hogy számtalan kockázatmenedzsment-szabvány és -ajánlás közül lehet választani, és a bőség zavara módszertani segédanyagoknál is jelentkezik. Mielőtt az integráció útjára lépünk, tehát választani kell a lehetőségek közül, és ez változásra/változtatásra, valamint tanulásra kényszeríthet sok szervezeti egységet. A kockázatmenedzsment-irányítási rendszert pedig a bevezetés után is folyamatosan tesztelni, használni és fejleszteni szükséges. A kockázatmenedzsmenthez szervezeti háttér (szerepek, feladatok, felelősségek) kialakítása is hozzátartozik. Javasolt egy „független” - egyik funkcionális vállalati kockázati terület irányában sem elfogult – vállalati kockázatmenedzser kijelölése, akinek feladata a kockázati portfólió meghatározása és értékelése, és a felsővezetői döntések kockázatalapú támogatása, valamint az egységes kockázatmenedzsment-keretrendszer kialakítása és gondozása. Természetesen a szervezeti egységek vezetői, megbízott kockázatkezelők is közreműködnek ebben a munkában, megváltoztatva a vállalat kockázatmenedzsmenttel kapcsolatos gondolkodását és belső kultúráját (Horváth–Szlávik, 2011b). A kockázatmenedzser összefogja ezt a munkát egy kommunikációs és kockázati információs rendszer kialakításával.