Michelberger Pál (szerk.)

Bizonytalanság és biztonság

Fejezetek a mérnöki kockázatmenedzsmentből


7.4. Ellátási lánc működésének optimalizálása (a SCOR- és CPFR-modellek)

Az amerikai Supply Chain Council (Supply-Chain-Operations-Reference-Modell) által megfogalmazott definíció alapján az ellátási lánc minden olyan tevékenységet magában foglal, amely a termék előállításával és kiszállításával kapcsolatos, a beszállító beszállítójától kezdve a végső fogyasztóig bezárólag. Az 5 fő folyamat, amely meghatározza az ellátási láncot;
  1. tervezés (a kereslet-kínálat elemzése és a termékek, ill. szolgáltatások előállításának minőségi, mennyiségi és időrendi meghatározása),
  2. beszerzés (alapanyag, alkatrész és kooperációs szolgáltatások),
  3. gyártás (alkatrészgyártás és -szerelés),
  4. kiszállítás (készletezés, rendelésfeldolgozás, elosztás, valamint a végső fogyasztó kiszolgálása),
  5. visszaszállítás (hibás, felesleges és karbantartandó termékek kezelése, ill. vevőszolgálati tevékenység).
 
Az ellátási láncot alkotó szervezetek eredményei nem egyszerűen összeadódnak, hanem az erőforrás-allokációból adódóan a gazdálkodás különböző területein egymást felerősítő szinergikus hatások alakulnak ki. Ez azonban a kockázatokra is igaz. Az ellátási lánc menedzsmentje a vállalatok tudatos együttműködését jelenti. Elfogadják, hogy annak léte versenypozíciójuk javulását eredményezi. A lánc tagjai hajlandók lemondani rövid távú előnyöket hozó egyéni érdekeik érvényesítéséről a teljes lánc optimális működésének érdekében. Ez közös kockázatkezelést és komplex ellátásbiztonságot eredményező védelmi tevékenységet is feltételez. Ennek szabályozásában nyújthat segítséget az ISO 28000-es szabványcsomag, amely az ellátási láncok biztonságirányítási rendszerére vonatkozó követelményeket is tartalmazza.
Az ellátási láncokban fontosabb a teljes hálózat hatékony működése, mint a tagvállalatok egyéni erőforrás-felhasználási optimuma. Ez bevált CPFR (Collaborative Planning, Forecasting and Replenishment) folyamatmodell alapján arra készteti a vállalatokat, hogy együttműködjenek. A szükséglettervezés alapja a végső fogyasztói igény. A modell alkalmazása egy konszenzuson alapuló előrejelzést eredményez, amely azután meghatározza a disztribúció, a termelés és a beszerzés tagokra is lebontott terveit. Az ellátási lánc tagjai törekednek arra, hogy az előrejelzés alapját szolgáló adatok minél pontosabbak legyenek. Ez az ellátásbiztonságot is javítja.
A gyakorlatban a vállalatok „bizonytalan” beszállítói háttér esetén ugyanazt az alapanyagot vagy alkatrészt több (2-4) szállítótól is megrendelhetik. Sok esetben keretrendeléseket alkalmazva, amelyekben kapacitástartalék biztosítását is kikötik. Zavar vagy hibás teljesítés (mennyiség, minőség, szállítási határidő) estén a megbízható beszállítok rávehetők a hibázó konkurens feladatainak átvételére. A bizalomnak (biztonságnak) kölcsönösnek kell lennie. Napjainkban a beszállítók gyakran azért „bizonytalan” hátterűek, mert a megrendelők „elfelejtik” lejárt tartozásaikat kifizetni…
 

Bizonytalanság és biztonság

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 195 5

A Bizonytalanság és biztonság című tanulmánykötet 6 mérnökvégzettségű, Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán dolgozó oktató közös munkája. Karunk gépész-, mechatronikai- és biztonságtechnikai képzésre járó hallgatói képzésük során megismerkednek a kockázatmenedzsment alapjaival, módszertani hátterével, és elsajátítják a kockázatértékeléshez és -kezeléshez szükséges elméleti hátteret. A könyv nem egyetemi tankönyvnek készült, de ott is használható. Fontos célunk volt a 8 tanulmányt tartalmazó kötet közreadásával, hogy a különböző szakterületek képviselői lássák a műszaki beruházási és fejlesztési projektek, az információbiztonság, a minőségbiztosítás, a karbantartás, a munka- és tűzvédelem kockázatmenedzsmentjének néha eltérő, de integrálható sajátosságait.

A gazdálkodó szervezetek életében szükség van egységesen alkalmazott kockázatmenedzsment szabályokra, hiszen a kockázati eseménynek több, eltérő eredetű kiváltó oka és több következménye is lehet. Eltérő skálákon történő értékelésük zavart okozhat kockázatok felismerésében és kezelésében is. A mérnöki kockázatok mellett a szervezeteknél többek között megjelennek stratégiai, piaci és pénzügyi vagy akár biztosítási kockázatok is. A könyv terjedelme nem teszi lehetővé, hogy ezekkel is foglalkozzunk, de fontos felhívni a figyelmet, hogy a kockázatmenedzsment nemcsak a mérnöki feladat…

Hivatkozás: https://mersz.hu/michelberger-bizonytalansag-es-biztonsag//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave