Michelberger Pál (szerk.)

Bizonytalanság és biztonság

Fejezetek a mérnöki kockázatmenedzsmentből


2.1. A védendő vagyonelemek

Az adat- vagy információs vagyon tartalmazza a vállalat védendő adatait és információit, valamint a hozzájuk köthető adathordozókat, a továbbításukhoz szükséges kommunikációs technológiát, és az adatfeldolgozás hardver- és szoftvereszközeit is, ideértve az ezekből összeálló komplex információtechnológiai rendszerek üzemeltetéséhez szükséges dokumentációkat. (Ezeken keresztül érhetők el az adatok, és sérülhet biztonságuk is.) Az információs vagyonba beleértendők a korábban kialakított információvédelmi rendszerek és eszközök is, amelyek a vagyonelemek biztonságát – bizalmasságát, sértetlenségét és rendelkezésre állását – szolgálják.
A vagyonleltárral szemben alapvető követelmény a teljesség. A felmérés teljes szervezetre vonatkozik, és szisztematikus munka. Jó, ha van valamilyen rendező elv, amely alapján a leltár összeáll.
Elképzelhető az üzleti és technológiai folyamatok áttekintése, a folyamatelemekhez kapcsolódó információigények meghatározása, adathordozók és adatfeldolgozó rendszerek, valamint a kommunikációs eszközök tételes összegyűjtése. Ez már a szervezet integrált kockázatmenedzsment-rendszerének kialakítása irányába mutat (Michelberger, 2023), hiszen ez már kapcsolódik a funkcionális kockázatmenedzsment-területekhez is (például logisztika, környezetvédelem, minőségbiztosítás, munkavédelem).
Szervezet és földrajzi elhelyezkedés szerint is megközelíthető a vagyonelemek összegyűjtése. Ez akkor indokolt, ha a szervezet erősen tagolt, akár több országban is működik, és a telephelyek eltérő termékszolgáltatás-profillal és nagyon különböző vagyonelemekkel rendelkeznek. Ebben az esetben is szükséges a vagyonelemekhez kapcsolni a folyamatokat és az azokért felelős személyeket.
Adatalapú megközelítés elsősorban információtechnológiai szolgáltatásokat (is) nyújtó szervezeteknél jöhet elő. A vagyonleltár alapjai a vállalati adatok, adathordozók és adatbázisok rendszerezett megadása és az ehhez kapcsolódó információtechnológiai eszközök és jogosultságok, valamint hozzáférések naprakész nyilvántartása. Erre nagyon jó alap lehet az integrált üzleti és technológiai tranzakciókezeléssel is foglalkozó vállalati információs rendszerek (például ERP rendszer – Enterprise Resource Planning System) adatbázisainak és működésének áttekintése.
Vagyonelem-kategóriák lehetnek:
  • információtechnológiai infrastruktúra (ezenbelül is hálózat, hardver, alapszoftver, adatbázis-kezelő alkalmazások, információszolgáltatásban és megjelenítésben szerepet játszó periféria),
  • adathordozó (digitális és hagyományos papíralapú egyaránt),
  • vállalati működést, kommunikációt szabályozó dokumentum,
  • információsrendszer-leírás,
  • felhasználóknak szóló háttérdokumentáció és kezelési útmutató,
  • képzett információbiztonsági tudatossággal bíró felhasználó (információkezelési ismeretek és jogosultságok),
  • adatbázis.
 
Minden vagyonelem esetében nevesíteni és hivatalosan megbízni szükséges az érte felelős személy(eke)t:
  • az adatokhoz az adatgazdát, az adatfeldolgozót és a lehetséges adatkezelőket,
  • az információs rendszereknél, hardver- és szoftvereszközöknél a rendszergazdákat,
  • az üzleti és technológiai folyamatoknál a folyamatfelelőst,
  • a fizikai, az operatív és az adminisztratív védelemért felelős személyeket.
 

Bizonytalanság és biztonság

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 195 5

A Bizonytalanság és biztonság című tanulmánykötet 6 mérnökvégzettségű, Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán dolgozó oktató közös munkája. Karunk gépész-, mechatronikai- és biztonságtechnikai képzésre járó hallgatói képzésük során megismerkednek a kockázatmenedzsment alapjaival, módszertani hátterével, és elsajátítják a kockázatértékeléshez és -kezeléshez szükséges elméleti hátteret. A könyv nem egyetemi tankönyvnek készült, de ott is használható. Fontos célunk volt a 8 tanulmányt tartalmazó kötet közreadásával, hogy a különböző szakterületek képviselői lássák a műszaki beruházási és fejlesztési projektek, az információbiztonság, a minőségbiztosítás, a karbantartás, a munka- és tűzvédelem kockázatmenedzsmentjének néha eltérő, de integrálható sajátosságait.

A gazdálkodó szervezetek életében szükség van egységesen alkalmazott kockázatmenedzsment szabályokra, hiszen a kockázati eseménynek több, eltérő eredetű kiváltó oka és több következménye is lehet. Eltérő skálákon történő értékelésük zavart okozhat kockázatok felismerésében és kezelésében is. A mérnöki kockázatok mellett a szervezeteknél többek között megjelennek stratégiai, piaci és pénzügyi vagy akár biztosítási kockázatok is. A könyv terjedelme nem teszi lehetővé, hogy ezekkel is foglalkozzunk, de fontos felhívni a figyelmet, hogy a kockázatmenedzsment nemcsak a mérnöki feladat…

Hivatkozás: https://mersz.hu/michelberger-bizonytalansag-es-biztonsag//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave