Michelberger Pál (szerk.)

Bizonytalanság és biztonság

Fejezetek a mérnöki kockázatmenedzsmentből


2.2. Fenyegetések, veszélyek, sebezhetőségek

A fenyegetések és veszélyek eredetük szerint is sokrétűek lehetnek, de a védendő vagyonelemek szerint is érdemes csoportosítani, illetve strukturálni őket, megkönnyítve ezzel a kockázati valószínűségek és szintek meghatározását és/vagy becslését (Kerti–Szabó, 2013).
Információbiztonsági fenyegetések lehetnek:
  • közüzemek (elektromos áram, távközlés, gázellátás, víz, csatorna) szolgáltatási problémái,
  • környezeti veszélyek (viharok, földrengés, áradás, tűzvész, klímaváltozás),
  • információtechnológiai eszközök nem megfelelő működése (szoftverhibák, frissítés, verzióváltás, hardverhiba, informatikai szállító kiesése, adatvesztés, vírustámadás, rossz szállító, illetéktelen hozzáférés),
  • infrastruktúra (szerverszoba-klimatizálás, beázás, hálózat sérülése),
  • emberi tényezők (kulcsemberek, belső visszaélés, járvány, bosszú, szakképzetlenség, rongálás, illegális szoftverhasználat, dokumentálatlanság, szakszerűtlen IT-tervezés és -üzemeltetés, sztrájk, adatlopás, betörés, szabotázs),
  • nem jól kezelt üzleti és technológiai folyamatok és rosszul kialakított szervezet.
 
Érdemes ezeket az információbiztonsági fenyegetéseket szándékosság szerint is vizsgálni. Az információvédelmi intézkedések hatásosságát is befolyásolhatja, hogy tudatos károkozásról (például bosszú, rongálás, adatszivárogtatás) vagy nem szándékosan generált káreseményről, esetleg üzletmenet-folytonossági zavarról van-e szó.
A fenyegetéseket állandóan monitorozni szükséges az üzleti és technológiai környezet változásai miatt is. Vizsgálandó, hogy mi okozza a fenyegetést, és az mire irányul (melyik vagyonelemet veszélyezteti).
A sebezhetőség a fizikai környezetben, a szervezetben, annak működésében, a vezetésben és az infokommunikációs elemekben (hardver, szoftver, hálózat) meglévő gyengeségeket jelenti, amelyeket a fenyegetések „kihasználhatnak”, szándékosság esetén a támadók kiaknázhatnak. A sebezhetőség önmagában még nem jelent információbiztonsági kockázatot, csak akkor, ha fenyegetés is párosul hozzá. Az állandó felülvizsgálat azonban itt is szükséges. A sebezhetőségek az előző alfejezetben nevesített vagyonelemekhez köthetők.
 

Bizonytalanság és biztonság

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 195 5

A Bizonytalanság és biztonság című tanulmánykötet 6 mérnökvégzettségű, Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán dolgozó oktató közös munkája. Karunk gépész-, mechatronikai- és biztonságtechnikai képzésre járó hallgatói képzésük során megismerkednek a kockázatmenedzsment alapjaival, módszertani hátterével, és elsajátítják a kockázatértékeléshez és -kezeléshez szükséges elméleti hátteret. A könyv nem egyetemi tankönyvnek készült, de ott is használható. Fontos célunk volt a 8 tanulmányt tartalmazó kötet közreadásával, hogy a különböző szakterületek képviselői lássák a műszaki beruházási és fejlesztési projektek, az információbiztonság, a minőségbiztosítás, a karbantartás, a munka- és tűzvédelem kockázatmenedzsmentjének néha eltérő, de integrálható sajátosságait.

A gazdálkodó szervezetek életében szükség van egységesen alkalmazott kockázatmenedzsment szabályokra, hiszen a kockázati eseménynek több, eltérő eredetű kiváltó oka és több következménye is lehet. Eltérő skálákon történő értékelésük zavart okozhat kockázatok felismerésében és kezelésében is. A mérnöki kockázatok mellett a szervezeteknél többek között megjelennek stratégiai, piaci és pénzügyi vagy akár biztosítási kockázatok is. A könyv terjedelme nem teszi lehetővé, hogy ezekkel is foglalkozzunk, de fontos felhívni a figyelmet, hogy a kockázatmenedzsment nemcsak a mérnöki feladat…

Hivatkozás: https://mersz.hu/michelberger-bizonytalansag-es-biztonsag//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave