Michelberger Pál (szerk.)

Bizonytalanság és biztonság

Fejezetek a mérnöki kockázatmenedzsmentből


2.4. A veszélyhelyzetek, kockázati események bekövetkezési valószínűségének meghatározása, becslése

A bekövetkezési valószínűség meghatározása vagy becslése nehéz és bizonytalanságokkal terhelt, hiszen kevés információ és tapasztalat áll általában rendelkezésre. A valószínűség értékelésének első lépése, hogy maradunk a kvantitatív módszereknél, és meghatározzuk annak értékét 0 és 1 – vagy 0% és 100% – között. Ez szállítói adatok alapján egy információtechnológiai eszköz rendelkezésre állásánál, illetve várható meghibásodásánál jól körülhatárolható, de szándékos munkavállalói szabotázs vagy a bosszú valószínűségének előrejelzése például egy bércsökkentés esetén már jóval nehezebb. Itt kapnak szerepet az előre lefektetett kvalitatív valószínűségi osztályok, amelyeknek illeszkedniük kell(ene) a többi funkcionális kockázatmenedzsment-terület valószínűségi skáláihoz. A skálák értéktartományai, és az egyes valószínűségi osztályok verbális értelmezése kulcsfontosságú az egyértelmű becslések elvégzéséhez. Szélsőséges esetben a kockázati káresemény bekövetkezési gyakoriságára elégséges lehet 3 osztályt nevesíteni (kicsi; közepes; nagy). Az ISO/IEC 27005-ös szabvány öt valószínűségi szint alkalmazását ajánlja, de nem kötelezően. A verbális magyarázat esetén a gyakoriság megadása lehet irányadó, ahogy az a következő felsorolásban is látszik;
  1. valószínűtlen => elhanyagolható gyakorisággal,
  2. kissé valószínűtlen => évente maximum egyszer,
  3. valószínű => havonta maximum egyszer,
  4. nagyon valószínű => hetente maximum egyszer,
  5. majdnem biztos => akár naponta is.
 
Az egységes kockázatértékelés érdekében a kvantitatív érték-intervallumokat javasolt a kvalitatív valószínűségi szintekhez rendelni.
 

Bizonytalanság és biztonság

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 195 5

A Bizonytalanság és biztonság című tanulmánykötet 6 mérnökvégzettségű, Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán dolgozó oktató közös munkája. Karunk gépész-, mechatronikai- és biztonságtechnikai képzésre járó hallgatói képzésük során megismerkednek a kockázatmenedzsment alapjaival, módszertani hátterével, és elsajátítják a kockázatértékeléshez és -kezeléshez szükséges elméleti hátteret. A könyv nem egyetemi tankönyvnek készült, de ott is használható. Fontos célunk volt a 8 tanulmányt tartalmazó kötet közreadásával, hogy a különböző szakterületek képviselői lássák a műszaki beruházási és fejlesztési projektek, az információbiztonság, a minőségbiztosítás, a karbantartás, a munka- és tűzvédelem kockázatmenedzsmentjének néha eltérő, de integrálható sajátosságait.

A gazdálkodó szervezetek életében szükség van egységesen alkalmazott kockázatmenedzsment szabályokra, hiszen a kockázati eseménynek több, eltérő eredetű kiváltó oka és több következménye is lehet. Eltérő skálákon történő értékelésük zavart okozhat kockázatok felismerésében és kezelésében is. A mérnöki kockázatok mellett a szervezeteknél többek között megjelennek stratégiai, piaci és pénzügyi vagy akár biztosítási kockázatok is. A könyv terjedelme nem teszi lehetővé, hogy ezekkel is foglalkozzunk, de fontos felhívni a figyelmet, hogy a kockázatmenedzsment nemcsak a mérnöki feladat…

Hivatkozás: https://mersz.hu/michelberger-bizonytalansag-es-biztonsag//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave