1.1. Az ISO 9000 szabványsorozat áttekintése

A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) többek között irányítási és vezetési szabványok kidolgozásával foglalkozik munkacsoportokban szervezetek részére különböző ipari ágazatokban, a közigazgatási területen tevékenykedők és a társadalom számára. Ezek a szabványok a minőségirányítástól az energiairányításon át egészen a kockázat- és minőségmenedzsment, de akár az antikorrupciós irányítási rendszer alkalmazásáig terjednek. Az ISO 9000-es sorozat szabványai speciálisan a minőségirányításra és a minőségbiztosításra fókuszálnak. Alapvető céljuk az, hogy segítséget nyújtsanak a vállalatoknak a folyamataik szervezéséhez és irányításához, a vevői elégedettség eléréséhez, a folyamatos javításhoz és a jogszabályi követelmények teljesítéséhez, valamint a hatékony minőségi rendszer fenntartásához szükséges elemek megfelelő dokumentálásához.

Az ISO 9000 szabványcsalád nagy jelentőséggel bír a nemzetközi kereskedelemben és a minőségbiztosítási rendszerek határokon átívelő bevezetésében. Számos különböző iparági és gazdasági területen alkalmazzák (járműipar, élelmiszeripar, gépipar stb.). Ezek a szabványok a szervezetek által a minőség biztosítására alkalmazott irányítási rendszerekkel foglalkoznak a következő területeken: tervezés, gyártás, szállítás és termékek támogatása. Az ISO 9000 szabványcsalád tagjai alapelveket, útmutatást és követelményeket biztosítanak a minőségirányítási rendszer kialakításához, fenntartásához és továbbfejlesztéséhez. A követelmények meghatározzák azokat a jellemzőket, amelyeket egy szervezet minőségirányítási rendszerének teljesítenie kell, de nem írják elő annak megvalósítási módját. Ez biztosítja ezen szabványok széles körű alkalmazhatóságát a gyártás és a szolgáltatás területén. Az ISO 9001 követelmények alapján kialakított minőségirányítási rendszer harmadik fél általi felülvizsgálata eredményeképpen a tanúsítvány megszerzésére is van lehetőség. Világszerte alkalmazzák a minőségközpontú irányítási rendszer kialakítására, amely a kétoldalú szerződéses helyzetekben, valamint a harmadik fél általi tanúsítási vagy regisztrációs helyzetekben jelentős.

Az ISO 9000 szabványcsaládot a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) 176. Műszaki Bizottsága dolgozta ki, amelynek első ülésére 1980-ban került sor. A szabvány a Brit Szabványügyi Intézet (BSI) BS 5750 sorozatú szabványain alapult, ezeket terjesztették az ISO elé 1979-ben. A szabványsorozat története azonban még ennél is korábbra tehető. Az 1959-ben kiadott kormányzati beszerzési szabványokhoz vezethető vissza, mint például az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumának MIL-Q-9858 szabványa, valamint az Egyesült Királyság 05-21 és 05-24 védelmi szabványai. A kormányzati beszerzési ügynökségeknek szállító nagy szervezeteknek gyakran meg kellett felelniük a megkötött szerződésekre vonatkozó különböző minőségbiztosítási követelményeknek, ami oda vezetett, hogy a védelmi iparág elfogadta a NATO AQAP, MIL-Q és védelmi szabványok kölcsönös elismerését.

Végül az ISO 9000 sorozat bizonyult megfelelő megoldásnak ahelyett, hogy a vállalatokat több, gyakran hasonló követelmény együttes vagy párhuzamos alkalmazására kényszerítették volna. Az ISO 8402 szabvány 1986-ban jelent meg, amely az alapfogalmakat tartalmazta azzal a céllal, hogy egységesítse a minőségbiztosítás terminológiáját.

A nemzetközi szabványcsalád az első kiadása óta eltelt közel négy évtized alatt folyamatos átdolgozáson, javításon, fejlesztésen esett át annak érdekében, hogy az aktuális gazdasági viszonyoknak megfelelő kompatibilitást biztosítson. A 2000-ben történt megújítás eredményeként az ISO 9000 család számos szabványa megszűnt, és az alapszabványok új kiadásának megjelenését követően egy új struktúrában formálódott, ezek: ISO 9000, ISO 9001 és ISO 9004 (IV.1. ábra).

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1393beb_742/#m1393beb_742 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1393beb_742/#m1393beb_742)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1393beb_742/#m1393beb_742)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

IV.1. ábra. Az ISO 9000-es szabványcsalád mérföldkövei

 

A 2000-ben megjelent ISO 9000 család tagjai a következők voltak:

ISO 9000:2000 Minőségirányítási rendszerek – Alapok és szótár. Tartalmilag a minőségirányítási rendszerek alapelveit és terminológiáját foglalja össze.

ISO 9001:2000 Minőségirányítási rendszerek – Követelmények. Az ISO 9001:2000 szabvány meghatározza a minőségirányítási rendszer követelményeit, amelynek keretében a szervezetnek bizonyítania kell, hogy képes következetesen olyan termékeket szállítani vagy szolgáltatást nyújtani, amelyek megfelelnek a vevői és az alkalmazandó szabályozási követelményeknek. Célja a vevői elégedettség növelése a rendszer hatékony alkalmazásával, beleértve a rendszer folyamatos fejlesztésére és a vevői és alkalmazandó szabályozási követelményeknek való megfelelés biztosítására irányuló folyamatokat. A nemzetközi szabvány összes követelménye általános jellegű, és minden szervezetre alkalmazandó, függetlenül azok típusától, méretétől és a nyújtott terméktől. Ha a nemzetközi szabvány valamely követelménye a szervezet és terméke jellege miatt nem alkalmazható, akkor annak kizárása mérlegelhető.

ISO 9004:2000 Minőségirányítási rendszerek – Útmutató a működés fejlesztéséhez. Ez a nemzetközi szabvány az ISO 9001 szabványban meghatározott követelményeken túlmutató iránymutatásokat tartalmaz a minőségirányítási rendszer hatékonyságának és eredményességének, és ezáltal a szervezet teljesítményének javítási lehetőségei figyelembevétele érdekében. Az ISO 9001 szabványhoz képest a vevői elégedettség és a termékminőség célkitűzései kiterjednek az érdekelt felek elégedettségére és a szervezet teljesítményére is.

A 2015-ben és azt követően kiadott ISO 9000-es szabványcsalád felépítése a következő:

MSZ EN ISO 9000:2015 Minőségirányítási rendszerek. Alapok és szótár. Terminológia szabványnak is szokás nevezni. Alapvetően az egységes értelmezés biztosítása a célja és az, hogy megfelelő alapot nyújtson mindazon szervezetek számára, akik a minőségirányítási rendszer bevezetését, fenntartását és fejlesztését tűzték ki célul. Bemutatja a minőségirányítási rendszer 7 alapelvét, ezek: vevőközpontúság, vezetői szerepvállalás, munkatársak elköteleződése, folyamatszemléletű megközelítés, fejlesztés, bizonyítékokon alapuló döntéshozatal, kapcsolatok kezelése.

MSZ EN ISO 9001:2015 Minőségirányítási rendszerek. Követelmények. Ez a szabvány tartalmazza a minőségirányítási rendszer követelményeit. Ebből következően ez a tanúsítás alapja. Követelményrendszere a PDCA-elv szerint lett kialakítva, három alappilléren nyugszik: a folyamatszemlélet, a kockázatalapú gondolkodásmód és a folyamatos fejlesztés. Bármilyen tevékenységet végző szervezet alkalmazhatja, nem függ sem a méretétől, sem az összetettségétől. Alkalmazásával egy szervezet képes olyan termékek előállítására vagy szolgáltatások nyújtására, amelyek folyamatosan és egyenletesen megfelelnek a vevői elvárásoknak, a jogszabályi követelményeknek, valamint a rendszer megfelelő működtetésével a szervezet elnyeri a vevők és más érdekelt felek megelégedettségét.

MSZ ISO/TS 9002:2017 Minőségirányítási rendszerek. Irányelvek az ISO 9001:2015 alkalmazásához. Egyfajta útmutató szabvány, amely segítséget nyújt a szervezeteknek a minőségirányítási rendszerre vonatkozó követelmények alkalmazásához, példákkal, lehetőségekkel.

MSZ EN ISO 9004:2018 Minőségirányítás. A szervezet minősége. Útmutató a tartós siker eléréséhez. A szabvány célja annak elősegítése, hogy azon szervezetek, akik ISO 9001 szerint kialakított minőségirányítási rendszert működtetnek, képesek legyenek azt hosszú távon, sikeresen fenntartani. Ajánlásokat és eszközöket tartalmaz és nem követelményeket. Része az önértékelés is.

Fontos megjegyezni, hogy az ISO 9000-es és az ISO 9001-es szabványok megújulása várhatóan 2026-ban befejeződik. Jelenleg mindkét szabvány véleményezési szakaszban van, amelynek eredményeképpen várhatóan még ebben az évben megújult tartalommal jelennek meg annak érdekében, hogy továbbra is megfeleljenek a globális alkalmazhatóságnak.

Tartalomjegyzék

• Bizonytalanság és biztonság
• Impresszum
• Bevezetés
• chevron_rightI. A kockázatmenedzsment alapjai
  • chevron_right1. A kockázatelemzés alapjai
    • 1.1. Személyes motivációm
    • 1.2. Nemzetközi kitekintés – kulturális különbségek
    • 1.3. A biztonság fejlődése a kockázatelemzés bevezetése óta
    • 1.4. A dodó madár példája – a veszély felismerésének fontossága
    • 1.5. Katasztrófák
    • 1.6. Tervezett élettartam és kockázat
    • 1.7. Összegzés – fő tanulságok és következtetések a fejezetből
  • chevron_right2. Vonatkozó szabványok és a kockázatkezelés folyamata
    • 2.1. A kockázatkezelés nemzetközi szabványai (MSZ ISO 31000:2018 és MSZ EN 31010:2019) – alapelvek és útmutatók
    • 2.2. Kockázatazonosítás
    • 2.3. Kockázatelemzés
    • 2.4. Kockázatértékelés
    • 2.5. Kockázatkezelési intézkedések
    • 2.6. Monitorozás és felülvizsgálat
    • 2.7. Összegzés
  • chevron_right3. A kockázatkezelés szemlélete, modellek és alapfogalmak
    • 3.1. Rendszerszemléletű megközelítés – a kockázatkezelés integrálása a szervezeti folyamatokba és döntéshozatalba (proaktív, folyamatos tevékenység)
    • 3.2. Veszély, hiba, kockázat – alapfogalmak és definíciók tisztázása (a veszélyek, hibalehetőségek és kockázatok közötti különbségek)
    • 3.3. Baleseti ok-okozati modellek – a dominóelv és a svájcisajt-modell bemutatása (hogyan vezetnek a rejtett hibák és védelmi hiányosságok balesetekhez)
    • 3.4. A kockázatkezelés gazdasági aspektusai és az ALARP-elv – a biztonsági intézkedések költség-haszon elemzése, az észszerűen elérhető minimális kockázat elve
    • 3.5. Megbízhatóság, hibatűrés és redundancia – a rendszerek megbízhatóságának növelése (megengedhető hibák, redundáns rendszerek típusai, korlátai és alkalmazásai)
    • 3.6. „Murphy törvénye” és biztonsági tartalékok – a Murphy-elv jelentősége a kockázatkezelésben és a megfelelő biztonsági tartalékok tervezése
    • 3.7. A kockázatkezelés hierarchiája
  • chevron_right4. A kockázatfelméréshez használt eszközök és eljárások ismertetése
    • chevron_right4.1. Root Cause Analysis (RCA) és kapcsolódó módszerei
      • 5 Miért
      • Halszálkadiagram (Ishikawa-diagram)
      • Pareto-elemzés
      • Kapcsolatgráf
      • Összegzés
    • 4.2. Brainstorming
    • 4.3. A mátrix módszer
    • 4.4. Hibafa
    • 4.5. Sikerfa
    • 4.6. Eseményfa
    • 4.7. Csokornyakkendő-elemzés (Bow-tie Analysis)
    • 4.8. Checklist
    • 4.9. Hibamód- és hatáselemzés (FMEA)
    • 4.10. SWOT-elemzés
    • chevron_right4.11. Egyéb módszerek
      • Markov-elemzés
      • Bayes-háló
      • FN-görbék
      • Monte Carlo-szimuláció
      • Delphi
      • SWIFT
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightII. Integrált vállalati kockázatmenedzsment
  • 1. A holisztikus kockázatkezelés igénye
  • 2. Kockázatok csoportosítási lehetőségei
  • 3. A kockázatmenedzsment heterogén szakmai háttere
  • 4. Kockázatmenedzsment megjelenése a funkcionális (vállalat)biztonságban
  • 5. Üzleti és technológiai folyamatok kockázatkezelése
  • 6. Bizonytalanság és kockázat
  • chevron_right7. Kockázatkezelő keretrendszerek
    • 7.1. A „COSO”
    • 7.2. A „M_o_R”
    • 7.3. Üzletmenet-folytonosság (ISO 22301)
    • 7.4. Ellátási lánc működésének optimalizálása (a SCOR- és CPFR-modellek)
    • 7.5. VUCA-környezet
    • Következtetések
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightIII. Az információvédelem sajátos kockázatmenedzsmentje
  • 1. Információ-, informatikai és kiberbiztonság
  • chevron_right2. Az információbiztonsági kockázatelemzés és -kezelés
    • 2.1. A védendő vagyonelemek
    • 2.2. Fenyegetések, veszélyek, sebezhetőségek
    • 2.3. A vagyonelemekkel kapcsolatosan hozott védelmi intézkedések
    • 2.4. A veszélyhelyzetek, kockázati események bekövetkezési valószínűségének meghatározása, becslése
    • 2.5. Az információbiztonsági kárérték előrejelzése
    • 2.6. Kockázatok, kockázati szintek meghatározása
    • 2.7. Intézkedések a nem elviselhető kockázatok kockázati szintjének csökkentésére vagy kezelésére
    • 2.8. Az információbiztonsági kockázatmenedzsment lépései (összegzés)
  • chevron_right3. Információbiztonsági kockázatmenedzsment-irányítási rendszer keretében
    • 3.1. Az ISO/IEC 27000-es szabványcsomag
    • 3.2. TISAX (Trusted Information Security Assessment eXChange – autóipari beszállítókkal szemben támasztott információbiztonsági követelményrendszer)
    • 3.3. CObIT (Control Objectives for Information and Related Technology – ajánlás információtechnológia irányításához, kontrolljához és ellenőrzéséhez)
    • 3.4. Információs rendszerek üzemeltetése (az ITIL)
    • 3.5. CRAMM-modell információbiztonsági kockázatok kezelésére (CCTA Risk and Management Method, CCTA = Central Computers and Telecommunications Agency, GB)
    • 3.6. NIST SP 800-as sorozat
    • 3.7. A mesterségesintelligencia-alkalmazások kockázatmenedzsmentje
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightIV. Kockázatelemzés, -értékelés és -kezelés a minőségbiztosításban
  • chevron_right1. A kockázatalapú gondolkodás a minőségbiztosításban
    • 1.1. Az ISO 9000 szabványsorozat áttekintése
    • 1.2. A kockázatalapú gondolkodás a minőségirányítási rendszer követelményeiben
  • 2. A kockázatalapú gondolkodás egyes menedzsmentrendszerekben
  • chevron_right3. Kockázatfelmérésre alkalmazott eszközök a minőségirányításban
    • 3.1. HACCP-eljárás
    • 3.2. A HAZOP-módszer
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightV. Kockázatbecslés érzékenységi és bizonytalansági elemzése
  • Bevezetés
  • chevron_right1. Kockázatbecslés lineáris érzékenységelemzése (A módszertan ismertetése)
    • Logritmikus linearizálás
    • Teljes deriválás
    • Taylor sorfejtés módszere
  • 2. Hibafaelemzés lineáris érzékenységvizsgálata
  • 3. Hibamód- és hatáselemzés (FMEA) lineáris érzékenységvizsgálata
  • 4. Kockázatbecslés Monte Carlo-szimulációs megbízhatóságelemzése (a módszertan ismertetése)
  • 5. Hibafaelemzés korrelációs vizsgálata
  • 6. Javítható rendszer üzemeltetési folyamatának elemzése
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightVI. A kémiai kockázatértékelés munkavédelmi dimenziói
  • chevron_rightBevezetés
    • 1.1. A kémiai kockázatértékelés jelentősége a munkavédelemben
    • 1.2. A munkavédelmi kockázatértékelés célja és fontossága
    • 1.3. Feladatok és hatáskörök
  • chevron_right2. Kémiai anyagok és veszélyek a munkahelyeken
    • 2.1. Kemizáció és veszélyforrások a munkahelyeken
    • 2.2. Az expozíciós utak szerepe a kockázatok oldaláról
    • 2.3. A vegyi anyagok szabálytalan kezelésének kihatásai
  • chevron_right3. Esettanulmány
    • 3.1. Bevezetés
    • 3.2. A nátrium-azid technológia szerepének ismertetése
    • 3.3. A nátrium-azid mint veszélyes anyag tulajdonsága
    • 3.4. Iparbiztonsági szabályozás szerinti besorolás
    • 3.5. Technológiai elemek
    • 3.6. Veszélyes anyagok tárolása, kármentés
    • 3.7. A nátrium-azid munkavédelmi veszélyei a gyártás során
    • 3.8. Balesetek
    • 3.9. A nátrium-azid kockázatértékelési folyamatának további összetevői
    • 3.10. Védőeszközökkel való ellátás
    • 3.11. Biztonsági ismeretek átadása
    • 3.12. Egyéb munkavédelmi célú ismeretközlő módszerek
  • chevron_right4. A kémiai kockázatbecslés elemei
    • 4.1. Veszélyazonosítás
    • chevron_right4.2. Expozíció mérése és becslése
      • Az expozíciós vizsgálatok fázisainak sajátosságai
      • Biológiai határértékek
      • Egyéb mintavételi módszerek
    • chevron_right4.3. Kockázatok értékelése
      • A kockázatok minőségi értékelése
  • chevron_right5. Munkavédelmi intézkedések diverzifikációja
    • chevron_right5.1. A védelmi intézkedések főbb tartalmi elemei
      • Helyettesítés
      • Műszaki védelmi intézkedések
      • Szervezési intézkedések
      • Egyéni védőeszközök
    • 5.2. Kontroll és kockázatok integritása
  • chevron_right6. A kémiai kockázatértékelés szabályozási keretei
    • 6.1. Jogszabályok szerepe a kémiai kockázatkezelésben
    • 6.2. Munkahelyi szervezetszabályozó eszközök közrehatása
    • 6.3. Munkáltatói és munkavállalói kötelezettségek a kockázatértékelés viszonylatában
  • chevron_right7. Kémiai kockázatok integrált megközelítésben
    • 7.1. A kémiai kockázatértékelés és a vállalati kockázatmenedzsment
    • 7.2. A munkahelyi biztonsági kultúra szerepe a kémiai kockázatkezelésben
    • 7.3. Partnerség a kémiai biztonság elősegítésében
  • 8. Jövőbeli kihívások
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightVII. Létesítmények tűzvédelmi üzemeltetési kockázatai
  • Bevezetés
  • chevron_right1. A tűzvédelmi kockázati osztályba sorolásról röviden
    • 1.1. Tűzvédelmi kockázati osztályok
    • 1.2. Az épület vertikális kiterjedése
    • 1.3. A bent tartózkodó emberek létszáma és menekülési képessége
    • 1.4. Az anyagok tűzveszélyessége
    • 1.5. A mértékadó tűzvédelmi kockázati osztály
  • chevron_right2. Kockázatalapú tervezés, a létesítmények tűzvédelmi koncepciója
    • 2.1. Passzív tűzvédelmi műszaki megoldások
    • chevron_right2.2. Aktív tűzvédelmi műszaki megoldások
      • Beépített tűzjelző berendezések
      • Beépített tűzoltó berendezések
      • Hő- és füstelvezető rendszerek
    • 2.3. Kiürítés
  • 3. A tűzvédelmi műszaki megoldások üzemeltetési kockázatai
  • 4. Speciális kockázatok a felújítások, átalakítások alatt
  • 5. A tűzvédelmi műszaki irányelvek szerepe, jelentősége
  • Irodalomjegyzék
• chevron_rightVIII. Projektkockázatok és kezelésük
  • chevron_right1. Projektmenedzsment-alapok
    • 1.1. A projekt „háromszög”
    • 1.2. A projektek csoportosítása
    • 1.3. A projekt életciklusa
    • 1.4. A projektek megvalósíthatósága
  • chevron_right2. A projekt kockázatkezelési lehetőségei és eszközei
    • 2.1. Hálótervezés
    • 2.2. Agilis projektmenedzsment
  • chevron_right3. Projektkockázatok elemzése és értékelése
    • 3.1. Opciókban történő gondolkodás
    • 3.2. Projektkrízisek
    • 3.3. Projektprogramok
    • 3.4. A projekt kockázatmenedzsment folyamatalapú megközelítése (PMBOK alapján)
  • chevron_right4. A „projekttermék” megtérülése
    • 4.1. Hagyományos megtérülési megfontolások
    • 4.2. Tulajdonlás teljes költsége – TCO
  • Irodalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 195 5

A Bizonytalanság és biztonság című tanulmánykötet 6 mérnökvégzettségű, Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karán dolgozó oktató közös munkája. Karunk gépész-, mechatronikai- és biztonságtechnikai képzésre járó hallgatói képzésük során megismerkednek a kockázatmenedzsment alapjaival, módszertani hátterével, és elsajátítják a kockázatértékeléshez és -kezeléshez szükséges elméleti hátteret. A könyv nem egyetemi tankönyvnek készült, de ott is használható. Fontos célunk volt a 8 tanulmányt tartalmazó kötet közreadásával, hogy a különböző szakterületek képviselői lássák a műszaki beruházási és fejlesztési projektek, az információbiztonság, a minőségbiztosítás, a karbantartás, a munka- és tűzvédelem kockázatmenedzsmentjének néha eltérő, de integrálható sajátosságait.

A gazdálkodó szervezetek életében szükség van egységesen alkalmazott kockázatmenedzsment szabályokra, hiszen a kockázati eseménynek több, eltérő eredetű kiváltó oka és több következménye is lehet. Eltérő skálákon történő értékelésük zavart okozhat kockázatok felismerésében és kezelésében is. A mérnöki kockázatok mellett a szervezeteknél többek között megjelennek stratégiai, piaci és pénzügyi vagy akár biztosítási kockázatok is. A könyv terjedelme nem teszi lehetővé, hogy ezekkel is foglalkozzunk, de fontos felhívni a figyelmet, hogy a kockázatmenedzsment nemcsak a mérnöki feladat…

Hivatkozás: https://mersz.hu/michelberger-bizonytalansag-es-biztonsag//