Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


4.1.1.3. Összefüggés az életminőség további mutatói és a koherencia érzés között

A 4.1.1-1. táblázat azt mutatja be, hogy az átlagnál alacsonyabb, illetve magasabb koherenciával jellemezhető személyek esetében hogyan változnak az egészségi állapot egyes mutatói. A statisztikai elemzést bináris változókon végzett logisztikus regresszió elemzés segítségével végeztük. A bináris értékek az egészségi állapot önbecslése esetén „0” = nagyon rossz, rossz, „1” = közepes, jó, kiváló; munkaképesség csökkenés önbecslése esetén „0”= nincs vagy enyhe munkaképesség csökkenése van, „1” = közepes, súlyos teljesítménycsökkenés, munkaképtelenség, tolószékhez, ágyhoz kötöttség; életminőség esetén „0” átlag alatti, „1” átlag feletti; depresszió esetén „0” = 18 pont és az alatt, „1” = 18 pont felett.
 
4.1.1-1. táblázat. Az egészségi állapot változóinak összefüggése a koherenciával a Hungarostudy 2002 felmérés alapján (n = 12 640)
Változó
OR
95%-os konfidencia intervallum
Egészségi állapot önbecslése*
koherencia (0)
1
 
 
koherencia (1)
9
,53
7
,61
11
,95
Munkaképesség csökkenés önbecslése*
koherencia (0)
1
 
 
koherencia (1)
0
,13
0
,10
0
,155
Életminőség WHO*
koherencia (0)
1
 
 
koherencia (1)
4
,62
4
,07
5
,26
Közepesen súlyos v. súlyos depresszió*
koherencia (0)
1
 
 
koherencia (1)
0
,14
0
,11
0
,17
* Kontrolálva nemre, korra, végzettségre
 
Mivel az egészségi állapot mutatói jelentősen függnek az életkortól, a nemtől és az iskolai végzettségtől, az adatokat minden esetben korrigálni kellett nem, kor és végzettség szerint. A korrekció után az egészségi állapot önbecslése majdnem tízszer jobb, a munkaképesség csökkenés nyolcszor kisebb mértékű az átlagnál magasabb koherencia érzéssel jellemezhető személyek között. a WHO jóllét, életminőség kérdőíve szerint a magas koherencia ötször jobb életminőséggel jár együtt, míg a depresszió több mint hétszer kevésbé jellemző rájuk.
A 4.1.1-2. táblázat azt mutatja, hogy a jól ismert kockázati tényezőkhöz viszonyítva, mint a kor, a nem, az iskolázottság, mennyire fontos a koherencia szerepe az egészségi állapot mutatóival összefüggésben. A 4.1.1-2. táblázat az egészségi állapot önbecslésére vonatkozó lépésenkénti regresszió elemzés eredményeit mutatja.
 
4.1.1-2. táblázat. Az egészségi állapot önbecslésének összefüggése a koherenciával, személyes hatékonysággal, a megbirkózással és a társas támogatással a Hungarostudy 2002 felmérés alapján (n = 12,640)
Változók
ß
S.E.
t-érték
p
adj. R2
Konstans
,078
 
43,45
,000
 
Kor
- ,422
,001
-34,00
,000
,2166
Iskolaév
,160
,004
12,89
,000
,255
Koherencia
,102
,004
7,70
,000
,281
Érzelem orientált megbirkózás
- ,106
,004
-8,92
,000
,292
Hatékonyság, kompetencia
,100
,004
7,76
,000
,302
Családon kívülről segítség
,068
,004
5,30
,000
,306
Nem
- ,026
,022
-2,23
,025
,306
 
Bár az életkor és az iskolázottság szerepe nyilvánvaló és igen jelentős, ezek után már a koherencia érzés következik a magyarázó változók között, ezt követi az érzelem központú megbirkózás negatív hatása az egészségre. A modell azt mutatja, hogy az önhatékonyság, kompetencia érzés ugyan szintén szignifikánsan befolyásolja az egészségi állapot önbecslését, azonban a koherencia fontosabb magyarázó változó. Érdekes módon, a nem, ami minden vizsgálat szerint a nők negatívabb egészség értékelését mutatja, lényegesen kisebb jelentőségűvé válik, ha a fenti magyarázó változókkal együtt vizsgáljuk a hatását.
Mind a WHO jóllét, életminőség mutatónak, mind a Beck Depresszió Kérdőív alacsony értékének legfontosabb előrejelzője a koherencia érzés, fontosabb, mint az életkor, az iskolázottság és a nem. A statisztikai elemzéseknél lépésenkénti regresszió elemzést használtunk, ahol a függő változó a WHO Jóllét Index (4.1.1-3. táblázat) és a Beck Depresszió Kérdőív volt (4.1.1-4. táblázat).
 
4.1.1-3. táblázat. A WHO jóllét kérdőív összefüggése a koherenciával, személyes hatékonysággal, a megbirkózással és a társas támogatással a Hungarostudy 2002 felmérés alapján (n = 12.640)
Változók
ß
S.E.
t-érték
p
 
adj. R2
Konstans
,339
 
8,517
,000
 
 
Koherencia
,222
,020
15,499
,000
 
,130
Hatékonyság, kompetencia
,204
,020
14,621
,000
 
,183
Kor
-,126
,003
-9,590
,000
 
,208
Iskolaév
,064
,016
4,885
,000
 
,215
Nem
-,069
,093
-5,569
,000
 
,220
Érzelem orientált megbirkózás
-,095
,018
-7,259
,000
 
,226
Probléma orientált megbirkózás
,077
,014
5,371
,000
 
,231
Családon kívülről segítség
,052
,019
3,610
,000
 
,234
Családi segítség
,031
,018
2,256
,024
 
,234
 
A jóllét mint függő változó esetén a koherencia és a hatékonyság, kompetencia érzés egymást kiegészítő változóként az első és második helyen, a kontrol változókat megelőzve jelenik meg. A koherencia a jóllétet 13%-ban amíg a személyes hatékonyság további 5,3%-ban magyarázza.
 
4.1.1-4. táblázat. A Beck Depresszió Kérdőív összefüggése a koherenciával, személyes hatékonysággal, a megbirkózással és a társas támogatással a Hungarostudy 2002 felmérés alapján (n = 12.640)
Változók
ß
S.E.
t-érték
p
adj. R2
Konstans
 
 
 
 
 
Koherencia
-
,185
,050
-13
,323
,000
,084
Kor
,209
,008
16
,069
,000
,141
Érzelem orientált megbirkózás
,244
,046
19
,678
,000
,201
Iskolaév
-
,163
,040
-12
,578
,000
,203
Hatékonyság, kompetencia
-
,140
,050
-10
,372
,000
,249
Nem
,050
,240
4
,099
,000
,251
Segít egyházi vagy polgári csoport
,064
,150
4
,994
,000
,254
Családon kívülről segítség
-
,042
,049
-2
,889
,004
,256
Családi segítség
-
,032
,047
-2
,383
,017
,256
 
4.1.1-5. táblázat. Koherencia összefüggése a személyes hatékonyság, a megbirkózás és a társas támogatás változóival a Hungarostudy 2002 felmérés alapján (n = 12.640)
Változók
OR
95%-os konfidencia intervallum
Önhatékonyság (0)
1
 
 
Önhatékonyság (1)
1
,75
1
,47
2
,08
Önhatékonyság (2)
3
,66
2
,93
4
,55
Önhatékonyság (3)
6
,49
4
,99
8
,45
Érzelem orientált megbirkózás (0)
1
 
 
Érzelem orientált megbirkózás (1)
0
,51
0
,41
0
,64
Érzelem orientált megbirkózás (2)
0
,25
0
,17
0
,36
Probléma orientált megbirkózás (0)
1
 
 
Probléma orientált megbirkózás (1)
1
,17
0
,97
1
,41
Probléma orientált megbirkózás (2)
2
,83
2
,38
3
,36
Családtól támogatás (0)
1
 
 
Családtól támogatás (1)
0
,61
0
,32
1
,16
Családtól támogatás (2)
1
,07
0
,65
1
,74
Családtól támogatás (3)
2
,90
1
,87
4
,49
Családon kívüli támogatás (0)
1
 
 
Családon kívüli támogatás (1)
1
,00
0
,75
1
,33
Családon kívüli támogatás (2)
1
,68
1
,38
2
,05
Családon kívüli támogatás (3)
2
,97
2
,40
3
,68
Támogatás egyházi v, polgári csoporttól (0)
1
 
 
Támogatás egyházi v, polgári csoporttól (1)
1
,16
0
,85
1
,58
Támogatás egyházi v, polgári csoporttól (2)
1
,74
1
,22
2
,49
Támogatás egyházi v, polgári csoporttól (3)
1
,86
1
,00
3
,46
Vallás gyakorlás (0)
1
 
 
Vallás gyakorlás (1)
1
,23
1
,01
1
,48
Vallás gyakorlás (2)
1
,53
1
,26
1
,85
Vallás gyakorlás (3)
2
,02
1
,59
2
,57
Vallás gyakorlás (4)
2
,01
1
,41
2
,86
 
A jóllét és a depresszió esetén a magyarázó változók között elsőként a koherencia érzés szerepel és ezt követi a kor, mint a legfontosabb kontroll-változó. A depressziót a koherencia 8,4%-ban, a kor további 5,7%-ban magyarázza.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave