Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


Irodalom

 
Andorka R. (1996) Merre tart a magyar társadalom? Lakitelek, Antológia.
Antonovsky A.(1985) Health, Stress and coping, Jossey-Bass Publ, San Francisco.
Antonovsky A. (1987) Unraveling the mystery of health, San Francisco, Jossey-Bass Publ.
Antonovsky A. (1993) The Structure and Properties of the Sense of Coherence Scale. Social Science & Medicine, Vol. 36. No6:725–733.
Bolin K, Lindgren B, Lindström M, Nystedt P. (2003) Investment in social capital- implications of social interactions for the production of health, soc Sci Med, 56:2379–2390.
Caldwell RA. Pearson JL, Chin RJ. (1987) Stress-moderating effects: social support in the context of gender and locus of control. Personality and Social Psychology Bulletin, 13, 1:5–17.
Cook W, Medley D. (1954) Proposed hostility and pharisaic-virtue scales for MMPI. Journal of Applied Psychology, 38:414–418.
Haralambos M, Holborn M. (1995) Sociology: Themes and Perspectives. Collins Educational, London, 874–875.
Idler EL, Benyamini Y. (1997) Self-rated health and mortality: a review of twenty-seven community studies, J Health and Soc Beh, 38:21–37.
Kawachi I, Berkman LF. (2000) Social cohesion, social capital, and health. In: Berkman LF, Kawachi I. (eds). Social Epidemiology. New York, Oxford University.
Kawachi I, Kennedy BP. (1997a) Health and social cohesion: why care about income inequality? British Medical Journal; Volume 314, April.
Kawachi I, Kennedy BP, Lochner KSM, Prothrow-Stith D. (1997b) Social Capital, Income Inequality, and Mortality. American Journal of Public Health, 87(9):1491–1498.
Kopp, MS, Schwarzer R, Jerusalem M. (1993) Hungarian Questionnaire in Psychometric Scales for Cross-Cultural Self-Efficacy Research. Zentrale Universitats Druckerei der FU Berlin.
Kopp MS, Skrabski Á, Szedmák S. (2000/a) Psychosocial risk factors, inequality and self-rated morbidity in a changing society. Social Sciences and Medicine, 51:1350–1361.
Kopp M, Falger P, Appels A, Szedmák S. (1998) Depression and Vital Exhaustion are differentially related to behavioural risk factors for coronary heart disease, Psychosomatic Medicine, 60:752–758.
Kopp M, Fóris N. (1995) A szorongás kognitív viselkedésterápiája. Végeken Kiadó.
Kopp M, Skrabski Á. (1995. Alkalmazott magatartástudomány. A megbirkózás egyéni és társadalmi stratégiái, Corvinus Kiadó, Budapest.
Kopp M, Skrabski Á, Czakó L. (1990) Összehasonlító mentálhigiénés vizsgálatokhoz ajánlott módszertan. Végeken, 1,2: 4–24.
Kopp MS, Skrabski Á, Szedmák S. (2000/b) Psychological Risk Factors, Inequality and Self-rated Morbidity in a Changing Society, Soc Sci Med; 51: 350–1361.
Kopp M, Skrabski Á, Székely A. (2002) Risk Factors and Inequality in Relation to Morbidity and Mortality in a Changing Society. Heart Disease: Environment, Stress and Gender. Ed.: G. Weidner, Kopp MS, Kristensen M, IOS Press, NATO Science Series, Life and Behavioural Sciences, 327:101–113.
Lindström M, Merlo J, Östergren PO. (2002) Individual and neighbourhood determinants of social participation and social capital: a multilevel analysis of the city of Malmö, Sweden, Soc Sci Med, 54:1779–1791.
Lundberg O, Nyström PM. (1995) A simpified way of measuring sense of coherence, Experiences from a population survey in Sweden, eur J Publ Hlth 5:56–61.
Mateju P. (2002) Social capital: problems of its conceptualization and measurement in transforming societies, In Proceedings of Conference on Social Capital: The Challange of International Measurement, London, 25–27 Sept 2002, OECD.
Rahe RH, Tolles RL. (2002) The Brief Stress and Coping Inventory: A Useful Stress Management Instrument. International Journal of Stress Management, Vol. 9, No. 2: 61–70.
Rahe RH, Veach TL, Tolles RL, Murakami K. (2000) The stress and coping inventory: an educational and research instrument. Stress Medicine, 16:199–208.
Réthelyi J, Berghammer R, Kopp MS. (2001). Comorbidity of pain-associated disability and depressive symptoms in connection with sociodemographic variables: results from a cross-sectional epidemiological survey in Hungary, Pain, 93, 2:115–121.
Rózsa S, Réthelyi J, Stauder A, Susánszky É, Mészáros E, Skrabski Á, Kopp M. (2003) A középkorú magyar népesség egészségi állapota: a Hugarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés módszertana és a minta leíró jellemzői. Psychiatria Hungarica, 18, 2:83–94.
Rózsa S, Kő N, Csoboth Cs, Purebl Gy, Beöthy-Molnár A, Szebik I, Réthelyi J, Skrabski Á, Szádóczky E, Kopp M. (2005). Stressz és megküzdés: A Rahe-féle Stressz és Megküzdés kérdőívvel szerzett hazai eredmények ismertetése. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika (nyomdában).
Rózsa S, Szádóczky E, Füredi J. (2001) A Beck Depresszió Kérdőív rövidített változatának jellemzői a hazai mintán. Psychiatria Hungarica, 16 (4):384–402.
Rózsa S, Purebl Gy, Susánszky É, Kő N, Szádóczky E, Réthelyi J, Danis I, Skrabski Á, Kopp M. (in press). A megküzdés dimenziói: a Konfliktusmegoldó Kérdőív hazai adaptációja. Alkalmazott Pszichológia.
Sampson RJ, Raudenbush SW, Earls F. (1997) Neighbourhoods and violent crime: a multilevel study of collective efficacy. Science, 227:918–924.
Sandquist J, Bayard-Burfield L, Johansson LM, Johansson SE. (2000) Impact of ethnicity, violence, and acculturation on displaced migrants:psychological distress and psychosomatic complaints among refugees in Sweden, J Nervous and Mental Disorders, 188, 6:357–365.
Schumacher J, Wilz G, Gunzelmann T, Brahler E. (2000) Shortened questionnaire for measuring sense of coherence, Psychother, Psychosom, Med Psycol.50,12:472–482.
Schwarzer R. (1993) Measurement of perceived self-efficacy. Psychometric scales for cross-cultural research. Berlin, Germany: Freie Universität Berlin.
Skrabski Á. (2003a) Társadalmi tőke, Demográfia, XLVI, 1:95–109.
Skrabski Á. (2003b) Társadalmi tőke és egészségi állapot az átalakuló társadalomban. Hét szabad művészet könyvtára. Budapest.
Skrabski Á, Kopp M, Kawachi I. (2004) Social Capital and Collective Efficacy in Hungary: Cross-sectional Associations with Middle-Aged Female and Male Mortality Rates, Journal of Epidemiology & Community Health, 58:340–345.
Skrabski A, Kopp M, Kawachi I. (2003) Social capital in a changing society: cross sectional associations with middle aged female and male mortality rates. Journal of Epidemiology & Community Health, 57(2):114–119.
SPSS (1997) The SPSS Base 7, 5 for Windows Users Guide, Chicago, IL, SPSS Inc.
Suominen S, Helenius H, Blomberg H, Uutela A, Koskenvuo M. (2001) Sense of coherence as a predictor of subjective state of health: results of 4 years of follow up adults, J Psychosom Res, 50, 2:77–86.
WHO (2001) The World Health Report, Mental Health: New Understanding, New Hope.
Zaccaro SJ, Blair V, Peterson C, Zazanis M. (1995) Collective efficacy. In: Maddux JE, (ed) Self-efficacy, adaptation and adjustment: theory, research and application. Plenum Press, New York.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave