Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


Irodalom

 
Andorka R. (1994) Social changes and social problems in Hungary since 1930s. Economic, social and political causes of the demise of state socialism. Comparative Social Research, 14:49–96.
Antonovsky A. (1987) Unraveling the Mystery of Health. Jossey-Bass Inc Publ., San Francisco.
Astrow AB, Puchalski ChM, Sulmasy DP. (2001) Religion, spirituality and health care: social, ethical and practical considerations, Am. J. Med., 110:283–287.
Culliford L. (2002) Spirituality and clinical care, BMJ 325:1434–1435.
Csermák K. (2001) Kentenich József, Schönstatt alapítója és atyja. Családakadémia, Óbudavári Egyesület, Óbudavár.
Fabrega H. (2002) Culture, spirituality and psychiatry. WPA online http://www.wpanet. org/sectorial/forums.html
Frankl V. (1996) Az ember az értelemre irányuló kérdéssel szemben. Kötet Kiadó, Budapest.
Fukuyama F. (1995) Trust. The social virtues and the creation of prosperity. The Free Press, New York.
Idler EL, Benyamini Y. (1997) Self-Rated Health and Mortality: A review of twenty seven community studies, J. Health and Social Behavior, 38:21–37.
Jarvis GK, Northcott HC. (1987) Religion and differences in morbidity and mortality. Soc Sci Med, 25,7:813–824.
Kawachi I, Berkman LF. (2000) Social cohesion, social capital, and health. In: Kawachi I, Berkman LF. (eds) Social epidemiology. Oxford University, New York.
Kawachi I, Kennedy BP. (1997) Health and social cohesion. Why care about income inequality? British Medical Journal, 314:1037.
Kawachi I, Kennedy BP, Lochner K, et al. (1997) Social capital, income inequality, and mortality. American Journal of Public Health, 87:1491–1498.
Koenig HG. (2001) The Handbook of Religion and Health, Oxford University Press, Oxford.
Koenig HG. (2002) The Link between Religion and Health: Psychoneuroimmunology and the Faith Factor, Oxford University Press, Oxford.
Kopp M, Skrabski Á. (1995) Magyar lelkiállapot. Végeken Alapítvány, Budapest.
Kopp M., Skrabski Á. (2000) Magyar lelkiállapot az ezredfordulón, Távlatok, 4:499–513.
Kopp M, Skrabski Á, Szedmák S. (1998) A szociális kohézió jelentősége a magyarországi morbiditás és mortalitás alakulásában. In: Glatz F. (szerk.) Magyarország az ezredfordulón. MTA, Budapest, 15–37.
Kopp MS, Skrabski Á, Szedmák S. (2000) Psychosocial risk factors, inequality and self-rated morbidity in a changing society. Social Sciences and Medicine, 1350–1361.
Kopp M, Pikó B. (2001) A magatartástudományok szerepe a nemzetközi és a hazai orvosképzésben: helyzetkép és lehetőségek, Orvosi Hetilap, 49:2715–2722.
Kopp M, Skrabski Á. (2002) A magyarság társadalmi és erkölcsi tőkéje. Valóság, 9:11-19.
Kopp M, Skrabski Á. (2003) Lelki egészség In: Egészségmegőrzés, Szerk: Csaba György, Természet Világa 2003/II. 37–40.
Kopp M. (2003) A mentális és magatartási betegségek és zavarok gyakorisága és az általuk okozott társadalmi teher, In: A magyar lakosság egészségi állapota az ezredfordulón. Szerk: Ádány R. Medicina, MTA Orvosi Osztály, Budapest, 191–206.
Kuyken W, Orley J. (1995) The WHO quality of life assesment, Soc. Sci. Med. 41:1403–1409.
Lajtai L, Simon M, Csoboth Cs, Kopp M. (2004) Miért fontos a nem? Vagy miért nem? Az illegális szerfogyasztásban felmerülő különbségek elemzése egy országos reprezentatív felmérés kapcsán, Addikciók, (in press).
Laubmeier KK, Zakowski SG, Bair JP. (2004) The role of spirituality in the psychological adjustment to cancer: a test of the transactional model of stress and coping. Int J Behav. Med, 11,1:48–55.
Levin JS, Larson DB, Puchalski CM. (1997) Religion and spirituality in medicine: Research and education. JAMA, 278,9:792–793.
Marmot MG, Davey-Smith G. (1989) Why are the Japanese living longer? British Medical Journal, 229:1547–1551.
Marmot MG, Syme SL. (1976) Acculturation and coronary heart disease in Japanese-Americans. American Journal of Epidemiology, 104:225–247.
Neelman J, Persaud R. (1995) Why do psychiatrists neglect religion? Br. J. Med. Psychol, 68:169–178.
Oman D, Thoresen CE. (2003) Without spirituality does critical health psychology risk fostering cultural iatrogenesis? J Health Psychology, 8,2:223–229.
Pikó B. (2003) Vallásosság és káros szenvedélyek fiatalok körében. Addict Hung, 2:53–64.
Piko B, Fitzpatrick. (2004) Substance use, religiosity and other protective factors among Hungarian adolescents, Addictive Behaviors (in press).
Putnam RD. (1993) Making democracy work. Princeton University Press, Princeton.
Rózsa S, Réthelyi J, Stauder A, Susánszky É, Mészáros E, Skrabski Á, Kopp M. (2003) A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés általános módszertana és a felhasznált tesztbattéria pszichometriai jellemzői. Pszichiátria Hungarica, 18,2:83–94.
Sloan RP, Begiella E, Powell T. (1999) Religion, spirituality and medicine. Lancet, 353:664–667.
Skrabski Á, Kopp M. (1999) Társadalmi beállítottság, társadalmi tőke. Századvég, 12: 28–146.
Skrabski Á, Kopp MS, Kawachi I, (2003) Social capital in a changing society: cross sectional associations with middle aged female and male mortality rates. J Epidemiology and Community Health, 57:114–119.
Skrabski Á. (2004) A koherencia, mint a lelki és testi egészség alapvető meghatározója a mai magyar társadalomban. Mentálhigiéne és Pszichosazomatika, 5:7–25.
Stawbridge WJ, Cohen RD, Shema SJ, Kaplan GA. (1997) Frequent attendance at religious services and mortalty over 28 years. Am J Public Hlth, 87,6:957–961.
Wig NN. (1999) Mental health and spiritual values: a view from the east. Int. Rev. Psychiatry, 11:92–96.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave