Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


4.2.1.4. Végkövetkeztetések: felnőttek és serdülőkorúak

Mindkét mintánkon nyert eredményeink azt mutatják, hogy a vizsgált személyek előtörténetében az öngyilkossági gondolat és az öngyilkossági kísérlet előfordulása, mint az öngyilkossági magatartás különböző súlyossági fokai, az általunk vizsgált egyéb jellemzőkben is tükröződnek. Nemcsak az öngyilkossági kísérlet, hanem az öngyilkossági gondolatok jelenléte is életminőség-romlást jelez, mert összefonódik a negatív emocionális állapot számos jellemzőjével, az egészség- és teljesítményromlás észlelésével, felnőtteknél a táppénzes napok számának növekedésével, serdülőkorúaknál pedig az egészségügy fokozott igénybevételével, és a különféle rizikómagatartások halmozódásával. Az öngyilkossági gondolat a kísérlet előzményét jelenti, hiszen csupán néhány személy nyilatkozott úgy, hogy megkísérelt már öngyilkosságot, de nem volt öngyilkossági gondolata. Ugyanakkor nehezen bejósolható, hogy az önpusztító gondolat mikor és mely esetekben válik kivitelezéssé, kísérletté vagy befejezett öngyilkossággá. az eredmények azonban jól mutatják, hogy az öngyilkosság lehetőségének gondolati jelenléte is számos panasszal, tünettel, negatív emocionális állapottal ötvöződik, így feltétlenül az életminőség negatív percepciójával társul, és mint a kísérlet előzményét jelentő gondolat és bonyolult, sokféle áttételen keresztül ható kognitív-emocionális folyamat, egyúttal nyilvánvalóan fokozza a kivitelezés esélyét. Az elemzés azt mutatja, hogy a szuicid problematika szempontjából a leglényegesebb rizikófaktor a depresszió vagy egyéb pszichiátriai betegség miatt történt korábbi kezelés, ill. a Beck Depresszió Kérdőívben jelentkező magas pontszám, amely a major depresszió jelenlétét valószínűsíti (Rózsa és mtsai, 2001). A depresszió és egyéb mentális zavarok, serdülőkorúaknál a rizikómagatartások kezelésének öngyilkossági szempontból döntő preventív értéke van.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave