Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


Irodalom

 
Angel R, Thoits P. The Impact of Culture on the Cognitive Structure of Illness. Culture, Medicine and Psychiatry, 1987, 12:1229–1238.
Appels A, Bosma H, Grabauskas V, Gostautas A, Sturmans F. Self-Rated Health and Mortality in a Lithunian and a Dutch population. Social Science and Medicine, 1996, 42:681–689.
Appleby L, Cooper J, Amos T, Faragher B. Psychological autopsy of suicides by people under 35. Br J Psychiatry, 1999, 175:168–174.
Brent DA., Baugher M, Bridge J, Chen T, Chiapetta L. Ages-and sex-related risk factors for adolescent suicide. J Am acad Child Adolesc Psychiatry, 1999, 38:1497–1505.
Brent DA, Perper J, Moritz G. Psychiatric risk factors for adolescent suicide: A case control study. J Am Acad Child Adolesc Psychiatry, 1993, 32:521–529.
Buda B, Füredi J. (szerk) Az öngyilkosság szociálpszichiátriai szempontból. Magyar Pszichiátriai Társaság, Budapest, 1986.
De Wilde EJ, Kienhorst WM. Life events and adolescent suicidal behavior. In: Miller TW. Editor., Children of Trauma. Stressful Life Events and Their Effects on Children and Adolescents. International Universities Press, Inc, Madison, WI, 1998, 161–178.
DuRant RH, Treiber F, Goodman E, Woods ER. Intentions to use violence among young adolescents. Pediatrics, 1996, 98:1104–1108.
Elekes Zs, Paksi B. Adalékok a magyarországi drogfogyasztás alakulásához. In: Moksony F, Münnich I. (szerk.) Devianciák Magyarországon. 1994. Közélet Kiadó, Budapest.
Elekes Zs, Paksi B. Fiatalok szenvedélyei?! Századvég, 1999, 13:53–73.
Életminőség, egészség. KSH, 2002.
Garofalo R, Wolf RC, Wissow LS. Sexual orientation and risk of suicide attempts among a representative sample of youth. Arch Pediatr Adolesc Med,1999, 153:487–493.
Goodman E, Capitman J. Depressive symptoms and cigarette smoking among teens. Pediatrics , 2000, 106:748–755.
Hirschfeld RMA, Russel JM. Current Concepts: Assessment and Treatment of Suicidal Patients. New Engl J Med, 1997, 337:910–915.
Kopp M, Skrabski Á. Magyar lelkiállapot. Végeken Alapitvány, Budapest, 1992.
Magyar Demográfiai Évkönyv. KSH, 2003.
Marttunen M, Aro H, Lönnqvist J. Adolescent suicide: Endpoint of long-term difficulties. J Am Acad Child Adolesc Psychiatry, 1992, 31:649–154.
Marttunen M, Pelkonen M. Psychiatric risk factors for adolescent suicide. Psychiatria Fennica, 2000, 31:110-125.
Matthews K, Milne S, Ashcroft GW. Role of doctors in the prevention of suicide: the final consultation. Br J Gen Pract, 1994, 44:345–348.
Osváth P, Fekete S, Vörös V, Árahám I. Ismételt öngyilkossági kisérletet elkövetők jellemzői- szociodemográfiai és pszichopatológiai tényezők szerepe. Psychiat Hung, 2002, 17:234–244.
Resnick MD, Bearman PS, Blum RW. Protecting adolescents from harm. Findings from the national longitudinal study on adolexcent health. JAMA, 1997, 278:823–832.
Rihmer Z. Öngyilkosság. In: A pszichiátria magyar kézikönyve (Szerk.: Füredi J, Németh A, Tariska P.) 721–728.
Rózsa S, Szádóczky E, Füredi J. A Beck Depresszió Kérdőiv röviditett változatának jellemzői hazai mintán. Pszichiat Hung, 2001, 16:384–402.
Shaffer D, Gould MS, Fisher P. Psychiatric diagnosis in child and adolescent suicide. Arch Gen Psychiatry, 1996, 53:339–348.
Shrier LA, Harris SK, Sternberg M, Beardslee WR. Associations of depression, self-esteem, and substance use with sexual risk amongadolescents. Prev Med, 2001, 33:179–189.
Simantov E, Schoen C, Klein JD. Health-compromising behaviors: Why do adolescents smoke or drink? Arch Pediatr Adolesc Med, 2000, 154:1025–1033.
Thompson EA, Moddy KA, Eggert LL. Discriminating Suicide Ideation Among High-Risk Youth. J. Scholl Health, 1994, 64/9:361–367.
Vassend O, Serondal A. The Role of Negative Affectivity in Self-assessment of Health. J. Health Psychol, 1999, 4/4:465–482.
Vik P, Brown SA. Life events and substance abuse during adolescents. In: Miller, TW Editor, Children of Trauma. Stressful Life Events and Their Effects on Children and Adolescents. International Universities Press Inc, Madison, WI,1998, 179–204.
Watson D, Pennebaker JW. Health complaints, stress and distress. Exploring the central role of negative affectivity. Psychol Review, 1989, 96:234–254.
Woods ER, Lin YG, Middleman A: The associations of suicide attempts in adolescents. Pediatrics, 1997, 99:791–796.
ZurillaTJ, Chang EC, Nottingham EJ. Social problem-solving deficits and hopelessness,depression and suicidal riks in college students and psychiatric inpatients. J. Clin. Psychol, 1998, 54:1091–1107.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave