4.2.2.2. A Hungarostudy felmérések eredményei Módszerek

A Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézete által végzett Hungarostudy felmérése a drogfogyasztás nemi különbségeit illetően is további adalékokkal szolgál. Részletes módszertanával kapcsolatban lásd a 88-as és 95-ös felmérésről Kopp és mtsai (1998), illetve Kopp és mtsai (2000), a 2002-es felméréssel kapcsolatban Rózsa és mtsai → 2.1. fejezet.

Fejezetünk tárgyára vonatkozóan a kérdőív tartalmazta továbbá az alkoholfogyasztás mérésére rendszeresített AUDIT (Alcohol Use Disorders Identification Test) kérdőívet (Babor et al, 1992). Továbbá szerepelt a dohányzásra, illetve az illegális drogok kipróbálásának életprevalenciájára vonatkozó kérdés is. A felmérésben a drogra vonatkozó adat az életprevalenciára – vagyis a drogkipróbálásra – kérdez rá, nem vonatkozik tehát a rendszeres droghasználatra. Ugyanakkor vonatkozik az összes illegális drogra és drogként használt szedatívumokra is. a nyílt kérdésfeltevés miatt a drogfogyasztás bevallási rátája alacsonyabb volt, mint az általunk referenciapontnak tekintett és említett Paksi-féle felmérés (ahol az általunk kapott érték 2,5-szörösét találták). A drogkipróbálók különböző szempontok szerinti megoszlása (kor, nem, lakóhely, drogtípusok stb.) azonban hasonlatos volt az említett felméréshez, így hipotézisünk, hogy a Hungarostudy 2002 felmérésben magukat drogkipróbálónak vallók reprezentálják a magyarországi illegitim pszichoaktív szer kipróbálókat.

Az átfogó kérdőív lehetővé teszi a mindenkori droghasználattal összefüggő epidemiológiai, életmódbeli és egészségi faktorok tanulmányozását a magyar lakosság körében. Jelen elemzésünkben a társadalmi nem hatására koncentráltunk, a nem és a drogfogyasztás közé ékelődő közvetítő tényezőket igyekeztünk feltárni. Főképpen azokat a tényezőket próbáltuk azonosítani, melyek a magyar férfi lakosság nagyobb drogfogyasztási életprevalenciája mögött állhatnak.

A statisztikai elemzésben SPSS 9. 0 programot (SPSS, 1999) alkalmaztunk. Jóllehet a Hungarostudy vizsgálat a teljes felnőtt lakosságra kiterjedt, tekintve, hogy a magyar drogfogyasztók túlnyomó többsége 30 év alatti, elemzésünket a 30 év alatti, fiatal felnőtt korosztályra korlátoztuk, máskülönben fennállt volna a veszélye, hogy a drogfogyasztás hátterében azonosított tényezők egyúttal a generációs különbségeket is jelentik majd. A rendelkezésre álló változókból x-négyzet próbával (kontingencia táblázat kialakítását követően), illetve logisztikus regresszióval szűrtük ki azokat, melyek statisztikailag jelentősen növelik a magyar fiatal felnőtt lakossság körében az illegális drogok kipróbálásának esélyét. A társadalmi (vagy szociális) nem az egyik legrelevánsabb tényezőnek bizonyult. a társadalmi értelemben vett nemet el kell különítenünk a genetikai, a szomatikus és a pszichológiai nemtől, noha azokkal sok esetben egybeesik. A genetikai nem az egyén kromoszóma állományára vonatkozik, a szomatikus és a másodlagos nemi jellegekre. a pszichológiai nem pedig a nemi identitás, szubjektív, pszichés megélésére. A társadalmi nem viszont arra utal, hogy hogyan tekint a társadalom (pl. milyen elvárásokat fogalmaz meg) a két tágabb értelmű szociális kategóriára, a férfire és nőre. A szociális hatások a társadalmi értelemben vett nemre hatnak (melynek képviselői adott esetben akár lehetnek geno- vagy fenotípusosan a másik csoportba soroltak is).

Az ily módon azonosított faktorokat többszörös logisztikus regressziós modellbe helyezve azt találtuk, hogy bizonyos faktorok modellbe léptetése elfedi a nemi hovatartozás hatását. Ennek alapján a társadalmi nem hatása csupán látszólagosnak tűnt és csak azért jelentkezett, mert más, meghatározó tulajdonságok szintén megoszlanak a nemek között, ezáltal mintegy közvetítenek a szociológiai nem és a drogfogyasztás között.

Ezt követően parciális korrelációkat végeztünk a társadalmi nem és a tiltott szerkipróbálás összefüggésének vizsgálatához, az említett, befolyásoló faktorokat állandó szinten tartva. A parciális összefüggések az eredeti összefüggéshez képest gyengültek, vagy statisztikailag jelentéktelenné váltak. Mivel a társadalmi nem időben megelőzi az összes többi tényezőt (a nemi különbség befolyásolhatja például, hogy valaki fogyaszt-e drogot vagy sem, a drogfogyasztás viszont nem befolyásolja a nemet és így tovább), így – a Lazarsfeld paradigma alapján (Babbie, 2003) – az ellenőrző változó közbejövő típusú, (oki) hatásának megítéléséhez interpretációra van szükségünk. Esetünkben az ellenőrző változót közvetítő tényezőnek tekintettük, és úgy értelmeztük, hogy a független változó (jelen esetben a társadalmi nem) ezen keresztül fejti ki hatását.

 

A vizsgálat eredményei

A teljes vizsgált populáció 44,7%-a volt férfi. A szerkipróbálók között arányuk: 58,6% (4.2.2-1. ábra). A férfiak esélyhányadosa a nőkhöz képest 1,77 (p<0,0001). Más hazai és nemzetközi vizsgálatokkal megegyezően a felmérésben észlelt leggyakoribb illegális drog a kannabisz volt, leszakadva követik a stimulánsok és a nyugtató-altatószerek, majd tovább messze leszakadva a többi drog. A 30 év alattiak tették ki a vizsgált populáció 19,6%-t, ugyanakkor az illegális szerkipróbálók 61%-a volt 30 év alatti. A 30 év alattiak esélyhányadosa a 30 év felettiekhez képest: 6,45 (p<0,0001).

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_1993/#m1395amnea_1993 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_1993/#m1395amnea_1993)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_1993/#m1395amnea_1993)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

4.2.2-1. ábra . Nemi megoszlás az illegális pszichoaktív szerkipróbálók között

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1395amnea_1995/#m1395amnea_1995 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1395amnea_1995/#m1395amnea_1995)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1395amnea_1995/#m1395amnea_1995)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

4.2.2-2. ábra. Nemi megoszlás a 30 év alatti illegális pszichoaktív szerkipróbálók között

 

A 30 év alattiak 47,4% a volt férfi. A szerkipróbálók között 62,8% volt az arányuk (4.2.2-2. ábra).

A férfiak esélyhányadosa e csoportban a nőkhöz képest 1,96 (p<0,0001).

Számos, a szerkipróbálást, meghatározó faktort identifikáltunk, melyek önmagukban és a modellbe állítva is erősen összefüggnek a szerkipróbálással, és egymáshoz képest független faktornak bizonyultak (például lakóhely, szabálysértő attitűd, öngyilkossági gondolatok, korábbi pszichiátriai kezelések, instabil, „hektikus” életvitel). A társadalmi nemmel kapcsolatban azonban más volt a helyzet. Bizonyos tényezők modellbe helyezést követően a nem, mint szerfogyasztást meghatározó faktor kiesett a modellből (önálló jelentőségét elveszítette). Azt feltételezhettük tehát, hogy ezek a tényezők közvetítik a nem hatását.

Melyek ezek a tényezők? Elsősorban a problémás alkoholfogyasztás, de az egyedül élés állapota is csökkentette a társadalmi nem jelentőségét a modellben. Ha megvizsgáljuk a drogok kipróbálásához vezető tényezőket, úgy tűnik, hogy a 30 év alatti korosztályban ez az a két tényező, mely leginkább képviseli a férfiak és nők közötti különbségeket. Feltételezhetjük, hogy ezek hordozzák a nemi különbségek drogfogyasztásra vonatkozó hatását. Továbbá: a dohányzás, és annak ténye, hogy valaki rendelkezik-e gyermekkel, önmagában nem váltja ki ugyan a nemi hovatartozás hatását, ám modellbe helyezésükkor a társadalmi nem hatása jelentősen csökkent. a tartós párkapcsolat többnyire megelőzi a gyermekvállalást. Szoros kapcsolatuk miatt külön kezelésük és külön modellbe helyezésük nem indokolt. A dohányzás, mint látni fogjuk nem hordozza ugyan egyértelműen a nemek közötti különbségeket, ám „előkelő” helyen szerepel és sokat emlegetett kapudrog jellege miatt, majd külön kitérünk rá.

A problémás alkoholfogyasztás: A nem és a problémás alkoholfogyasztás mértéke szorosan korrelál egymással (p<0,0001, nemcsak 30 év alatt, hanem a teljes vizsgálati mintában is). Ugyanígy korrelál egymással a problémás alkoholfogyasztás mértéke és a drogkipróbálás is (p<0,0001) mindkét korcsoportban. Amennyiben az alkoholfogyasztás hatását kontrolláljuk, az előbbi összefüggés szignifikanciája a teljes mintában 0,069-re, tehát határérték környékére esik vissza. Ha ugyanezt a 30 év alattiaknál vizsgáljuk, a nem és a drogkipróbálás összefüggése statisztikailag immár egyáltalán nem lesz szignifikáns. Tehát a kevés alkoholt fogyasztóknál, ha azok szerkipróbálóak, a megoszlásban szignifikáns nemi különbséget nem találunk. Nemcsak arról van tehát szó, hogy aki többet iszik, az nagyobb valószínűséggel lesz szerkipróbáló is, hanem azt is jelentheti hipotetikusan, hogy mivel a fiúk/férfiak több alkoholt fogyasztanak, ezért lesz körükben magasabb az illegális szerkipróbálás aránya is. A nemi különbségek tehát nem közvetlenül a drogkipróbálásra hatnak, hanem az alkoholfogyasztásra való hatásuk közvetítődik következő lépcsőben a drogkipróbálásban is.

A dohányzás: Hasonló, bár szerényebb összefüggést találunk a dohányzásra vonatkozólag. A dohányzás előfordulásának életprevalenciája szorosan korrelál a drogkipróbálás életprevalenciájával. Teljes felnőtt lakosságban 3,32, a 30 év alatti korcsoportban 4,77 az esélyhányadosa annak, hogy akik valaha dohányoztak, azok már illegális drogot is kipróbáltak (szerkipróbálásra p<0,0001, mindkét korcsoportban). A dohányzás előfordulásának életprevalenciája ugyancsak korrelál a társadalmi nemmel, teljes felnőtt populációban 2,76, a 30 év alatti korcsoportban 1,58 az esélyhányadosa a férfiaknak a dohányzás kipróbálására (p<0,0001, mindkét korcsoportban). A dohányzás kipróbálását állandó szinten tartva a drogkipróbálás és a társadalmi nem p<0,0001-es szignifikancia szintje a teljes lakosság esetében 0,006-ra, a 30 év alattiak között 0,001-re esik vissza. tehát azok körében, akik soha nem dohányoztak, továbbra is szignifikánsan több a férfi szerkipróbáló, mint a női (mind a teljes populációban, mind a 30 év alattiaknál), csak ezeknél a szignifikancia kisebb mértékű.

Az egyedül élés állapota: Ha annak hatását vizsgáltuk, hogy valaki egyedülálló-e vagy valaha létesített már tartós partnerkapcsolatot (házas, élettársi kapcsolatban él, elvált, özvegy), akkor azt találtuk, hogy az egyedülálló családi állapot prevalenciája szorosan korrelál a drogkipróbálás életprevalenciájával. A teljes felnőtt lakosságban 6,02, a 30 év alatti korcsoportban 2,37 az esélyhányadosa az egyedülállóknak a szerkipróbálásra (p<0,0001, mindkét korcsoportban). A teljes lakossági mintában és a 30 év alatti populációban a családi állapotot kontrollálva (vagyis csak azokat figyelembe véve, akik már valaha létesítettek tartós párkapcsolatot) azt találjuk, a p<0,0001 szignifikancia visszaesik.

A gyermekvállalás: Amikor annak hatását vizsgáljuk, hogy valakinek van-e gyermeke vagy nincs, befolyásoló összefüggést találunk. A gyermektelenség prevalenciája szorosan korrelál a drogkipróbálás életprevalenciájával. teljes felnőtt lakosságban 6,02, a 30 év alatti korcsoportban 6,17 az esélyhányadosa a gyermekkel még nem rendelkezőknek a szerkipróbálásra (p<0,0001, mindkét csoportban). Fontos megjegyezni azt is, hogy a teljes populációban 1,66, a 30 év alatti korcsoportban 2,51 az esélyhányadosa a nőknek arra vonatkozólag, van-e gyermekük (p<0,0001, mindkét csoportban). Csak a gyermekkel rendelkezőket figyelembe véve azt az eredményt kapjuk, hogy a drogkipróbálás és a társadalmi nem p<0,0001-es szignifikancia szintje a teljes lakosság esetén 0,003-ra, a 30 év alattiak között 0,001-re esik vissza.

A két utóbbi tényező, vagyis a tartós párkapcsolat létesítése és a gyermekvállalás, feltehetően protektív hatást hordoz a drogok kipróbálást illetően. Mindenképpen ritkábban társulnak az illegális drogok kipróbálásával, mint az egyedül álló lét és/vagy a gyermektelenség. Különösen férfiak esetében érvényesül ez a hatás: az egyedülálló férfiak nagyobb eséllyel próbálnak ki drogokat, mint a tartós párkapcsolatban élők, és ez az esélyhányados nagyobb, mint az egyedülálló nőké a kapcsolatban élő nőkéhez képest. Ugyanez áll a férfiak gyermekvállalására is. Köztudott, hogy a nők fiatalabb korban létesítenek tartós, szoros párkapcsolatot, és korábban válnak szülővé. a vizsgálati mintában a 30 év alatti nők 45,7% ezzel szemben a férfiak 26,8%-a létesített már valaha szoros párkapcsolatot. A 30 év alatti nők 39,7%-ának, míg a férfiak 20,8%-ának volt egy vagy több gyermeke. A vizsgálati eredmények alapján úgy tűnik, hogy e jelentős különbség a 30 év alatti, fiatal felnőtt populáció drogkipróbálási attitűdjében is érezteti hatását. A két jelenség azonban olyan szoros összefüggésben áll egymással, hogy külön tárgyalásuk nem indokolt.

 

Tartalomjegyzék

• A magyar népesség életminősége az ezredfordulón
• Impresszum
• chevron_rightElőszó
  • chevron_rightBevezetés
    • Miért nélkülözhetetlen az orvosok, egészségügyi szakemberek, döntéshozók, sőt a 21. század minden embere számára az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit ismerni?
    • Melyek az egészséggel összefüggő életminőség legfontosabb mutatói?
    • Hogyan született meg a monográfia?
• chevron_right1. fejezet. Bevezetés: Interdiszciplináris (magatartástudományi) életminőség modell
  • chevron_right1.1. Az életminőség kutatás jelentősége a népesség jóllétének vizsgálata céljából: interdiszciplináris modell
    • 1.1.1. Bevezetés
    • 1.1.2. a jólét és „jóllét” összefüggései a modern ipari társadalmakban
    • 1.1.3. Az életminőség a modern „jóléti” államok alapvető célkitűzése
    • 1.1.4. Interdiszciplináris (magatartástudományi) életminőség modell szükségessége és alkalmazása a magyar népesség vizsgálata alapján
    • Irodalom
  • chevron_right1.2. Az egészséggel kapcsolatos életminőség pszichológiai, szociológiai és kulturális dimenziói
    • 1.2.1. Az életminőség meghatározásának jelentősége
    • 1.2.2. Az egészséggel összefüggő életminőség
    • 1.2.3. Az életminőség empirikus mérése a dimenzionalitás tükrében
    • 1.2.4. Életminőség a modern társadalomban
    • 1.2.5. Az életminőség spirituális dimenziója
    • Irodalom
  • chevron_right1.3. Életminőség a bioetika nézőpontjából: elméleti problémák
    • 1.3.1. Az életminőség-jellegű megközelítés, mint paradigmaváltás
    • 1.3.2. Az életminőség fogalma
    • Irodalom
  • chevron_right1.4. Az életminőség egészségtudományi kutatásának általános szempontjai
    • 1.4.1. Az életminőség mérésének jelentősége
    • 1.4.2. Az életminőség fogalma Definíciók
    • 1.4.3. Az életminőség mérésére szolgáló kérdőívek
    • 1.4.4. Az életminőség mérésének gyakorlati kérdései A válaszadást befolyásoló tényezők
    • Irodalom
  • chevron_right1.5. Az életminőséggel kapcsolatos jelenségek idegélettani vonatkozásai
    • 1.5.1. Problémafelvetés
    • 1.5.2. Társaság és magány
    • 1.5.3. Alvás és ébrenlét
    • 1.5.4. Személyiség, kedélyállapot és szubjektív jóllét
    • Irodalom
  • chevron_right1.6. Az életminőség laikus megítélését befolyásoló betegség-magyarázati struktúrák
    • 1.6.1. Bevezetés
    • 1.6.2. Kérdőíves lakossági vizsgálat egészséges populációban
    • 1.6.3. Kérdőíves vizsgálat kórházi betegek körében
    • 1.6.4. Interjús lakossági vizsgálat
    • 1.6.5. Kérdőíves országos reprezentatív vizsgálat
    • 1.6.6. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right1.7. Az életminőség javításának lehetősége a népegészségügyi menedzsment újabb módszereinek segítségével
    • 1.7.1. Bevezetés
    • 1.7.2. Új etikai kérdések a népegészségügyben
    • 1.7.3. A népegészségügyi rendszer menedzsmentje
    • 1.7.4. Az epidemiológiai eredmények alkalmazásának lehetőségei a klinikai esetmenedzsmentben és a prevencióban
    • 1.7.5. Összefoglalás: A népegészségügy jövője
    • Irodalom
• chevron_right2. fejezet. A magyar népesség életminőségének vizsgálatára alkalmazott módszertan
  • chevron_right2.1. A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés tervezése, statisztikai módszerei, a minta leíró jellemzői és az alkalmazott kérdőívek
    • 2.1.1. Bevezetés
    • 2.1.2. Az epidemiológiai felmérések hibaforrásai
    • 2.1.3. A Hungarostudy 2002 bemutatása
    • 2.1.4. Módszer
    • 2.1.5. Eredmények
    • 2.1.6. Összefoglalás
    • Irodalom
• chevron_right3. fejezet. Az életminőség szociális, demográfiai meghatározói
  • chevron_right3.1. Az életminőség nemi, életkor szerinti és területi jellemzői a magyar népesség körében a Hungarostudy 2002 vizsgálat alapján
    • 3.1.1. Pszichológiai életminőség mutatók
    • 3.1.2. Az egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzők nemi, életkor szerinti és területi megoszlása
    • 3.1.3. Az elégedettség, mint az életminőség mutatója
    • 3.1.4. Az életminőség mutatók faktorstruktúrája a magyar népesség körében
    • 3.1.5. Az életminőség pszichológiai háttértényezőinek vizsgálatára alkalmazott kérdőívek
    • 3.1.6. Az anyagi helyzet megítélése és az életmód
    • 3.1.7. Az életminőség mutatóinak összefüggése a szociális-gazdasági helyzettel, az életkor szerinti alcsoportokban
    • Irodalom
  • chevron_right3.2. A magyar nők életminősége
    • 3.2.1. Nemzetközi áttekintés
    • 3.2.2. Hazai adatok
    • 3.2.3. A magyar nők életminősége a Hungarostudy 2002 eredményeinek tükrében Szubjektív egészségi állapot
    • 3.3.4. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_right3.3. Életkor és életminőség
    • chevron_right3.3.1. Fiatalok életminősége, a család meghatározó szerepe
      • 3.3.1.1. Bevezetés
      • 3.3.1.2. Család: erőforrás vagy veszélyforrás?
      • 3.3.1.3. Veszélyeztető szülők
      • Irodalom
    • chevron_right3.3.2. A középkorú magyar lakosság egészségi állapota és életminősége - A gazdasági aktivitás összefüggése az életminőség csökkenésével
      • 3.3.2.1. Bevezetés
      • 3.3.2.2. Alapjelenségek: A legfontosabb népegészségügyi indikátorok a magyar középkorú lakosság körében
      • 3.3.2.3. Eredmények a Hungarostudy 2002 országos felmérés adatbázisából:
      • 3.3.2.4. Az eredmények megbeszélése
      • Irodalom
    • chevron_right3.3.3. Időskor és életminőség
      • 3.3.3.1. Bevezetés: az időskori életminőség speciális kérdései
      • 3.3.3.2. Az időskori életminőség meghatározói, háttértényezői a Hungarostudy 2002 felmérés alapján
      • 3.3.4.Összegzés
    • Irodalom
• chevron_right4. fejezet. Pozitív, illetve negatív magatartásformák, életmód és életminőség
  • chevron_right4.1. EGÉSZSÉGVÉDŐ MAGATARTÁSFORMÁK
    • chevron_right4.1.1. A koherencia, az élet értelme mint az életminőség fontos dimenziója
      • 4.1.1.1. Bevezetés
      • 4.1.1.2. Vizsgálati módszerek
      • 4.1.1.3. Összefüggés az életminőség további mutatói és a koherencia érzés között
      • 4.1.1.4. A koherencia magyarázó változói
      • 4.1.1.5. A koherencia és az életminőség további dimenzióinak összefüggései
      • Irodalom
    • chevron_right4.1.2. Vallásosság és életminőség az átalakuló társadalomban
      • 4.1.2.1. Vallásosság és a vallás fontossága a mai magyar társadalomban
      • 4.1.2.2. Vallásosság és spiritualitás a magyar népesség körében
      • 4.1.2.3. A vallásosság rétegjellemzői
      • 4.1.2.4. A vallásgyakorlás, a vallás fontossága és az életminőség összefüggései
      • 4.1.2.5. A társas támogatás, a társadalmi kohézió és a társadalmi tőke összefüggése a vallásossággal
      • 4.1.2.6. A vallás szubjektív jelentőségének összefüggései a toleranciával és az egységes világképpel
      • Irodalom
    • chevron_right4.1.3. Sport és életminőség
      • 4.1.3.1. A rendszeres sport preventív hatásai
      • 4.1.3.2. A rendszeres sport hatása a mentális egészségre és az életminőségre
      • 4.1.3.3. A rendszeres sport hatása az életminőségre krónikus betegséggel küzdők között
      • 4.1.3.4. A rendszeres sporttevékenységet befolyásoló szociális és gazdasági tényezők a magyar felnőtt lakosság körében
      • 4.1.3.5. Összefoglalás
      • Irodalom
  • chevron_right4.2. veszélyeztető magatartásformák
    • chevron_right4.2.1. Öngyilkossági gondolat, kísérlet és életminőség felnőttek és serdülők között
      • 4.2.1.1. Bevezetés
      • 4.2.1.2. I. minta: Hungarostudy 2002: Öngyilkossági problémák és az életminőség-mutatók kapcsolata felnőtteknél
      • 4.2.1.3. II. Minta: Öngyilkossági problémák és az életminőség-mutatók, rizikómagatartások kapcsolata serdülőkorúaknál
      • 4.2.1.4. Végkövetkeztetések: felnőttek és serdülőkorúak
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.2. Az életminőség javításának nem adaptív kísérletei: illegális szerfogyasztás és alkohol abúzus
      • 4.2.2.1. Nemi különbségek az illegális szerkipróbálásban és szerfogyasztásban
      • 4.2.2.2. A Hungarostudy felmérések eredményei Módszerek
      • 4.2.2.3. Összegzés: Miért fontos tehát a nem?
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.3. Dohányzás összefüggése az életminőséggel a magyar lakosság körében
      • 4.2.3.1. Áttekintés
      • 4.2.3.2. Hazai adatok
      • 4.2.3.1. Következtetések
      • Irodalom
    • chevron_right4.2.4. Az elhízás gyakorisága és hatása az életminőségre
      • 4.2.4.1. Bevezetés
      • 4.2.4.2. Elhízás és életminőség vizsgálatok
      • 4.2.4.3. Saját vizsgálati eredmények A vizsgálat célja
      • 4.2.4.4. Megbeszélés
      • Irodalom
• chevron_right5. fejezet. Élethelyzetek és életminőség
  • chevron_right5.1. Család és életminőség
    • chevron_right5.1.1. A támogató család, mint a pozitív életminőség alapja
      • 5.1.1.1. A támogató család, mint a lelki és testi egészség védője
      • 5.1.1.2. A kölcsönös, életre szóló elköteleződés, érzelmi biztonság jelentősége
      • 5.1.1.3. Hogyan függ össze az erős családi összetartozás élmény az életminőséggel?
      • 5.1.1.4. Kapcsolat, házasság, elköteleződés
      • 5.1.1.5. A házasságkötés, mint a szülőknek is legszemélyesebb ügye
      • 5.1.1.6. A család az érett, hosszú távú tervezésre, kapcsolatokra képes személyiség kifejlődésének alapja. A házasság és család társadalmi jelentősége
      • 5.1.1.7. Személyiségzavarok: a család működészavarainak terméke, az elkényeztetett, narcisztikus gyermek, a „túlkötés” jelentősége
      • 5.1.1.8. Hogyan segítheti elő az iskolai nevelés a család erősödését?
      • 5.1.1.9. A konfliktus megoldási készségek fejlesztése, a konfliktusok, viták, krízisek előrevivő szerepe
      • 5.1.1.10. A család életközösség, nem ágyrajáró szállás
      • 5.1.1.11. Egymás „megszelidítése”, egymás elfogadása
      • 5.1.1.12. A család társadalmi nyitottsága
      • 5.1.1.13. Az értékválság tudatosítása
      • 5.1.1.14. A tömegtájékoztatás szerepe a mai családban
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.2. Házasság és életminőség: házasság, házastársi stressz, válás
      • 5.1.2.1. A házasságról, családról általában
      • 5.1.2.2. Családi állapot és egészségi állapot összefüggései
      • 5.1.2.3. Családi állapota: „elvált”
      • 5.1.2.4. Saját vizsgálataink
      • 5.1.2.5. Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.3. A szülők válásának hatása a gyermekek életminőségére serdülőkorban
      • 5.1.3.1. Irodalmi áttekintés
      • 5.1.3.2. Saját vizsgálati eredmények
      • Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.4. Gyermekvállalás és életminőség
      • 5.1.4.1. Bevezetés
      • 5.1.4.2. Kutatási módszerek
      • 5.1.4.1. Eredmények
      • Irodalom
    • chevron_right5.1.5. Gyermekvállalás, magzatvesztés és életminőség
      • 5.1.5.1. Bevezetés: a gyermek vállalásának jelentősége
      • 5.1.5.2. Minta és módszerek
      • 5.1.5.3. Eredmények
      • 5.1.5.4. Következtetések
      • Irodalom
  • chevron_right5.2. MUNKA ÉS ÉLETMINŐSÉG
    • chevron_right5.2.1. Átlagnépesség
      • chevron_right5.2.1.1. Társadalmi-gazdasági helyzet, aktivitás és életminőség
        • 5.2.1.1.1. Bevezetés
        • 5.2.1.1.2. A magyar népesség munka, ágazat, gazdasági aktivitás szerinti rétegei
        • 5.2.1.1.3. Pszichológiai életminőség mutatók
        • 5.2.1.1.4. Az egészséggel kapcsolatos életminőség jellemzők nemi, életkor szerinti és területi megoszlása
        • 5.2.1.1.5. Az elégedettség, mint az életminőség mutatója
        • Irodalom
      • chevron_right5.2.1.2. Munkavállalók életminősége
        • 5.2.1.2.1. Bevezetés
        • 5.2.1.2.2. Kitekintés a nemzetközi kutatásokra
        • 5.2.1.2.3. A tanulmány hipotetikus modellje és a kutatási módszerek
        • 5.2.1.2.4. Eredmények I. A munkafeszültség összefüggése az egészségi állapottal
        • 5.2.1.2.5. Eredmények II. A munkafeszültség összefüggése gazdasági tényezőkkel
        • 5.2.1.2.6. Megbeszélés
        • 5.2.1.2.7. Következtetések, javaslatok
        • Irodalom
    • chevron_right5.2.2. Az egészségügyben dolgozók életminősége
      • chevron_right5.2.2.1. Súlyos betegekkel foglalkozó egészségügyi dolgozók testi- és lelkiállapota
        • 5.2.2.1.1. Bevezetés
        • 5.2.2.1.2. Egészségügyi dolgozók testi- és lelkiállapotának vizsgálata – módszertan
        • 5.2.2.1.3. Eredmények
        • 5.2.2.1.4. Megbeszélés
        • 5.2.2.1.5. Az egészségügyi dolgozók életminőségének javítására irányuló módszerek
        • Irodalom
      • chevron_right5.2.2.2. Az életminőség alakulása az orvosnői hivatásban
        • 5.2.2.2.1. Bevezetés
        • 5.2.2.2.2. Minta és módszerek
        • 5.2.2.2.3. Speciális stresszkeltő tényezők jelenléte és szerepük az életminőség alakulásában
        • 5.2.2.2.4. Az egészségi állapot alakulása
        • 5.2.2.2.5. A szerepkonfliktus, mint rizikófaktor
        • 5.2.2.2.6. Összegzés
        • Irodalom
  • chevron_right5.3. Életesemények és életminőség, leszakadó rétegek
    • chevron_right5.3.1. Az életesemények hatása az életminőségre
      • 5.3.1.1. Bevezetés
      • 5.3.1.2. Az életesemények gyakorisága és szubjektív megítélése
      • 5.3.1.3. Az életminőség-mutatók képzése
      • 5.3.1.4. Az életesemények hatása – összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.2. A gyász hatása az életminőségre
      • 5.3.2.1. Bevezetés
      • 5.3.2.2. Megbetegedési arányok gyászolók körében
      • 5.3.2.3. Halálozási arányok gyászolók körében Halálozási arányok a családi állapot függvényében
      • 5.3.2.4. Milyen tényezőkön keresztül hat a gyász a morbiditásra és a mortalitásra?
      • 5.3.2.5. Vizsgálati eredmények a Hungarostudy 2002 felmérés adatai alapján Módszertan
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.3. Munkanélküliek életminősége
      • 5.3.3.1. A munkanélküli világa
      • 5.3.3.2. A munkanélküliség szakaszai
      • 5.3.3.3. A munkanélküliség és nemi, nemzedéki/nemzedékközi összefüggései
      • 5.3.3.4. „Hetediziglen?” – a munkanélküliség nemzedékközi perspektívában
      • 5.3.3.5. Depresszió, reménytelenség és veszteség
      • 5.3.3.6. Életminőség és életkilátások
      • 5.3.3.7. Életminőség, mentális zavarok és a munkanélküliség
      • 5.3.3.8. Munka és életminőség
      • 5.3.3.9. Anómia és munkanélküliség
      • 5.3.3.10. A munkanélküliek és sorstársaik
      • 5.3.3.11. Összegzés
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.4. A gettószerű elkülönültségben élő fiatalkorú romák gyermekvállalásának okai és következményei
      • 5.3.4.1. Bevezetés
      • 5.3.4.2. A kutatás elméleti háttere
      • 5.3.4.3. A kutatás módszere
      • 5.3.4.4. Kutatási eredmények
      • 5.3.4.5. Összefoglalás
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.5. Rokkantnyugdíjasok és nem rokkantnyugdíjasok életminőségének összehasonlító vizsgálata
      • 5.3.5.1. Bevezetés
      • 5.3.5.2. A magyarországi rokkantnyugdíjasok életminőség mutatóinak vizsgálata A vizsgált minta
      • 5.3.5.3. Eredmények
      • Irodalom
    • chevron_right5.3.6. Nyelvi magatartás és életminőség
      • 5.3.6.1. Bevezetés
      • 5.3.6.2. A nyelvhasználat helye az életminőség mutatók között
      • 5.3.6.3. A nyelvhasználat által befolyásolt életminőség dimenziók
      • Irodalom
• chevron_right6. fejezet. Krónikus betegek életminősége
  • chevron_right6.1. Krónikus betegek életminőségének mérése: a Betegségteher Index („Illness Intrusiveness Rating Scale”)
    • 6.1.1. Bevezetés
    • 6.1.2. A Betegségteher Index
    • 6.1.3. A Betegségteher Index magyar verziójának faktorstruktúrája és megbízhatósága
    • 6.1.4. A Betegségteher Index alakulása a magyar lakosság körében, a Hungarostudy 2002 felmérés alapján
    • 6.1.5. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right6.2. Életminőség és betegségteher a magyar lakosságot érintő leggyakoribb betegségekben a Hungarostudy 2002 adatai alapján
    • 6.2.1. Bevezetés
    • 6.2.2. Módszerek
    • 6.2.3. Eredmények
    • 6.2.4. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.3. A depressziós tünetegyüttes kapcsolata a testi betegségekkel, hatása az életminőségre
    • 6.3.1. Bevezetés
    • 6.3.2. Hungarostudy 2002 vizsgálat Célkitűzések
    • 6.3.3. Eredmények
    • 6.3.4. Következtetések
    • Irodalom
  • chevron_right6.4. A pszichiátriai zavarok stigmatizáló hatása és az életminőség
    • 6.4.1. A stigmatizáció fogalma, okai
    • 6.4.2. A pszichiátriai betegek stigmatizálásának néhány ténye
    • 6.4.3. A stigmatizáció csökkentésének módszerei
    • 6.4.4. Az „egészségizmus” és az „épelméjűségizmus”
    • 6.4.5. Törvény és stigmatizáció
    • 6.4.6. A törvények kijátszása, illetve cinkos, „összekacsintós” értelmezése
    • 6.4.7. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.5. A szív- és érrendszeri betegek életminősége
    • 6.5.1. Előzmények, irodalmi áttekintés
    • 6.5.2. Eredményeink a Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés adatainak elemzése alapján
    • 6.5.3. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.6. Krónikus vesebetegségben szenvedő, dializált és vesetranszplantáción átesett betegek életminősége
    • 6.6.1. Dializált betegek életminősége
    • 6.6.2. Transzplantált betegek életminősége
    • 6.6.3. Saját eredményeink: Dializált és vesetranszplantált betegek életminősége – a TransQoL-Hu vizsgálat
    • 6.6.4. Hazai és nemzetközi eredmények összehasonlítása
    • Irodalom
  • chevron_right6.7. „Élet a betegség után.” Sikeresen kezelt rosszindulatú daganatos betegek életminőségének vizsgálata
    • 6.7.1. Mortalitás
    • 6.7.2. Morbiditás (A Hungarostudy 2002 országos reprezentatív felmérés alapján)
    • 6.7.3. Daganatos betegek életminősége
    • 6.7.4. Daganatos betegek életminősége egy országos vizsgálat (Hungarostudy 2002) alapján
    • 6.7.5. Daganatos betegek életminősége egy kórházi vizsgálat alapján
    • 6.7.6. Összegzés
    • Irodalom
  • chevron_right6.8. Gyomor-bélrendszer betegségek, különös tekintettel az irritábilis bél szindrómára
    • 6.8.1. Bevezetés
    • 6.8.2. Saját vizsgálat – módszer
    • 6.8.3. Saját vizsgálat – eredmények
    • 6.8.4. Megbeszélés
    • Irodalom
  • chevron_right6.9. Allergia, asztma és életminőség
    • 6.9.1. Bevezetés
    • 6.9.2. Allergia és életminőség a Hungarostudy 2002 vizsgálat alapján
    • 6.9.3. A betegségfüggő életminőség javításának lehetőségei
    • Irodalom
  • chevron_right6.10. A csontritkulás és a csípőtáji törések hatása az életminőségre
    • 6.10.1. Bevezetés
    • 6.10.2. Magyarországi eredmények
    • 6.10.3. Összefoglalás
    • Irodalom
  • chevron_right6.11. A krónikus fájdalom és az életminőség
    • 6.11.1. Bevezetés
    • 6.11.2. Saját korábbi vizsgálati eredményeink – Hungarostudy 1995 és „Jobb egészséget a nőknek” (1998) egészségfelmérések
    • 6.11.3. Saját vizsgálati eredményeink – Hungarostudy 2002 eredmények
    • 6.11.4 Megbeszélés
    • Irodalom
  • chevron_right6.12. Az alvászavarok hatása az életminőségre
    • 6.12.1. Az inszomnia hatása az életminőségre
    • 6.12.2. Inszomnia a magyar lakosságban és vesebetegek körében
    • 6.12.3. Az alvási apnoe hatása az életminőségre
    • 6.12.4. Az alvási apnoe szindróma tünetei a magyar lakosságban a Hungarostudy 2002 alapján
    • 6.12.5. Összegzés
    • Irodalom
• chevron_right7. fejezet. Melléklet: a Hungarostudy 2002 felmérésben használt kérdőívek
  • 7.1. Az életminőség pszichológiai és szociológiai vizsgálatára használt kérdőívek
  • chevron_right7.2. Az életminőség fizikai dimenzióinak vizsgálatára alkalmazott skálák
    • 7.3. Az életminőség vizsgálatának pszichológiai háttértényezői
  • 7.4. Életmód kérdőívek
  • Irodalom

Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//