Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


4.2.2.2. A Hungarostudy felmérések eredményei Módszerek

A Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézete által végzett Hungarostudy felmérése a drogfogyasztás nemi különbségeit illetően is további adalékokkal szolgál. Részletes módszertanával kapcsolatban lásd a 88-as és 95-ös felmérésről Kopp és mtsai (1998), illetve Kopp és mtsai (2000), a 2002-es felméréssel kapcsolatban Rózsa és mtsai → 2.1. fejezet.
Fejezetünk tárgyára vonatkozóan a kérdőív tartalmazta továbbá az alkoholfogyasztás mérésére rendszeresített AUDIT (Alcohol Use Disorders Identification Test) kérdőívet (Babor et al, 1992). Továbbá szerepelt a dohányzásra, illetve az illegális drogok kipróbálásának életprevalenciájára vonatkozó kérdés is. A felmérésben a drogra vonatkozó adat az életprevalenciára – vagyis a drogkipróbálásra – kérdez rá, nem vonatkozik tehát a rendszeres droghasználatra. Ugyanakkor vonatkozik az összes illegális drogra és drogként használt szedatívumokra is. a nyílt kérdésfeltevés miatt a drogfogyasztás bevallási rátája alacsonyabb volt, mint az általunk referenciapontnak tekintett és említett Paksi-féle felmérés (ahol az általunk kapott érték 2,5-szörösét találták). A drogkipróbálók különböző szempontok szerinti megoszlása (kor, nem, lakóhely, drogtípusok stb.) azonban hasonlatos volt az említett felméréshez, így hipotézisünk, hogy a Hungarostudy 2002 felmérésben magukat drogkipróbálónak vallók reprezentálják a magyarországi illegitim pszichoaktív szer kipróbálókat.
Az átfogó kérdőív lehetővé teszi a mindenkori droghasználattal összefüggő epidemiológiai, életmódbeli és egészségi faktorok tanulmányozását a magyar lakosság körében. Jelen elemzésünkben a társadalmi nem hatására koncentráltunk, a nem és a drogfogyasztás közé ékelődő közvetítő tényezőket igyekeztünk feltárni. Főképpen azokat a tényezőket próbáltuk azonosítani, melyek a magyar férfi lakosság nagyobb drogfogyasztási életprevalenciája mögött állhatnak.
A statisztikai elemzésben SPSS 9. 0 programot (SPSS, 1999) alkalmaztunk. Jóllehet a Hungarostudy vizsgálat a teljes felnőtt lakosságra kiterjedt, tekintve, hogy a magyar drogfogyasztók túlnyomó többsége 30 év alatti, elemzésünket a 30 év alatti, fiatal felnőtt korosztályra korlátoztuk, máskülönben fennállt volna a veszélye, hogy a drogfogyasztás hátterében azonosított tényezők egyúttal a generációs különbségeket is jelentik majd. A rendelkezésre álló változókból x-négyzet próbával (kontingencia táblázat kialakítását követően), illetve logisztikus regresszióval szűrtük ki azokat, melyek statisztikailag jelentősen növelik a magyar fiatal felnőtt lakossság körében az illegális drogok kipróbálásának esélyét. A társadalmi (vagy szociális) nem az egyik legrelevánsabb tényezőnek bizonyult. a társadalmi értelemben vett nemet el kell különítenünk a genetikai, a szomatikus és a pszichológiai nemtől, noha azokkal sok esetben egybeesik. A genetikai nem az egyén kromoszóma állományára vonatkozik, a szomatikus és a másodlagos nemi jellegekre. a pszichológiai nem pedig a nemi identitás, szubjektív, pszichés megélésére. A társadalmi nem viszont arra utal, hogy hogyan tekint a társadalom (pl. milyen elvárásokat fogalmaz meg) a két tágabb értelmű szociális kategóriára, a férfire és nőre. A szociális hatások a társadalmi értelemben vett nemre hatnak (melynek képviselői adott esetben akár lehetnek geno- vagy fenotípusosan a másik csoportba soroltak is).
Az ily módon azonosított faktorokat többszörös logisztikus regressziós modellbe helyezve azt találtuk, hogy bizonyos faktorok modellbe léptetése elfedi a nemi hovatartozás hatását. Ennek alapján a társadalmi nem hatása csupán látszólagosnak tűnt és csak azért jelentkezett, mert más, meghatározó tulajdonságok szintén megoszlanak a nemek között, ezáltal mintegy közvetítenek a szociológiai nem és a drogfogyasztás között.
Ezt követően parciális korrelációkat végeztünk a társadalmi nem és a tiltott szerkipróbálás összefüggésének vizsgálatához, az említett, befolyásoló faktorokat állandó szinten tartva. A parciális összefüggések az eredeti összefüggéshez képest gyengültek, vagy statisztikailag jelentéktelenné váltak. Mivel a társadalmi nem időben megelőzi az összes többi tényezőt (a nemi különbség befolyásolhatja például, hogy valaki fogyaszt-e drogot vagy sem, a drogfogyasztás viszont nem befolyásolja a nemet és így tovább), így – a Lazarsfeld paradigma alapján (Babbie, 2003) – az ellenőrző változó közbejövő típusú, (oki) hatásának megítéléséhez interpretációra van szükségünk. Esetünkben az ellenőrző változót közvetítő tényezőnek tekintettük, és úgy értelmeztük, hogy a független változó (jelen esetben a társadalmi nem) ezen keresztül fejti ki hatását.
 
A vizsgálat eredményei
A teljes vizsgált populáció 44,7%-a volt férfi. A szerkipróbálók között arányuk: 58,6% (4.2.2-1. ábra). A férfiak esélyhányadosa a nőkhöz képest 1,77 (p<0,0001). Más hazai és nemzetközi vizsgálatokkal megegyezően a felmérésben észlelt leggyakoribb illegális drog a kannabisz volt, leszakadva követik a stimulánsok és a nyugtató-altatószerek, majd tovább messze leszakadva a többi drog. A 30 év alattiak tették ki a vizsgált populáció 19,6%-t, ugyanakkor az illegális szerkipróbálók 61%-a volt 30 év alatti. A 30 év alattiak esélyhányadosa a 30 év felettiekhez képest: 6,45 (p<0,0001).
 
4.2.2-1. ábra . Nemi megoszlás az illegális pszichoaktív szerkipróbálók között
 
4.2.2-2. ábra. Nemi megoszlás a 30 év alatti illegális pszichoaktív szerkipróbálók között
 
A 30 év alattiak 47,4% a volt férfi. A szerkipróbálók között 62,8% volt az arányuk (4.2.2-2. ábra).
A férfiak esélyhányadosa e csoportban a nőkhöz képest 1,96 (p<0,0001).
Számos, a szerkipróbálást, meghatározó faktort identifikáltunk, melyek önmagukban és a modellbe állítva is erősen összefüggnek a szerkipróbálással, és egymáshoz képest független faktornak bizonyultak (például lakóhely, szabálysértő attitűd, öngyilkossági gondolatok, korábbi pszichiátriai kezelések, instabil, „hektikus” életvitel). A társadalmi nemmel kapcsolatban azonban más volt a helyzet. Bizonyos tényezők modellbe helyezést követően a nem, mint szerfogyasztást meghatározó faktor kiesett a modellből (önálló jelentőségét elveszítette). Azt feltételezhettük tehát, hogy ezek a tényezők közvetítik a nem hatását.
Melyek ezek a tényezők? Elsősorban a problémás alkoholfogyasztás, de az egyedül élés állapota is csökkentette a társadalmi nem jelentőségét a modellben. Ha megvizsgáljuk a drogok kipróbálásához vezető tényezőket, úgy tűnik, hogy a 30 év alatti korosztályban ez az a két tényező, mely leginkább képviseli a férfiak és nők közötti különbségeket. Feltételezhetjük, hogy ezek hordozzák a nemi különbségek drogfogyasztásra vonatkozó hatását. Továbbá: a dohányzás, és annak ténye, hogy valaki rendelkezik-e gyermekkel, önmagában nem váltja ki ugyan a nemi hovatartozás hatását, ám modellbe helyezésükkor a társadalmi nem hatása jelentősen csökkent. a tartós párkapcsolat többnyire megelőzi a gyermekvállalást. Szoros kapcsolatuk miatt külön kezelésük és külön modellbe helyezésük nem indokolt. A dohányzás, mint látni fogjuk nem hordozza ugyan egyértelműen a nemek közötti különbségeket, ám „előkelő” helyen szerepel és sokat emlegetett kapudrog jellege miatt, majd külön kitérünk rá.
A problémás alkoholfogyasztás: A nem és a problémás alkoholfogyasztás mértéke szorosan korrelál egymással (p<0,0001, nemcsak 30 év alatt, hanem a teljes vizsgálati mintában is). Ugyanígy korrelál egymással a problémás alkoholfogyasztás mértéke és a drogkipróbálás is (p<0,0001) mindkét korcsoportban. Amennyiben az alkoholfogyasztás hatását kontrolláljuk, az előbbi összefüggés szignifikanciája a teljes mintában 0,069-re, tehát határérték környékére esik vissza. Ha ugyanezt a 30 év alattiaknál vizsgáljuk, a nem és a drogkipróbálás összefüggése statisztikailag immár egyáltalán nem lesz szignifikáns. Tehát a kevés alkoholt fogyasztóknál, ha azok szerkipróbálóak, a megoszlásban szignifikáns nemi különbséget nem találunk. Nemcsak arról van tehát szó, hogy aki többet iszik, az nagyobb valószínűséggel lesz szerkipróbáló is, hanem azt is jelentheti hipotetikusan, hogy mivel a fiúk/férfiak több alkoholt fogyasztanak, ezért lesz körükben magasabb az illegális szerkipróbálás aránya is. A nemi különbségek tehát nem közvetlenül a drogkipróbálásra hatnak, hanem az alkoholfogyasztásra való hatásuk közvetítődik következő lépcsőben a drogkipróbálásban is.
A dohányzás: Hasonló, bár szerényebb összefüggést találunk a dohányzásra vonatkozólag. A dohányzás előfordulásának életprevalenciája szorosan korrelál a drogkipróbálás életprevalenciájával. Teljes felnőtt lakosságban 3,32, a 30 év alatti korcsoportban 4,77 az esélyhányadosa annak, hogy akik valaha dohányoztak, azok már illegális drogot is kipróbáltak (szerkipróbálásra p<0,0001, mindkét korcsoportban). A dohányzás előfordulásának életprevalenciája ugyancsak korrelál a társadalmi nemmel, teljes felnőtt populációban 2,76, a 30 év alatti korcsoportban 1,58 az esélyhányadosa a férfiaknak a dohányzás kipróbálására (p<0,0001, mindkét korcsoportban). A dohányzás kipróbálását állandó szinten tartva a drogkipróbálás és a társadalmi nem p<0,0001-es szignifikancia szintje a teljes lakosság esetében 0,006-ra, a 30 év alattiak között 0,001-re esik vissza. tehát azok körében, akik soha nem dohányoztak, továbbra is szignifikánsan több a férfi szerkipróbáló, mint a női (mind a teljes populációban, mind a 30 év alattiaknál), csak ezeknél a szignifikancia kisebb mértékű.
Az egyedül élés állapota: Ha annak hatását vizsgáltuk, hogy valaki egyedülálló-e vagy valaha létesített már tartós partnerkapcsolatot (házas, élettársi kapcsolatban él, elvált, özvegy), akkor azt találtuk, hogy az egyedülálló családi állapot prevalenciája szorosan korrelál a drogkipróbálás életprevalenciájával. A teljes felnőtt lakosságban 6,02, a 30 év alatti korcsoportban 2,37 az esélyhányadosa az egyedülállóknak a szerkipróbálásra (p<0,0001, mindkét korcsoportban). A teljes lakossági mintában és a 30 év alatti populációban a családi állapotot kontrollálva (vagyis csak azokat figyelembe véve, akik már valaha létesítettek tartós párkapcsolatot) azt találjuk, a p<0,0001 szignifikancia visszaesik.
A gyermekvállalás: Amikor annak hatását vizsgáljuk, hogy valakinek van-e gyermeke vagy nincs, befolyásoló összefüggést találunk. A gyermektelenség prevalenciája szorosan korrelál a drogkipróbálás életprevalenciájával. teljes felnőtt lakosságban 6,02, a 30 év alatti korcsoportban 6,17 az esélyhányadosa a gyermekkel még nem rendelkezőknek a szerkipróbálásra (p<0,0001, mindkét csoportban). Fontos megjegyezni azt is, hogy a teljes populációban 1,66, a 30 év alatti korcsoportban 2,51 az esélyhányadosa a nőknek arra vonatkozólag, van-e gyermekük (p<0,0001, mindkét csoportban). Csak a gyermekkel rendelkezőket figyelembe véve azt az eredményt kapjuk, hogy a drogkipróbálás és a társadalmi nem p<0,0001-es szignifikancia szintje a teljes lakosság esetén 0,003-ra, a 30 év alattiak között 0,001-re esik vissza.
A két utóbbi tényező, vagyis a tartós párkapcsolat létesítése és a gyermekvállalás, feltehetően protektív hatást hordoz a drogok kipróbálást illetően. Mindenképpen ritkábban társulnak az illegális drogok kipróbálásával, mint az egyedül álló lét és/vagy a gyermektelenség. Különösen férfiak esetében érvényesül ez a hatás: az egyedülálló férfiak nagyobb eséllyel próbálnak ki drogokat, mint a tartós párkapcsolatban élők, és ez az esélyhányados nagyobb, mint az egyedülálló nőké a kapcsolatban élő nőkéhez képest. Ugyanez áll a férfiak gyermekvállalására is. Köztudott, hogy a nők fiatalabb korban létesítenek tartós, szoros párkapcsolatot, és korábban válnak szülővé. a vizsgálati mintában a 30 év alatti nők 45,7% ezzel szemben a férfiak 26,8%-a létesített már valaha szoros párkapcsolatot. A 30 év alatti nők 39,7%-ának, míg a férfiak 20,8%-ának volt egy vagy több gyermeke. A vizsgálati eredmények alapján úgy tűnik, hogy e jelentős különbség a 30 év alatti, fiatal felnőtt populáció drogkipróbálási attitűdjében is érezteti hatását. A két jelenség azonban olyan szoros összefüggésben áll egymással, hogy külön tárgyalásuk nem indokolt.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave