A kötet első fejezetei az életminőség modelleket és alapelveket tekintik át. Igen fontos és újszerű szempontrendszert mutat be az életminőség bioetikai megközelítéséről, idegélettanáról, az életminőség és a laikus betegség-magyarázatok összefüggéseiről. Az ezt követő fejezet saját vizsgálataink módszertanát és az életminőség vizsgálatára alkalmazott kérdőíveket mutatja be. A kötet harmadik része a szociális és demográfiai rétegek életminőségének különbségeit írja le a magyar népesség körében. Itt kiemelten tárgyaljuk a magyar nők életminőségének jellemzőit, valamint az egyes életszakaszok életminőség különbségeit. A fiatalok életminőségének kialakulásában meghatározó a család szerepe, így ezt az összefüggést emeltük ki. Ezt követi az életminőséget meghatározó pozitív és negatív magatartásformák, életmód hatásainak elemzése. Különösen fontos a pozitív, életminőséget javító tényezők, magatartásformák hangsúlyozása, ezek közül az élet értelmébe vetett hit (koherencia), vallásosság és a sport fontos szerepét emeltük ki. A negatív, önkárosító magatartásformák közül az öngyilkossági magatartás a legsúlyosabb. az életminőség javításának nem adaptív kísérletei, mint az illegális szerfogyasztás, alkohol abúzus, dohányzás, egészségtelen táplálkozási magatartás bár átmenetileg fokozhatják a „jóllét” állapotát, hosszú távon jelentős életminőség romlással járnak. Az élethelyzetek közül kiemelten foglalkozunk a család és életminőség összefüggéseivel, a házasság védő szerepével és a rossz házasság veszélyeivel, a válás hatásával a gyermekek életminőségére, a gyermekvállalás hatásával. A munka és életminőség összefüggéseit elemezzük a társadalom különböző rétegeiben, kiemelten foglalkozunk az egészségügyben dolgozók veszélyeztetettségével. Az életesemények közül a veszteség, ezen belül is a gyász, illetve a munkanélküliség és életminőség összefüggéseit mutatja be a monográfia következő része. A hátrányos helyzetű rétegek közül a fiatal romák, a rokkantnyugdíjasok, fogyatékosok helyzetét elemezzük. a legfontosabb krónikus betegségekben szenvedők életminőségének jellemzőit mutatja be a kötet befejező része, a mentális betegségek, szív-érrendszeri betegségek, krónikus vesebetegek, daganatos betegek, emésztőszervi betegségek, krónikus fájdalom, allergia és asztma és alvászavarok bemutatásával. A monográfiát az alkalmazott kérdőívek részletes bemutatása zárja.

A monográfia az ezredforduló magyar népességének életminőségéről a lehetőségek határai között teljeskörű áttekintést igyekszik adni. törekedtünk ugyanakkor arra, hogy minden egyes fejezet önmagában is olvasható és érthető legyen az egy-egy kérdés iránt különösen érdeklődő olvasó számára. Ezért nem hagytuk ki azokat az ismétlődéseket, amelyek az egyes szerzők saját szemszögéből esetleg azonos vagy hasonló gondolatokat fejtenek ki, mindig az éppen tárgyalt témakör szempontjából.