Kopp Mária, Kovács Mónika Erika (szerk.)

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón


Irodalom

 
Amrani R, Errais S, Fakhfakh R, Dridi H, Ben Said E, Ben Othman H, Ben Hamida A. (2002) Risk factors of drug use in school environment in Tunis. Tunisie Medical, 80(10):633–639.
Ariza C, Nebot M, Villalbi JR, Diez E, Tomas Z, Valmayor S. (2003) Trends in tobacco, alcohol and cannabis consumption among secondary school pupils in Barcelona, Spain (1987-1999). Gaceta Sanitaria, 17(3):190–195.
Babbie E. (2003) A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi, Budapest.
Babor TF, de la Fuente JR, Saunders J, Grant M. (1992) AUDIT. The Alcohol Use Disorders Identification Test: Guidelines for Use in Primary Health Care. World Health Organization, Geneva.
Beck F. (2001) Santé, mode de vie et usage de drogues a 18 ans. Escapad, OFDT, Paris.
Chodorow N. (1978) The Reproduction of Mothering. University of California Press, Berkeley and Los Angeles.
Csoboth Cs, Kopp M, Szedmák S. (1998) Fiatalok lelki veszélyeztetettsége. Educatio, 7(2):248–265.
Collison M. (1996) In search of the high life. Drugs, crime, masculinities and consumption. British Journal of Criminology, 36(3):428–444.
Demetrovics Zs. (2001) Droghasználat Magyarország táncos szórakozóhelyein. L’Harmattan, Budapest.
Elekes Zs, Paksi B. (2000) Drogok és fiatalok. Középiskolások droghasználata, alkoholfogyasztása és dohányzása az ezredév végén Magyarországon. ISMertető 8. Ifjúsági és Sportminisztérium, Budapest.
Engs R, Mullen K. (1999) The effect of religion and religiosity on drug use among a selected sample of post secondary students in Scotland. Addiction Research, 7(2):149–170.
European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction (EMCDDA) (2003a) Annual report on the State of the Drugs Problem in the Eurpean Union and Norway – 2003. EMCDDA, Lisbon.
European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction (EMCDDA) (2003b) The State of the Drugs Problem in the Acceding and Candidate Countries to the Eurpean Union – 2003. EMCDDA, Lisbon.
Hao W, Xiao Sh, Liu T, Young D, Chen Sh, Zhang D, Li Ch, Shi J, Chen G, Yang K. (2002) The second National Epidemiological Survey on illicit drug use at six high-prevalence areas in China: prevalence rates and use patterns. Addiction 97 (10):1305–1315.
Hibell B, Andersson B, Ahlstrom S, Balakireva O, Bjarnason T, Kokkevi A, Morgan M. (2001) The 1999 ESPAD Report. Alcohol and Other Drug Use Among Students in 30 European Countries. The European School Survey Project on Alcohol and Other Drugs. The Swedish Council for Information on Alcohol and Other Drugs, Stockholm.
Kopp M, Szedmák S, Skrabski Á. (1998) Socioeconomic differences and psychosocial aspects of stress in a changing society. Annals of New York Academy of Sciences, 851:538–543.
Kopp M, Skrabski Á,Szedmák S. (2000) Psychosocail risk factors, inequality and self-rated morbidity in a changing society. Social Science and Medicine, 51:1351–1361.
Paksi B. (2002) A drogfogyasztás prevalenciaértékei, mintázata, tendenciái. Főbb tendenciák az epidemiológiai vizsgálatok tükrében. In: Ritter Ildikó (szerk) Jelentés a magyarországi kábítószerhelyzetről – 2002. Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium, Budapest. 42–56.
Paksi B. (2003) A felnőtt népesség droghasználata Magyarországon. Addiktológia, 2(1):6–28.
Pikó B. (2000) Perceived social support from parents and peers: which is the stronger predictor of adolescent substance use? Substance Use and Misuse, 35:617–630.
Pikó B. (2003) A középiskolások egészséges és egészségtelen életmódja. Természet Világa, 134(2):24–26.
Ramsey M, Partridge S, Burton C. (1999) Drug misuse declared in 1998: results from the British Crime Survey. Home Office, London.
Rekve R, Lindbaek M. (2002) Drug abuse among high school students in Hamar in 1999. Tidsskrift for Den Norske Laegeforening, 122(25):2448–2451.
Rózsa S, Réthelyi J, Stauder A, Susánszky É, Mészáros E, Skrabski Á, Kopp M. (2003) A középkorú magyar népesség egészségi állapota: A Hungarostudy 2002 országis reprezentatív felmérés módszertana és a minta leíró jellemzői. Psychiatria Hungarica 18 (2):83–94.
SPSS Inc. (1999) SPSS 9.0 for Windows and SmartViewer. SPSS Inc., Chicago.
Taylor M, Jinabhai CC, Naidoo K, Kleinschmidt I, Dlamini SB. (2003) An epidemiological perspective of substance use among high school pupils in rural KwaZulu-Natal. South African Medical Journal, 93(2):136–140.
Thom B. (2003) Risk-taking behaviuor in men: substance use and gender. Health Development Agency, London.
 

A magyar népesség életminősége az ezredfordulón

Tartalomjegyzék


Kiadó: Semmelweis Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 331 726 6

A Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének tudományos iskolája által, Kopp Mária, Kovács Mónika Erika szerkesztésével létrehozott, a magyar népesség életminőségét és egészségét bemutató monográfiája a XXI. század orvosa, egészségügyi szakembere, döntéshozói, sőt minden polgára számára igen fontos és időszerű témával foglalkozik, az egészéggel, betegségekkel kapcsolatos életminőség kérdésével. A monográfia, mely az intézet több mint 10 éves kutatási munkásságát öleli fel, kiegészítve azt a témával kapcsolatos nemzetközi eredményekkel, egyedülálló és nélkülözhetetlen mű a hazai szakirodalomban. A majd ötven szerzős monográfiában bemutatásra kerülő eredmények zöme a Hungarostudy 2002 országos, a magyar felnőtt lakosságra életkor, nem és településnagyság szerint reprezentatív egészségfelmérésen alapul. Ugyanakkor számos tényező esetében az eredmények a két korábbi 1988-as és 1995-ös vizsgálat adataival is kiegészülnek, így összehasonlításra, longitudinális összefüggések vizsgálatára is lehetőség nyílik. Ez az elmúlt két évtizedben lejátszódó gyors társadalmi változások hatásainak értékelése szempontjából különös jelentőséggel bír. Amíg a három nagy egészségfelmérés bepillantást nyújt az életminőség- és egészségmutatók és azok sokrétű – többváltozós összefüggéseinek társadalmi – makroszintű vizsgálatára alkalmas, addig az egyes rétegek és problémakörökre jellemző specifikus, mélyebb – mikroszintű – összefüggések elemzésére további kiegészítő vizsgálatok szükségesek. A monográfia külön erőssége, hogy számos fejezetben a tudományos iskola kutatói bemutatják az adott témában „mélyfúrás” jelleggel végzett a további vizsgálataikat is. Ajánljuk tehát a könyvet az egészségügy, pszichológia, szociológia, antropológia, bioetika, pedagógia, közgazdaság- és politikai tudomány területén dolgozó – klinikai, kutató és oktató munkát végző és döntéshozó – szakembernek. Hasznos információval szolgálhat minden olyan olvasó számára, aki az életminőség fogalmát, indikátorait, meghatározóit szeretné megismerni, munkájában felhasználni, s kiváncsi a magyar lakosság életminőségére az ezredfordulón.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kopp-kovacs-a-magyar-nepesseg-eletminosege-az-ezredfordulon//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave